Magyarország hadtudománya ma a nemzetbiztonságot szolgáló interdiszciplináris tudás, a fegyveres erők szaktudását a polgári akadémiával ötvöző, fejlődőképes rendszerét képviseli. Czermann János emberi erőforrásokért felelős helyettes államtitkár így nyilatkozott a Magyar Tudományos Akadémia katonáskodó tagjai című kiállítás megnyitóján, amelyet szerdán tartottak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán Budapesten.
Czermann hangsúlyozta, hogy a hadtudomány hatóköre ma már messze túlmutat a hagyományos stratégián és taktikán. Magába foglalja a mesterséges intelligenciát, a kiberbiztonságot, a társadalomtudományokat, a pszichológiát és az oktatást, tükrözve, hogy a védelem hogyan alkalmazkodott a modern kihívásokhoz. „A hadtudomány a béke és a megelőzés tudományává is vált, segít megérteni a biztonsági környezetet, és biztosítja, hogy a Magyar Honvédség korszerű, alkalmas szervezetté fejlődjön” – mondta.
Megjegyezte: a kormány célja alkalmazkodó, ellenálló és technológiailag versenyképes fegyveres erők kiépítése, amelyek csak erős tudományos támogatással érhetők el. Kifejtette, a 21. században a modern hadseregek szoftver alapú rendszerekre támaszkodnak, a kibertérben pedig „nincs egyértelmű határ béke és válság között”. A kritikus adatok védelme a nemzetbiztonság központi pillérévé vált, és ma „az algoritmusok és a drónok olyan meghatározóak, mint egy évszázaddal ezelőtt a tankok és a tüzérség”.
Ennek az alapnak a megerősítésére Czermann bejelentette, hogy 2026-ban új kutatásfinanszírozási modellt indítanak a védelemmel kapcsolatos tudományos és technológiai fejlődés elősegítésére a katonaság, az egyetemek és a kutatóintézetek közötti fokozott együttműködésen keresztül.
Deli Gergely, az NKE rektora elmondta, a most megnyílt kiállítás az MTA 26 olyan tagjának életét és munkásságát mutatja be, akik életük egy részét a honvédelemnek szentelték. Sokan közülük a polgári tudományokban is jeleskedtek, a történelemtől és a nyelvészettől a matematikáig és a filozófiáig. Felidézte, hogy a kiemelt tudósok egy része közvetlenül járult hozzá a katonai oktatáshoz, köztük Hollán Ernő is, aki honvédelmi államtitkárként segítette a Ludovika Akadémia, a mai NKE szellemi elődjének létrehozását.
„A Ludovika örököseként a Nemzeti Közszolgálati Egyetem nemcsak tisztképzéssel foglalkozik, hanem támogatja a Magyar Hadtudományi Társaságot és őrzi a szellemi örökségünket formáló katona-akadémikusok emlékét” – jegyezte meg Deli.
Monok István, az MTA Könyvtári és Információs Központ főigazgatója emlékeztetett arra, hogy az Országgyűlés az Akadémia alapításának kétszázadik évfordulója alkalmából a 2025–2026-os évet a Magyar Tudomány Évének nyilvánította. Országszerte mintegy 200 kiállítást rendeznek országos és szakkönyvtárak együttműködésével.
Mészáros Zoltán, az NKE könyvtárának vezetője a had- és polgári tudomány történelmi kapcsolatáról elmélkedett, felidézve, hogy gróf Széchenyi István – akkor még huszárkapitány – 1825-ben a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására ajánlotta fel birtokaiból származó egy évi bevételét, 60 000 forintot.
A kiállítás 26 katona-tudós életét és hagyatékát mutatja be fényképeken, dokumentumokon és személyes műtárgyakon keresztül, bemutatva, hogy a katonai szolgálat és a szellemi törekvés régóta kiegészíti egymást Magyarország tudomány- és kultúrtörténetében.
The post Hadtudományi kiállítás tiszteli Magyarország katonáit-tudósait appeared first on Magyar Konzervatív.
