Az alábbiakban a Barnabás Leimeiszter által írt cikk adaptált változata, amelyet eredetileg magyar nyelven tettek közzé Magyar Krónika.
Farkas Molnár, aki egy furcsa politikai utat követett, fontos figura volt a magyar modernista építészetben. A kiállítás, amely a Janus Pannonius Múzeumban – a modern magyar művészeti galériában jelenik meg, szeptemberig, bemutatja Molnár képzőművészeti munkáját.
Magyar Krónika Többször írt a magyar modernista építészet kiemelkedő alakjáról, Farkas Molnár -ról, aki 1897 -ben született és 1945 -ben halt meg.
Molnár, aki Walter Gropius irodájában dolgozott, karrierje nagy részében baloldali kilátást nyújtott. Ideológiai és karrier -partnere, Jobsef Fischerrel együtt sokat foglalkoztak a szociális házépítés problémájával, amelyre Bauhaus és Le Corbusier inspirált megoldásokkal jöttek létre, mint például a Kolház nevű terv, amelyben a családi háztartás elvét a kollektív háztartás elvét tolták be, és a tér megoszlatott a helyiségek között.
Innovatív szellemmel rendelkező építészek, mint például a Molnár, a Horthy -korszakban kevés állami bizottságot kaptak Magyarországon, tehát kreatív örökségük elsősorban a magántőkével épített épületekből áll. Molnár karrierje 1938–39 körül fordult elő, amikor elkezdett közeledni a (távoli) jobbra, elkészítette a kooperatív falu (rongyosújfalu) terveit, amelyeket a rongyos Gárda (rongyos őr) katonáinak építésére építettek, és cikkeiben kritizálta a Pseudo-Modern építészetének építészetét, a Palestine építészetét, és ittvaTvár-t megvitatta a ‘Pseudo-Modern’ építészet építészetét. Hebraizmus ”. Legutóbbi nagyszabású munkája halála előtt a befejezetlen magyar Szentföld templom volt a Hűvösvölgyben.
1940 -ben az építkezés megkezdődött a ferences Mór Majsai szerzetes kérésére, aki Palesztinában járt és kinevezték a Szent Földbiztosnak. Farkas Molnárnak kihívást jelentő feladata volt: „Hatalmas helyet kellett terveznie azzal, hogy 21 szent hely skálájának másolatát egységes kompozícióba rendezte, amely a Szentföld környezetét idézi elő a hívõk számára”. A külső munkákat 1950 -ben tervezték befejezni, de a háború, majd a kommunista átvétel megszakította a munkát, bár az épület befejezett részei nem szenvedtek súlyos károkat a harcok során.
A traktorgyár raktárakat a templom törzsébe helyezték, majd a Metropolitan Archívum irodái 2004 -ig ott működtek. Ezután a Szentföld egyház emlékműként védelmet kapott, és még mindig új funkciót keresnek. A romló épület azonban megőrzi egyfajta méltóságteljes ellenállást az alapkoncepció teljes tagadásával született tervekkel szemben.
„Festményeinek ismétlődő motívuma, amely a gyermekkori játékaira emlékeztet testvéreit és a Bauhaus Kite fesztiválokat, egy…„ Repülő játék ””
Farkas Molnár elsősorban építészeti munkájáról ismert. A kiállítás azonban Fiú egy repülő játékkal – Farkas Molnár művészamely szeptember 21 -ig lesz kiállítva a Janus Pannonius Múzeumban – a Modern Magyar Művészeti Galéria a PéCS -ben – a karrier korai szakaszaira összpontosít.
1918 és 1921 között Molnár megszakította építészeti tanulmányait szülővárosában, Pécs -ben, amelyet a szerbek foglaltak el, majd 1921 és 1924 között Weimarban, ahol munkatársként dolgozott Gropius építészeti hivatalában. Keresett az önkifejezés lehetőségeit képzőművészként, kapcsolatba lépve a korszak avantgárd kísérleteivel (Bauhaus, Dadaism, konstruktivizmus). A kubista ihletésű rajzok és festmények, amelyek 1918-ban és Olaszország 1921-ben Dalmátiába tett utazásainak benyomásait rögzítik, mind tükrözik az építész perspektíváját.
