A hagyományos magyarországi vidéki közösségekben a karácsony sokkal többet jelentett, mint egy vallási ünnep. Ez egy pillanat volt a természet közeli megfigyelésére is, és keresgélni a jeleket, hogy mit hozhat a következő év. Karácsony estétől szilveszterig szinte minden nap hordozott az időjárással kapcsolatos hiedelmeket, amelyek a termést, a szőlőültetvényeket és az előttünk álló évszakok jellegét jelezték előre.
Különösen jelentősnek tartották december 24-ét, karácsony estéjét. A néphit szerint az éjféli mise idején tiszta, csillagokkal teli égbolt bőséges kukoricatermést ígért a következő évben. A fényes, nyugodt éjszakát általában pozitív előjelnek tekintették, amely a termékenységhez és a jóléthez társult.
Magát a karácsony napját, december 25-ét több közismert mondás is összekapcsolta. Az egyik legelterjedtebb hiedelem az volt, hogy a fehér karácsony zöld húsvétot, míg a hótalan karácsony havas húsvétot jósolt. Úgy gondolták, hogy karácsony napján a napos, tiszta idő száraz nyarat, jó gyümölcstermést és sok bort jelez. Ezzel szemben az enyhe, sáros karácsonyt aggodalommal tekintették, mivel azt hitték, hogy rossz nyarat és gyenge termést hoz.
December 26-át, Szent István napját olyan napnak tekintették, amely megerősítheti vagy ellentmondhat a karácsonyi előrejelzéseknek. Ha továbbra is verőfényes és napos az idő, az emberek minden termés jó termését várták, különösen a szőlő és a gabona bőségével kecsegtet. Sok vidéken a napsütéses Szent István-napot a kiváló borév jeleként tartották számon.
A karácsonyi időszakban a szél iránya is számított. A néphagyományok a keleti szelet az állatbetegséghez, a déli szelet a betegséghez, az északnyugati szelet a halálhoz kapcsolták. Ezzel szemben az északi szélről azt hitték, hogy kedvező év várható.
Az év végi jóslatokban kulcsszerepet játszott a december 31-i szilveszter. Úgy gondolták, hogy egy csillagos éjszaka gazdag termést és bőséges szőlőtermést ígér. Az éjszakai esőt, majd újév reggelén a napsütést rossz jelnek tekintették, ami gyenge mezőgazdasági évre utal. Ha az év utolsó éjszakáján az időjárás megegyezett az újév első napjával, akkor az emberek jólétet és jó termést vártak.
Ezek a karácsonyi és év végi hiedelmek egy szélesebb népi megfigyelési rendszer részét képezték. Hasonló hagyományok szerint Szent Demetrius napja feltárta a tél természetét, a medvék a tavasz beköszöntét, az akácfák második virágzása pedig hosszú őszt.
The post Fehér karácsony, zöld húsvét: az évszakok népi próféciái appeared first on Magyar Konzervatív.
