Nyolc város a budapesti agglomerációban válik központi településsé a főváros körül – derül ki a Budapesti Corvinus Egyetem új tanulmányából. Az egyetem keddi közleménye szerint Váctól Diósdig és Szentendrétől Gödöllőig városközpontok alakulnak ki, miközben az agglomeráció délkeleti részén továbbra is korlátozott az urbanizáció.
A kutatók azt találták, hogy az autópályákhoz való hozzáférés sokkal fontosabb szerepet játszik a központok kialakításában, mint a vasúti kapcsolatok. A vizsgálatot Kocsis B János és Varga Virág Corvinus kutatói végezték, akik a budapesti nagyvárosi térség 203 települését vizsgálták regionális funkcióik alapján. Eredményeiket a Journal of Urban Affairs című folyóiratban tették közzé.
A szerzők szerint Budapest jellegzetes városfejlődési mintája korlátozza a klasszikus értelemben vett városon belüli alközpontok kialakulását. Ehelyett az elsődleges központok főleg az agglomeráció északi, északkeleti és nyugati részein koncentrálódnak.
Kevesebb átfogó szolgáltatási kínálattal és erős munkaerő-piaci pozícióval rendelkező települést azonosítottak az északnyugati, déli és délkeleti zónában. Az északnyugati területen a földrajzi adottságok, a nehéz megközelíthetőség és a keresztkapcsolatok hiánya hátráltatják a fejlődést. Ezzel szemben a déli zóna több kevésbé fejlett, elsősorban logisztikai és ipari funkciójú alközpontot tartalmaz.
A kutatók nyolc fő központi várost azonosítottak az agglomerációban. Délnyugaton Budaörs, Törökbálint és Diósd alkot klasztert, északon pedig Budakalász és Szentendre kiemelkedik Dunakeszi és Vác mellett. Északkeleten Gödöllőt jelölték meg kulcsfontosságú központként. Ezeket a városokat stabil gazdasági tevékenység, magasabb szintű szolgáltatások és szélesebb vonzáskörzeteket kiszolgáló funkciók jellemzik.
További hat települést jelöltek ki feltörekvő másodlagos központként, köztük Biatorbágyot, Dunaharasztit, Érdet, Monort, Szigetszentmiklóst és Vecsést. Noha számos mutató hasonló a főbb központokéhoz, ezek a városok általában kevésbé aktívak gazdaságilag. A jelentős alközpontok hiánya az északnyugati zónában a rossz megközelíthetőséghez és a hiányos M0-ás körgyűrűhöz kapcsolódik.
A tanulmány 14 olyan jelentős, elsősorban gazdasági és munkaerő-piaci fókuszú helyi központot is felsorolt, mint például Dabas és Százhalombatta, amelyek idővel lakó- és rekreációs központokká fejlődhetnek. Ezen kívül kilenc települést, köztük Pomázt és Ercsit jelölték meg potenciális alsóbb szintű központként.
Kocsis János vezető szerző szerint az infrastruktúra önmagában nem elegendő a hosszú távú sikerhez. Elmondta, hogy a történelmi tényezők, a helyi közösség és identitás, valamint a társadalmi-gazdasági helyzet erősen befolyásolja, hogy mely települések válhatnak fenntartható központokká, ez a minta különösen a délnyugati alközpontokban mutatkozik meg.
The post Egyetemi tanulmány új városi központokat azonosít Budapest körül appeared first on Magyar Konzervatív.
