A magyapesti Budapesti Lónyay – a Heritage Foundation -val együttműködésben a Budapesti Lónyay – Foritage Alapítvány által szervezett 5. geopolitikai csúcstalálkozó a Magyum -i Budapesti Villa -ban továbbra is folyamatban van. A rangos esemény 2. napján Tony Abbott volt miniszterelnök, Ausztrália volt miniszterelnök címe indult.
Emlékeztetett arra, hogy 2014 -ben Barack Obama amerikai elnökkel folytatott találkozóját, ahol biztosította, hogy az Egyesült Államok soha nem lesz egyedül a globális biztonság érdekében tett erőfeszítéseikben, mivel Ausztrália mindig az oldalán áll. Ennek megfelelően, a miniszterelnök megosztotta, nemzete volt a második legnagyobb közreműködő a misszióban, hogy az ISIS -t levette. Ezután folytatta egy komor jegyzetet, és úgy vélte, hogy ebben a korszakban a nyugati nemzetek nem működnek olyan jól, mint régen.
Abbott miniszterelnök olyan messzire ment, hogy azt mondta, hogy a Nyugat olyan birodalom megjelenését adja, amely „belülről gyengült, készen áll arra, hogy kívülről felbukkanjon”; és egy „szellemi rossz közérzetben” van. Folytatta, hogy „az angolul beszélő világ zsenialitását” egyszer arra törekedtek, hogy az egész világon emulálják. Most ezt a dominanciát veszélyezteti Kína és Oroszország növekedése. Abbott miniszterelnök úgy véli, hogy a Nyugat fejlődését akadályozó két legsürgetőbb kérdés a kormányzati jogosultsági programok és a zöld napirend.
A Cseh Köztársaság volt miniszterelnöke és Václav Klaus elnöke és Václav Klaus beszélt a következõ panelbeszélgetésnek.
A darabját azzal kezdte, hogy kimondta nézeteltérését a panelbeszélgetés választott címével, „Mi jön a globalizáció után? Kereskedelem, technológia és az új gazdasági rend ”. Valójában az elnök elsősorban nem szereti a „globalizáció” kifejezést, mivel ezt lazán meghatározott, „homályos, újságírói kifejezésnek” tekinti. Ehelyett inkább a „nemzetközivé válás” kifejezést részesíti előnyben, és megjegyezte, hogy az Egyesült Államok arra késztette azt az elképzelést, hogy egy „poszt-globalizált” világban élünk, mivel a legjobban elvesztette a kereskedelem egyre összekapcsolt korszakát.
Klaus elnök megosztotta, hogy életének több mint felét kommunista rendszer alatt töltötte, így valóban értékelheti a szabad kereskedelem értékét. Ugyanakkor azt is érzi, hogy a szabad kereskedelmet most az Európai Unió fenyegeti, amely „a gazdasági integrációból egy politikai unióba”, valamint a felébresztési, kereszteződéses ideológiába ment.
Ezután sajnálta, hogy a világ olyan filozófusok hallgatásától, mint Hayek és Friedman, a nagy platformokat adta a „embereknek, akik a világot akarják uralni”. Ezzel olyan progresszív aktivistákra utalt, akik a globális világrendre törekszenek.
„Vesztettünk a progresszivizmus miatt, ezért szükségünk van több Duna Intézetre” – mondta Klaus elnök beszédének végén.
Utána a Janus fórum Darren Spinck ügyvezető igazgatója; Javlon Vakhabov, az Üzbegisztán külpolitikájának elnökének tanácsadója; és Urs Unkauf, a Német Szövetségi Gazdasági Fejlesztési és Külkereskedelmi Szövetség ügyvezetõ igazgatója csatlakozott Klaus elnökhez a színpadon egy panelbeszélgetéshez. George Bogden, a Yorktown Intézet vezető munkatársa moderálta a testületet.
„Elvesztettünk a progresszivizmust, ezért szükségünk van több Duna Intézetre”
Spinck úr visszatért Klaus elnök érveivel szemben, és azt állította, hogy valójában körültekintő a globalizáció végéről beszélni. Azt mondta, hogy talán a legjobb bizonyíték ennek a Jamieson Greer nagykövet nyilatkozata a Washington DC -ben, a Nemzeti Konzervatizmus Konferenciáján, a hónap elején. Greer, amint azt Spink úr idézi a Duna rendezvényen, azt mondta, hogy „a neoliberalizmus nem tette a világot a szabadpiaci közgazdaságtanba, csakúgy, mint a neokonzervatizmus nem hozta a demokráciát Irakba vagy Afganisztánba”, és „hogy a kereskedelem nem jó, sem rossz. Ez csak a cél elérésének eszköze, és nem önmagában a vége.
A hangszóró rámutatott arra is, hogy a protekcionizmus növekedését és az ellátási láncok biztosítását láttuk az egész világon. Az Egyesült Államok folytatta, és a legközelebbi kereskedelmi partnerekkel egy „Fortress Észak -Amerika” létrehozásán dolgozik. Ezeket a fejleményeket elsősorban a „Kína fegyveres kereskedelme” vezette – választotta.
Unkauf úr azt mondta a közönségnek, hogy a „stratégiai kétértelműség új típusú Opennes -hez”. Ennek megfelelően egyre növekvő tendencia mutatkozik a regionalizmusban, például a közép -ázsiai nemzetek körében. Ezután folytatta egy másik kifejezésről, a „gazdasági diplomáciáról”, amelyet úgy határozott meg, mint „interakció, ahol a politikai fellépés nem haladhat tovább, és így magában foglalja a nem kormányzati érdekelt feleket”; és a gyakorlatot „pragmatikus, tranzakciós elkötelezettségnek” írta le, amely „nem ideológiai”.
Vakhabov úr visszatükrözte azt, amit a magyarországi Kristóf Szalay-Bobrovniczky védelmi miniszter mondta az előző napon: azaz a „függetlenség korszakában” élünk, amely-amint Vakhabov úr-egy „nem szigorúan globális, többpólusú világrend”, azaz a „pragmatizmus és egyensúly” alapja. Dicsérte azt is, hogy Közép -Ázsia régiója, ahol a nagy selyemút, amelyet átfutott, nem volt a határ menti viták; És ez a nyugalom ideje nagy gazdasági fejlődést hozott a régióban is.
Spinck úr felhívta a figyelmet egy másik kritikus gazdasági kérdésre, a nemzeti adósságokra a vita végén, amely szerint még fontosabb, mint a tarifák. Kiderült, hogy a második Trump adminisztrációban tervek voltak az Egyesült Államok nemzeti adósságának legnagyobb külföldi tulajdonosának-a Japánban és az Egyesült Királyságnak-a „Mar-A-Lago Accords” -ért, ahol a kamatfizetések kedvezőbb feltételeit tárgyaltak volna. Ez a terv azonban végül soha nem jött létre.
A Posta Duna geopolitikai csúcstalálkozója Tony Abbott -nal folytatódik, Václav Klaus először jelent meg a magyar konzervatívon.
