Gyula Kornis: A magyar oktatás és a kulturális identitás konzervatív építésze

A cikk az oktatásban lévő konzervatív eset címe, amelyet a Mathias Corvinus Collegium Learning Institute támogat.

A 20. század elején Magyarország egy korszakkészítési helyzettel szembesült. A Trianon szerződése után az ország óriási területi veszteségeket szenvedett, ami nemzeti elégedetlenséghez és bizonytalan jövőhez vezetett. Gyula Kornis, a volt piari szerzetes, a filozófus és az államférfi, ebből a bajba jutott időszakból származott, és kritikus szerepet játszana a magyar oktatás jövőképének előmozdításában a nemzeti identitás, a kultúra és az erkölcsi értékek javítása érdekében.⁽¹⁾ Miközben elismerik a konzervatív oktatási politikához való hozzájárulása miatt, tevékenységeinek értékelése továbbra is a folyamatban lévő vita témája, kiemelve a háborúközi magyar szellemi élet összetettségét.

Korai élet és tudományos felemelkedés

1885. december 22 -én született Magyarországon, Vácban, Kornis Gyula korai életét, amelyet apja korai halála után nehézségek jellemeztek. Szerény körülmények között felvetett Kornis csatlakozott a piari rendeléshez, amely lehetővé tette számára, hogy felsőoktatást folytasson a budapesti egyetemen, ahol magyar és latin nyelven végzett tanulmányait. A filozófusok, mint például a Frerges Medveczky és Ákos Pauler mentoráltak, a KORNIS tudományos érdekei hamarosan kiterjedtek a teológián túl, hogy magukban foglalják a pszichológiát és a pedagógiát, tükrözve az emberi természet és az erkölcsi filozófia megértése iránti növekvő elkötelezettséget.⁽²⁾ Első tudományos munkája, A filozófia magyar nyelvének fejlődése (1907), feltárta a magyar filozófiai terminológia fejlődését, amely az oktatás és a nemzeti kultúra összehangolása iránti érdeklődés korai mutatója.⁽³⁾

Kornis karrierje az újonnan alapított Royal Elizabeth Egyetemen, a Pozsonyban (ma Pozsony) tanítási pozíciójával kezdődött, ahol később dékánnak nevezték ki. A Trianon szerződését követően, amely Magyarország jelentős területi veszteségeit eredményezte, a Királyi Elizabeth Egyetem Pécs -be költözött, és Kornis folytatta munkáját. Később pozícióba lépett a budapesti Pázmán Pész -Katolikus Egyetemen, ahol ismét rektorként szolgált. Tudományos törekvései ebben az időben az idealista filozófiára összpontosítottak, hangsúlyozva az etikai alapelveket és az intellektuális növekedés fontosságát a társadalmi értékek kialakításában. Ez a filozófiai alapítvány később tájékoztatná a magyar oktatási rendszerképét.

„Kornis oktatási filozófiája mélyen gyökerezik Magyarország szellemi hagyományában”

Filozófiai orientáció és korai eszmék

Kornis oktatási filozófiája mélyen gyökerezik Magyarország szellemi hagyományában, és inspirálta azokat az idealista mozgalmakat, amelyek a 19. század végén és a 20. század elején áthatoltak a magyar tudományos életet. A pedagógiát az alkalmazott filozófia egyik formájaként tekintette, amely tudást nyújtott, és az erkölcsi karaktert ápolta a keresztény etikához és a nemzeti értékekhez. Kornis úgy vélte, hogy az oktatásnak a kulturális megőrzés és a nemzeti identitás sarokkövének kell lennie, egy olyan nézet, amely visszhangzott a magyarországi megújulás éghajlatának. Az 1910 -es évek és az 1920 -as évek eleji tudományos írásai, az idealista alapelvek által kialakított, megalapozták a kiterjedt oktatási reformok alapját, amelyet később karrierje során bajnok.⁽⁴⁾

A nemzeti identitás ápolása oktatási reform révén

Az 1920 -as években Kornis kiemelkedő szerepet vállalt Magyarországi oktatási és kulturális politikában Kuno Klebelsberg, a befolyásos kulturális miniszter mecénása alatt. Az államtitkárnak kinevezett Kornis szerepet játszott Klebelsberg egy robusztus nemzeti oktatási rendszerről alkotott elképzelésének megvalósításában, amely hangsúlyozta a keresztény és a hazafias értékeket. A Klebelsberg -szel együttműködve a KORNIS segített a Magyar oktatási rendszer újjáélesztésére irányuló reformok sorozatának megtervezésében, különös tekintettel a vidéki területeken a minőségi oktatáshoz való hozzáférés bővítésére. Ez válaszul Kornis azon hiedelmére, hogy a magyar ifjúságot a nemzeti identitás erőteljes érzésével kell átitatni, amelyet a nemzet ellenálló képességének kritikusnak tekintett a Trianon utáni tájban.⁽⁵⁾

Korna egyik legfontosabb hozzájárulása az volt, hogy hangsúlyt fektetett a középfokú oktatás és a tanárképzés megerősítésére, biztosítva, hogy a magyar oktatók felkészüljenek a hallgatók tudásának és értékeinek ösztönzésére. Az iskolákat inkább, mint a tanulási intézményeket; Központjai voltak egy erkölcsi és szellemi elit ápolására, amely megóvja Magyarország kulturális és etikai örökségét. Kornis oktatási reformhoz való megközelítése tükrözte azt a hitet, hogy az államnak erkölcsi kötelezettsége volt a polgári erények ápolására és a polgárok közötti közösség érzetére. Befolyása kiterjedt a vidéki iskolák létrehozására, amelyek megpróbálták áthidalni a városi és a vidéki Magyarország közötti oktatási szakadékot, ezáltal megerősítve a nemzeti kohéziót.

