Az első találkozáskor a G7 rögtön érzelmeket kelt: a karosszéria ívei magabiztosak, a részletek pedig meglepően elegánsak. A hangulat nem a „még egy kínai SUV” kategória, inkább egy tudatosan összerakott, finoman provokatív csomag. „Ezt az autót a kompromisszumok ellen terveztük” – hangzik a csapat egyik kedvenc mondata.
Forma és arányok
Az orr-rész keskeny, fénycsíkos, a vállak szélesek és izmosak. Az egész autó ül a talajon, mintha mozdulatlanul is előre lépne. A részletek – rejtett kilincsek, precíz illesztések – azt súgják, hogy az összeszerelési minőség nem adja alább a német sztenderdeknél.
A tetővonal finoman kupés, mégsem vesz el túl sok hátsó fejteret. A kerekek jól töltik ki a járatokat, így nincs „túl nagy kasztni, túl kicsi felni” érzés.
Utaskabinnal töltött percek
Belül a hangulat tiszta, letisztult, és meglepően meleg tapintású. A központi kijelző gyors, nagy és éles, a műszerfal előtt pedig minimalista, mégis informatív panel dolgozik. A fizikai gombok száma kevés, de a lényeges funkciók nem bújócskáznak, a logika kézre áll.
Az ülések szélesek, a párnázás támaszt, de nem betonkemény fegyelmet. A hátsó sorban is marad térd- és fejhely, ami egy stílusosan lejtő tetővonalnál gyakran áldozatul esik. Anyaghasználatban nincs kilengés, a varrások és felületek bizalmat keltenek.
Úton: csöndes magabiztosság
A városi tempóban a hajtás finom és feszültségmentes, a gázreakció pedig lineárisan nevel. A futómű inkább komfortos, mint sportos, de kanyarban is tartja a testet. A zajszigetelés figyelemre méltó: szél és gördülés csak későn jut be a térbe, ami hosszú utakon is megőrzi a nyugalmat.
„Nem kell minden indulásnál bizonyítani a lóerőt, elég, ha az autó csendben, következetesen teszi a dolgát” – jegyezte meg egy kolléga a tesztkör után.
Technológia, ami nem akar okosabb lenni nálad
A vezetőtámogatás fejlett, de nem tolakodó. A sávtartás észrevétlen korrigál, a holttér-figyelmeztetés pedig időben és higgadtan szól. A parkolórendszer magabiztos, a kameraképek részletesek, a felbontás pedig bőven elég.
A szoftver menüi gyorsak és átgondoltak. A hangvezérlés érti a természetes parancsokat, ritkán kér vissza megerősítést. „Az igazi luxus az, ha a technika nem veszi el a figyelmed, hanem visszaadja” – mondja egy rövid, de találó meglátás.
Töltés és hatótáv: földhözragadt ígéretek
Gyorstöltőn meggyőzően harapja a kilowattokat, otthon pedig kulturált ütemben húzza fel magát. A valós hatótáv inkább józan, mint forradalmi, de nem is ígér csodákat. A hajszálpontos tervezéshez a navigáció valós töltőadatokat és dinamikus terheltséget mutat, ami a hétköznapokat tényleg könnyíti.
A fogyasztás főleg sebesség- és hőmérsékletfüggő, ám a hőmenedzsment láthatóan okos, ezért a téli veszteség nem érződik drámainak.
Ár-érték és a német etalon árnyéka
A célkeresztben nem titkoltan a bajor rivális áll, amely a prémium élményt stabil névvel adja. Itt azonban a plusz a friss technika, az erős alapfelszereltség és a bátor árképzés. Nem minden részlet „németesen szögletes”, de összességében a csomag rendkívül versenyképes.
A márka imidzse még nem ér fel a sokéves bizalommal, de a minőségi benyomás és a szervizháttér fejlődése gyorsan zárkózik. Akinek fontos a stabil maradványérték és a bejáratott logó, annak a döntés tovább tart, de az érvek itt már nem csak az árból táplálkoznak.
Ami leginkább megmaradt
- Külső-belső harmónia, ami nem akar minden áron feltűnni, mégis erős a vizuális jelenlét
- Könnyen szerethető, logikus infotainment
- Finom, csendes, hosszú utakra is alkalmas komfort
- Fejlett vezetőtámogatás, ami nem veszi át az uralmat
Kinek szól igazán?
Annak, aki szereti a modern megoldásokat, de nem kér belőlük felesleges cirkuszt. Aki prémium-közeli érzetet akar, de nem ragaszkodik a történelmi címerhez. És annak, aki hisz abban, hogy a szoftveres ritmus ma legalább olyan fontos, mint a fémben mért merevség.
A próbakör után az érzés tiszta: itt egy elektromos SUV, amely nem csak az árnyékban akar menetelni, hanem saját hangon, következetesen beszél. Nem harsány, nem teátrális, mégis minden mozdulatában ott van a csendes önbizalom. Ha eddig úgy tűnt, hogy a középkategóriát a megszokás uralja, ez a modell finoman, de határozottan új könyvjelzőt tesz a történetbe. „Nem kell elhinni, elég kipróbálni” – észrevétlenül ez lesz a fejben maradó szlogen.
