A kétévente megrendezésre kerülő ADEX biztonsági konferencia a legmodernebb katonai és biztonsági technológiák magas szintű stratégiai bemutatója, amely a védelmi innováció felvonultatójaként és a regionális biztonsági együttműködés központjaként is szolgál.
Idén azonban még ennél is több volt.
A megnyitó ünnepségen a dél-koreai elnök vitaindító beszédet mondott, amelyben új korszakot hirdetett: a Koreai Köztársaság nem csupán lépést kíván tartani a védelmi szektor fejlődésével, hanem vezetni is kívánja azokat.
E vízió szerint Dél-Korea hivatalos célja, hogy 2030-ra a világ negyedik legnagyobb védelmi ipari szereplőjévé váljon, közvetlenül az Egyesült Államok, Oroszország és Kína mögött. A beszéd világossá tette, hogy itt nem csak a gazdasági ambícióról van szó.
Azt is elmondta, hogy a védelmi export és a technológiai fejlesztés egy nemzeti stratégia része. Ez egy módja a geopolitikai pozíció megerősítésének és a szövetségi hálózatok bővítésének. Sok tekintetben egy több mint 50 millió lakosú ország korlátozott nagyhatalmi státusza iránti ambícióját tükrözi – ez a cél, bár merész, hiteles ipari kapacitással, technológiai innovációval és egy gyorsan érő védelmi ökoszisztémával támasztja alá.
Az elmúlt évtizedben Dél-Korea folyamatosan a globális védelmi piac egyik legdinamikusabb szereplőjévé fejlődött. Ezt az átalakulást a gazdasági előrelátás, a biztonsági aggályok és a társadalmi innováció ösztönözte. Az ADEX 2025 élénken tükrözi ezt az átmenetet: Szöul nem csak egy „high-tech védelmi nemzetről” beszél, hanem módszeresen épít egyet, a gyártási kapacitás, a K+F és a szövetségi politika összehangolt erőfeszítései révén.
Dél-Korea védelmi költségvetése az elmúlt években stabil maradt, a GDP nagyjából 2,5-3 százalékát tette ki, ami magasabb, mint a legtöbb NATO-tag. Az ipar nemcsak a hazai igényekre, hanem az export alapú növekedésre is igazodik.
2021 és 2024 között Dél-Korea a világ kilencedik legnagyobb fegyverexportőre lett (2,2 százalékos globális részesedés), amelyet a K2 fő harckocsi, a K9 önjáró tarack, az FA-50 könnyű harci repülőgépek és a különböző rakétarendszerek sikere erősített meg.
A jelentős beszerzési ügyletek, különösen a Lengyelországgal, Norvégiával és Ausztráliával kötöttek, bebizonyították, hogy a koreai technológia versenyképes, méretezhető és gyorsan szállítható – ezek mindegyike rendkívül nagy keresletet mutat a mai geopolitikai környezetben. Ennek következtében 2022 és 2023 között 39 százalékkal nőttek a bevételek Korea négy vezető védelmi vállalatánál.
2024-ben a védelmi kiadások elérték a GDP 2,6 százalékát (47,6 milliárd USD), a Lee-kormány pedig további 8,2 százalékos növekedést ígért 2026-ig, így Dél-Korea a globális védelmi top 10 stabil tagja lesz.
Technológiai autonómia és a „K-Defence” stratégia
2023-ban a kormány bejelentette a Defence K-Tech stratégiát, amelynek célja a védelmi szektor digitalizálása és innováció-vezérelt ökoszisztéma létrehozása. Ez a megközelítés nem csak az olyan nehézsúlyú vállalatokat támogatja, mint a Hanwha, a KAI és a LIG Nex1, hanem több száz startupot és egyetemi kutatóközpontot is.
A stratégia három pilléren nyugszik:
- High-Tech védelmi gyártás – moduláris, gyorsan adaptálható automatizált gyártás;
- AI-vezérelt rendszerek – platformokba integrált autonómiára képes döntéstámogató algoritmusok;
- Intelligens exportpolitika – finanszírozási és partnerségi eszközök a nemzetközi proliferáció felgyorsítására.
A Defense K-Tech lényegében a kulturális „K-hullám” logikáját alkalmazza a védelmi iparban: a koreai technológiának megbízhatónak és értékesnek kell lennie, mint márka.
Dél-Korea védelmi stratégiáját elsősorban Észak-Korea katonai politikájának kiszámíthatatlansága befolyásolja. A 2020-as évek közepére Észak-Korea folyamatos rakétaindításai, dróntesztjei és kiberműveletei miatt Dél-Korea nem engedheti meg magának, hogy stratégiailag passzív maradjon.