Festményeinek ismétlődő motívuma, amely a gyermekkori játékaira emlékeztet testvérein és a Bauhaus Kite fesztiválokkal, egy – egy gyönyörű kifejezés – „Fothing Toy”, egy repülő modell, a vágy, az elválasztás szimbóluma, és ugyanakkor egy promethean innováció, amely forradalmasítja a mindennapi életet.
A meztelenek szintén a kedvenc művészi témája volt: művészi munkájának talán a leglátványosabb darabja az 1921 -es festmény Siránkozásamely egy meztelen férfit és nőt helyez a klasszikus Pietà jelenet környezetébe, összehozva a keresztény és a pogány hagyományt. Meglepő, hogy munkáit mindig két oszlop körül szervezik, bemutatva a mérnöki tervezés és elrendezés és a természetes létezés kontrasztját, amelyet az élet avantgárd forradalma, az „Új Arcadia” érkezése oldja meg.
A Krónika A Pécs magazinja maga kijelentette: „Mint a művészet klasszikus korszakában, a meztelen kompozíciók újra megjelennek, és a festészet csúcspontját képviselik, milyen impresszionizmus soha nem érheti el a nude kezelésének ismereteit, az új emberi típusok létrehozásának magasabb művészetét.”
Az a munka, amely a kiállításnak ad címet, a legjobb példa erre az utópikus álmodozásra, amely ötvözi a hagyományt és a modernitást: egy karcsú, meztelen fiú repül repülõ játékát az égbe egy húron, néhány csapással, építőelemekkel és egy útba futó út a háttérben. Más művekben is felhasználta és változtatta ezeket a motívumokat (Meztelen építészet (Férfi hát meztelen villa tervvel és repülőgéppel), 1923; Két meztelen1923; Szerelmesek (Georg és El Muche a Haus AM kürtnél), 1923; Tanulmányterület, kaktuszos és repülőgépes ember1924). Még egyértelműbben játszik ezen a kettősségen a rajzban, amely azt mutatja, hogy egy robot egy fiatal nőt udvarol (Gépi ember (Egy mechanikus férfi elcsábít egy nőt), 1923).
A festmény ‘Javaslat (Utca) „1923 -tól izgalmas értelmezési lehetőségeket kínál: a modernista apartmanház oldalán egy meztelen férfi térdel egy nő előtt, akinek a testtartása visszatartást vagy akár terrorot is javasol, és amelynek alsó teste furcsán folyik; Egy fiatal divatos ember követi a helyszínt a háttérből.
A Ember egy épületben (1923–24) szintén lenyűgöző és emlékezetes munka: egy egyenetlen vízparton, egy szinte arrogáns kifejezéssel rendelkező embernél, de furcsa módon félénk testtartás – talán maga a művész?
A 20-as évek közepén Molnár lassan elfordult a képzőművészetektől. Képzőművészete és építészeti munkája azonban szorosan összefonódik. Ahogy a kiállítás kiemeli az építészeti linóleum metszeteit, amelyeket a műfaj szempontjából nehéz osztályozni: „A… madártávlat-leginkább axonometrikus-választás-a perspektíva összefüggésben lehet a„ repülő játékok ”felülről lefelé mutató perspektívájával, amelyet gyermekkorában szeretett. A kiállítás végén láthatjuk kollázsát, amely ötvözi az építészeti tervek szigorát a dadaizmus extravagáns játékosságával.
Kattintson ide az eredeti cikk elolvasásához.
A POST BOY Repülő játékkal: A látogatók megismerkedhetnek a Pécs -ben lévő Farkas Molnár művész életművével.