„Az iskolákat inkább, mint a tanulási intézményeknek; Az erkölcsi és szellemi elit ápolására szolgáló központok voltak ”

Ezen reformok révén Kornis munkája hangsúlyozta, hogy az oktatásnak holisztikusnak kell lennie, mind a fiatal magyarok intellektusát és jellegét ápolva. Az etikai és a közösségi értékek hangsúlyozása Klebelsberg kulturális programjában az egészben visszatükröződik, és hangsúlyozta Kornis azon hitét, hogy az egységes, képzett polgárság elengedhetetlen volt Magyarország jövőjéhez.⁽⁶⁾

Politikai és tudományos bukás

Miközben Kornis konzervatív eszményei összehangoltak a háborúközi időszak nacionalista tendenciáival, vagyonai drámai módon elmozdultak a második világháború után. A kommunista rezsim megjelenésével Kornis tudományos és politikai befolyása gyorsan visszaesett. Az új kormány, amely ellenséges a keresztény-nemzeti filozófiája ellen, megfosztotta pozícióitól és elutasította őt a közéletből. 1945 -ben Kornis röviden a Magyar Tudományos Akadémia elnökeként szolgált, de a politikai nyomás hamarosan kényszerítette lemondását.⁽⁷⁾

1951 -ben Kornis -t belső száműzetésnek vetették alá Poroszlóban, egy kisvárosban, amely messze volt az intellektuális körektől, amelyeket valaha vezette. Budapesti villáját és személyes könyvtárát, amely túlélte a háborút, elkobozták, és homályossággal és pénzügyi nehézségekben maradt. Később, 1953 -ban, száműzetésének körülményei kissé ellazultak voltak, lehetővé téve számára, hogy Hajdúsoboszlóba költözhessen, ahol relatív elszigeteltségben élt, 1958 -ban haláláig. Temetése, amely csak néhány gyászos vett részt, szimbolizálta a kiemelkedésből származó esés mértékét. Somos Róbert átfogó Kornis életrajza további részleteket kínál az ebben az időben elszenvedett nehézségekről, hangsúlyozva bukása politikai és személyes útmutatásait.⁽⁸⁾

Ellentmondásos szempontok és örökség

Kornis öröksége összetett és gyakran vitatott. Miközben emlékeznek rá a magyar oktatási fejlődés iránti elkötelezettségére, élete munkája ellentmondásosabb oldalt is feltár. Írásaiban Kornis időnként kritikus véleményét fejezte ki a magyarországi zsidó intelligencia vonatkozásában, tükrözve az antiszemita aluláramlásokat, amelyek korának bizonyos konzervatív körében elterjedtek. Ezek a nézetek, bár nem csak a KORNIS -ra jellemzőek, árnyékot adtak a magyar oktatáshoz és kultúrához való egyébként jelentős hozzájárulásaival szemben. A kritikusok azt állítják, hogy az ilyen érzelmek rontják örökségét, miközben egyes szurkolók rávilágítanak a totalitárius ideológiákkal szembeni ellenállására és a zsidó hallgatók védelmére rektor hivatali ideje alatt. Ma továbbra is elismerik Kornis magyar oktatáshoz való hozzájárulását, ám öröksége továbbra is folyamatban van. A magyarországi keresztény-nemzeti oktatási keret kialakításában szereplő szerepét egyesek a nemzeti értékek védelmeként ünneplik, míg mások ideológiai álláspontját az időszak kizárási tendenciáinak tüneteinek tekintik. A nyilvános műemlékek, mint például SzéKesfehérvár (2014) és Vác (2019) felépítettek, Honor Kornis hozzájárulásai, ám ezek a megemlékezések megújult vitákat váltottak ki örökségének árnyalatairól.⁽⁹⁾ Élete munkája megtestesíti a háborúközi magyar konzervativizmus kettősségét, tükrözve a folyamatban lévő társadalom törekvéseit és korlátait.

⁽¹⁾ Róbert Somos, KORNIS Gyula, egy filozófus és politikusBudapest, Kairosz Kiadó, 2019, 85.

⁽²⁾ Nagy Józef, KORNIS Gyula menta KultúrpolitikusBudapest, Eggenberger, 1928, 4.

⁽³⁾ Róbert Somos, KORNIS Gyula TudomámfilozófijaTörénnelmi Szemle, 2020, 301–326.

⁽⁴⁾ Pészer Agárdi, Nemzeti értelikviták és Kultúfelfogások 1847–2014, Budapest, Napvilág Kiadó, 2015, 57–60.

⁽⁵⁾ Somos, KORNIS Gyula, egy filozófus és politikus133–168.

⁽⁶⁾ Somos, KORNIS Gyula, egy filozófus és politikus176–201.

⁽⁷⁾ Somos, KORNIS Gyula, egy filozófus és politikus232–235.

⁽⁸⁾ Somos, KORNIS Gyula, egy filozófus és politikus236–237.

⁽⁹⁾ Lásló, L Simon, Klebelsberg-Kornis-Hóman-A Két VilÁghárorú Kölitti Kultúrpolitikusok Székesfehérvári SzobraiSzékesfehérvár, Ráóó, 2021.

A Post Gyula Kornis: A magyar oktatás és a kulturális identitás konzervatív építésze először jelent meg a magyar konzervatívon.