Ezzel egyidejűleg Szöul mélyebben integrálódik az Egyesült Államokra, Japánra és Ausztráliára összpontosító indo-csendes-óceáni biztonsági architektúrába.
Az Egyesült Államokkal való partnerség továbbra is alapvető fontosságú: a nagyobb közös gyakorlatok, mint a Vigilant Storm és az Ulchi Freedom Shield, valamint a technológiai együttműködés, különösen a KF-21 és rakétarendszerek területén, elmélyítik a bizalmat. Ennek ellenére Dél-Korea egyre inkább sajátos stratégiai identitást ápol, amely egyensúlyt teremt a szövetségek és saját képességeinek fejlesztése között.
A regionális hatalmi verseny, amelyet Kína felemelkedése és Japán remilitarizációs reformjai fokoztak, tovább erősíti Szöul eltökéltségét.
„Dél-Korea nem követője, inkább alakítója kíván lenni a holnap védelmi technológiai tájának”
Ebben az összefüggésben az ADEX 2025 nem csupán egy kiállítás; ez is a szándék demonstrációja. Dél-Korea nem követője, inkább alakítója kíván lenni a holnap védelmi technológiai környezetének. Jelen voltak olyan prominens amerikai cégek, mint a Lockheed Martin, a Northrop Grumman és a Raytheon, jelezve az ipari kapcsolatok elmélyülését.
Úttörő ember-gép csapatmunka és védelmi integráció
Az egyik legszembetűnőbb demonstráció a Korean Air és az Anduril Industries együttműködése volt egy mesterséges intelligencia alapú autonóm pilótarendszer kifejlesztésében, amely bepillantást enged az ember-gép csapatmunka jövőjébe. A koreai integrációs szakértelmet és az amerikai autonómia-megoldásokat egyesítő projekt célja nem a pilóták leváltása, hanem az emberi döntéshozatalt támogató hibrid vezérlőarchitektúrák biztosítása, előrevetítve a pilóta nélküli műveletek következő generációját.
A kiállításon végigsétálva egyértelmű volt, hogy Dél-Korea be kíván szövődni a globális védelmi ellátási láncokba, miközben vezető szerepet tölt be a kulcsfontosságú résekben: a drónok rajzásában, a légvédelemben és a légiharc-rendszerekben.
A Hanwha Aerospace kulcsszerepet játszott a KF-21 többféle változatának bemutatásában Boramae és drónalapú rajparancsnoki modulja. Ez a 4,5 generációs többcélú vadászrepülőgép AESA radarrendszerrel, fejlett szenzorfúziós technológiával és hálózati kommunikációs rendszerekkel van felszerelve, és jelentős mérföldkövet jelent Korea repülőgép-fejlesztésében. Bár nem teljesen lopakodó, a repülőgép anyagai és geometriája egy lépést jelez az ötödik generációs tervezés felé. Az ADEX-en a repülőgép végrehajtotta bemutatkozó nyilvános repülését, és erőteljesen demonstrálta az ipari képességeket.
Figyelemre méltó jellemzője az emberi felügyelet mellett működő, autonóm szárnyas drónokkal való integráció volt, bemutatva a MUM-T-t (maned-unmanned teaming). A pilótából „rajparancsnok” lesz – ez egy új hadműveleti paradigma.
Hanwha bemutatta a Chunmoo kilövők legújabb generációját, a precíziós irányítású lőszereket és a többrétegű légvédelmi architektúrát, amely integrálja az AI-kompatibilis csatakezelő hálózatokat rövid, közepes és hosszú hatótávolságú elfogók között.
A délkelet-ázsiai és kelet-európai piacokra vonatkozó fejlesztési terveinek részletes bemutatása mellett a társaság bemutatta az FA-50 könnyű vadászrepülőgépet és az új generációs oktatógépeket. Különösen figyelemre méltó volt a KF-21 technológiai együttműködés Indonéziával, amelyen keresztül az ország először vállalja a fejlesztő szerepét, nem csupán felhasználóként.
A LIG Nex1 és a Hyundai Rotem önálló szárazföldi harcjárműveket mutatott be, amelyek LIDAR- és infravörös (IR) érzékelőkkel vannak felszerelve a távoli működtetés és az AI által támogatott navigáció érdekében. A LIG Nex1 elektronikus hadviselési moduljai integrálhatók a KF-21-be, ami erősíti a platformok közötti közös fejlesztés logikáját.
