„A Trump-doktrína: káosz vagy új világrend?” – ez volt a címe annak a panelbeszélgetésnek, amelyet február 10-én tartott az Oeconomus Economy Research Foundation. A legutóbbi OecoRing rendezvényen szakértők értékelték Donald Trump elmúlt egy évben folytatott külpolitikáját, valamint az Egyesült Államok nemrégiben nyilvánosságra hozott Nemzetbiztonsági Stratégiáját, megvizsgálva annak Európára és Magyarországra gyakorolt hatásait.
A beszélgetésen részt vett Szent-Iványi István, az Országgyűlés külügyi bizottságának volt elnöke, külpolitikai szakértő, valamint Demkó Attila, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének Stratégiai Jövők Programjának vezetője. A vitát Anton Bendarjevskiy, az Oeconomus igazgatója moderálta.
Európa: partner vagy beosztott játékos?
A vitát megnyitva Szent-Iványi azzal érvelt, hogy a jelenlegi amerikai kormányzat már nem tekinthető Európa hagyományos szövetségesének. Véleménye szerint az amerikai elnök gyakran keményebben bánik a szövetségesekkel, mint az ellenfelekkel. Egy ilyen megközelítés azonban kontraproduktívnak bizonyulhat: szövetségesei elidegenítésével Washington végső soron közelebb taszíthatja Európát Kínához.
Demkó Attila más perspektívát kínált. Az Egyesült Államokat egy „edzőhöz” hasonlította, aki jobb teljesítményre ösztönzi Európát. Érvelése szerint, ha a kontinens levonja a megfelelő tanulságokat, végül megerősödhet ebből az időszakból. Értelmezése szerint Donald Trump szerepe az volt, hogy Európát önállóbb stratégiai gondolkodásra kényszerítse. Hozzátette, hogy Európa Trumppal szembeni reakciói gyakran inkább egy „sértett és frusztrált gyerek” reakcióira hasonlítanak, semmint geopolitikai súlyának megfelelő válaszokra.
Demkó elismerte, hogy Trump stílusa tagadhatatlanul koptatóbb. Lényegében azonban kevesebb szakítást lát a korábbi adminisztrációkkal, mint azt sokan feltételezik. Érvelése szerint az igazi különbség Európa reakciójában rejlik. Példaként a Joe Biden alatti afganisztáni kivonulást emelte ki, megjegyezve, hogy Washington már a kilépés mellett döntött, de még a végső szakaszban sem tájékoztatta megfelelően európai szövetségeseit.
Feloldatlan belső feszültségek
Mindkét szakértő egyetértett abban, hogy a Nyugaton jelenleg egyfajta ideológiai polgárháború zajlik, bár élesen eltértek egymástól abban, hogyan kezeljék ezt. Szent-Iványi hangsúlyozta: miközben Washington bírálja Európát, az Egyesült Államok maga is komoly belső feszültségekkel küzd. Véleménye szerint Donald Trump sem oldotta meg ezeket a kérdéseket – például nem hajtott végre olyan mértékű kitoloncolásokat, amelyeket ígért.
„Nem szeretném, ha Budapest hasonlítana Brüsszel egyes részeire”
Demkó eközben éles kérdést vetett fel: „Tényleg Donald Trump gyengíti Európát? Vagy az a tény, hogy több millió embert engedtünk be, akiket nem tudunk integrálni? 50–100 éves horizonton ez alapjaiban fogja átalakítani társadalmainkat. A migrációs politika kudarcaira utalva hozzátette: nem szeretném, ha Budapest Brüsszel egyes részeihez hasonlítana.
Demkó szerint az amerikai üzenet Európának egyértelmű: a kontinenst nem valószínű, hogy külső ellenségek, hanem inkább saját, megoldatlan belső feszültségei döntik le.
Kelet-Európa egyre fontosabbá válik
Arra a kérdésre, hogy Kelet-Közép-Európa hídként szolgálhat-e az Egyesült Államok és Nyugat-Európa között, Demkó azt válaszolta, hogy már igen. Kiemelte, hogy Magyarország méretéhez képest kiemelt szerepet kapott ebben a szerepben, új lendületet teremtve a transzatlanti szövetségen belül.
Szent-Iványi kritikusabb álláspontra helyezkedett. Azzal érvelt, hogy az Egyesült Államok egyre inkább önérdekű nagyhatalommá vált, amely még szövetségesei rovására is a saját prioritásait követi. Egy ilyen megközelítés szerinte aligha kedvez Európának vagy Magyarországnak. Ezzel összefüggésben megjegyezte, hogy Marco Rubio regionális látogatása valószínűleg nem lesz véletlen, és valószínűleg elvárásokat támaszt majd – amelyek nem mindegyikét lesz könnyű elviselni.
Az Egyesült Államok külügyminisztere a müncheni biztonsági konferenciát követően 2026. február 15–16-án Szlovákiába és Magyarországra látogat. Budapesten várhatóan magyar illetékesekkel fog megbeszélést folytatni a kétoldalú és regionális együttműködés megerősítéséről, különös tekintettel a békekezdeményezésekre és az amerikai-magyar energiakapcsolatokra.
Az EU nyomást gyakorol tagjaira, miközben geopolitikailag elveszíti a helyét
Áttérve Európa tágabb kihívásaira, Demkó azzal érvelt, hogy az Európai Unió nyíltan nyomást gyakorolt az olyan tagállamokra, mint Magyarország, amikor Ukrajna 2027-es potenciális csatlakozását a szavazati jogok felfüggesztésével való fenyegetéssel kapcsolta össze. Ugyanakkor azt állította, hogy az EU továbbra is veszít versenyképességéből, és nem rendelkezik elegendő erőkivetítési képességgel ahhoz, hogy megvédje érdekeit a stratégiailag fontos régiókban.
– A császárnak nincs ruhája – jegyezte meg Demkó. „Az Európai Unió nyíltan fenyeget bennünket: vagy 2027-re beengedjük Ukrajnát, vagy elveszítjük szavazati jogunkat. Milyen Európa ez?
Hangsúlyozta, hogy az erős Európa nem ékesszóló nyilatkozatokra épül, hanem kézzelfogható képességekre – ipari erőre, katonai felkészültségre és stratégiai koherenciára. Véleménye szerint Donald Trump nyomása akár katalizátorként is szolgálhat ebben a folyamatban.
„Az Európai Unió nyíltan fenyeget bennünket: vagy bevállaljuk Ukrajnát 2027-re, vagy elveszítjük szavazati jogunkat”
Egy kérdésben a két felszólaló egyetértett: Európa rövid távon nem képes önállóan megvédeni magát. Szent-Iványi azonban úgy véli, ez hat-nyolc éven belül megváltozhat, ahogy Európa fokozatosan visszanyeri stratégiai lendületét. Demkó azzal érvelt, hogy Európa túlzottan az orosz veszélyre koncentrál, annak ellenére, hogy az összehangolt európai védelem már elegendő lenne az elrettentéshez. Eközben más régiók – köztük Afrika egyes részei – olyan válságokat generálhatnak, amelyek közvetlenül érintik Európát. Felhívta a figyelmet arra is, hogy Európa korlátozott mértékben képes megvédeni érdekeit a közvetlen geopolitikai szomszédságában, és beszédes példaként említette az Ádeni-öblöt és a jemeni huthi erők által támasztott kihívásokat.
The post Donald Trump: Európa nem kívánt, de szükséges edzője appeared first on Magyar Konzervatív.
