Kétfázisú fellendülés előtt áll a magyar gazdaság 2026-ban, az első félévben a lakossági kiadások lendületet adnak, a későbbiekben pedig várhatóan a beruházások lesznek az élen – mondta André Palóc, a Nemzetgazdasági Minisztérium szóvivője csütörtökön az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány sajtóeseményén Budapesten.
Palóc szerint a kormányzati intézkedések kordában tartották az inflációt. A kiskereskedelmi felárak csökkentése az élelmiszerárak mintegy 22 százalékos, míg a drogériás áruk közel 28 százalékos visszaeséséhez vezetett, ami kézzelfogható megkönnyebbülést jelentett a fogyasztóknak.
A szóvivő azzal folytatta, hogy a fogyasztói bizalmi index javult, az emberek optimistábban érzik anyagi helyzetüket. Még a GKI, a kormányzati politikát gyakran kritizáló kutatócsoport is előrelépésről számolt be – mondta. Az üzleti hangulat is erősödött, részben az újonnan bevezetett adócsökkentési programoknak köszönhetően.
Számos kormányzati politika áll ennek a nyomásnak a középpontjában. Palóc kiemelte a családi adócsökkentési programot, amely szerinte közel 1000 milliárd forintot hagy a családoknál, valamint az Otthon Start lakáskonstrukciót, amely nemcsak a családok lakásvásárlását könnyíti meg az alacsony kamatozású hitelekkel, hanem ösztönzi az újlakás építését is.
Palóc elmondta, hogy a kormány százmilliárd forintos akciótervet is indított az éttermek számára: bizonyos értékhatárig adómentesek lesznek az éttermi fogyasztással kapcsolatos kiadások, az iparág szereplői pedig kedvezményes hitelhez jutnak.
A szóvivő azt is megjegyezte, hogy az idei január az évszakos átlagnál lényegesen hidegebb volt, ezért a kormány beavatkozott, hogy a családokat ne sújtsák magasabb rezsidíjak.
Pásztor Szabolcs, az Oeconomus kutatási igazgatója azt mondta, hogy 2026-ban 2-3 százalékos magyar gazdaságbővülésre számít, olyan intézkedésekre hivatkozva, mint a családi adókedvezmények emelése, a Demján Sándor-program, valamint a vállalkozói hitelkonstrukció.
Erdélyi Dóra, az alapítvány kutatási igazgatóhelyettese elmondta, hogy 2026-ban a nominálbérek várhatóan 8-10 százalékkal emelkednek, a reálbérek 4-6 százalékos növekedését prognosztizálják. Hozzátette, hogy a vásárlóerő ebből eredő növekedése valószínűleg növeli a fogyasztást és támogatja a magasabb GDP-növekedést.
The post Erősebb 2026-ra számítanak Magyarországra az elemzők, mivel a GDP növekedési előrejelzése 2–3 százalékos appeared first on Magyar Konzervatív.