Az európai cégek képviselői, köztük a BAE Systems, az Airbus Defense and Space, a Leonardo és a Saab is jelen voltak, jelezve érdeklődésüket a Szöullal való együttműködés iránt.
Hiperszonikusok, csatatéri autonómia és demográfiai erőszorzók
A koreai hiperszonikus rakéta prototípusának debütálása a kiállítás egyik csúcspontja volt, Szöul elit klubba került.
A Hanwha Aerospace és a Defense Development Agency (ADD) által kifejlesztett rendszer várhatóan a 2030-as évek elején kerül szolgálatba. Képes 5–6 Mach-os manőverezésre nagy magasságú pályákon, veszélyezteti a radar- és rakétavédelmi hálózatokat alacsony kiszámíthatósággal – ez a stratégiai elrettentés és a technológiai függetlenség mérföldköve.
A mesterséges intelligencia és az autonóm rendszerek uralták az ADEX 2025-öt. A Defense K-Tech keretein belül az autonómia nem tekinthető önálló képességnek, hanem inkább doktrinális váltásnak. A valós idejű adatfúzió, az automatizált prioritások meghatározása, a logisztikai optimalizálás és a harctéri mintázatok felismerése hálózatba kapcsolt ökoszisztémákat alkotva.
A Hanwha Systems és a LIG Nex1 új, harctéri minőségű AI processzorokat mutatott be, amelyek rendkívül alacsony késleltetésű számításokra képesek. Ezek a processzorok beépített autonómiát tesznek lehetővé optimalizált energia- és kiberbiztonsági teljesítménnyel.
Céljuk egyértelmű: szuverenitás elérése a védelmi minőségű félvezetők, valamint a platformok és szoftverek terén.
A koreai kutatóintézetek, köztük a KAIST, hangsúlyozzák az ember a hurokban elvét, hogy biztosítsák a nemzetközi normáknak való megfelelést és az etikai felelősséget. Az autonómia célja a döntések támogatása, nem pedig a döntések helyettesítése.
Döntő fontosságú, hogy az autonómia törekvése mélyebb strukturális szorongásokat is tükröz. Dél-Koreának a világ egyik legalacsonyabb termékenységi rátájával kell szembenéznie, folyamatosan csökken a katonai korú állampolgárok száma, és nőnek a személyi költségek. Az automatizált parancsnoki architektúrák, a pilóta nélküli szárnyasok és az autonóm földi járművek ezért nemcsak technológiai ambíciók, hanem a demográfiai hanyatlás ellensúlyozására tervezett erőtöbbszörözők.
Szöul az emberi munkaerőre való támaszkodás csökkentésével a műveleti tempó feláldozása nélkül igyekszik biztosítani, hogy a nemzetvédelem fenntartható maradjon a 2030-as és 2040-es években is, még a súlyos lakossági nyomás közepette is.
Stratégiai leckék
Dél-Korea védelmi ökoszisztémája megmutatja, hogyan válhat egy közepes méretű hatalom a globális biztonsági-technológiai hálózatok kulcsszereplőjévé. A titok az állam, az ipar, a tudományos élet és a civil innováció összehangolt együttműködésében rejlik, ahol az innovációt nemzetbiztonságként kezelik.
„A koreai modell értékes tanulságokat kínál Magyarország és a tágabb közép-kelet-európai régió számára”
A Defense K-Tech bizonyítja, hogy a technológiai autonómia elsősorban nem a méret függvénye, hanem a koherens jövőkép, a célzott befektetés és a tudatos partnerségépítés.
A koreai modell értékes tanulságokat kínál Magyarország és a tágabb kelet-közép-európai régió számára: a stratégiai függetlenség a szuverén képességfejlesztés és a nemzetközi együttműködés kiegyensúlyozott arányából fakad, nem az elszigeteltségből. Tanulmányozásra érdemes sablont alkot a hosszú távú állami elkötelezettség, az ipari-akadémiai integráció és a robusztus K+F befektetés.
Dél-Korea bebizonyítja, hogy a védelmi ipar növekedése nemcsak a biztonságpolitika, hanem a gazdasági szuverenitás eszköze is – ez rendkívül fontos tanulság a magyar védelmi-ipari revitalizáció és a regionális technológiai autonómia szempontjából.
Végül Szöul megtalálta a módját a nemzeti ambíció és a globális együttműködés ötvözésének – ez az egyensúly kulcsfontosságú lehet a 21. századi stratégiai autonómiában Közép- és Kelet-Európában.
The post Dél-Korea védelmi forradalma appeared first on Magyar Konzervatív.
