Sikota Krisztina, a Várkapitányság Zrt. vezérigazgató-helyettese úgy fogalmazott, hogy a kiállítás megnyitóján a Citadella átadása felé vezető út egyik utolsó állomása. Elmondta, hogy a Gellért-hegy és a Citadella a magyar főváros egyik legismertebb helyszíne, és számos változáson ment keresztül a fordulópontokkal jellemezhető történelem során.
Elmondása szerint a kiállítás végigvezeti a látogatókat azon a folyamaton, amelynek során a Gellért-hegy és a Citadella története szorosan összefonódott a magyar történelem meghatározó pillanataival.
Taraczky Dániel, a Citadella felújítását vezető építész elmondta, hogy a helyszín egy nyitott és megközelíthető térré, mindenki számára elérhető parkká alakult. Hozzátette: a Citadella így a Habsburg-erődből a szabadság bástyájává fejlődött. E koncepció alapján Magyarország történelmét bemutató kiállítás is készült a Citadellában, amely képeken, installációkon, újonnan forgatott jeleneteken és megelevenedett történelmi festményeken keresztül mutatja be az ország múltját magyar szemszögből.
A Várkert Bazár szabadtéri kiállítása nemcsak a Gellért-hegyhez és a Citadellához kötődő történelmi és vallási hagyományokat, katonai szerepvállalásokat mutatja be, hanem azt a folyamatot is, amelynek során az egykori fellegvár fokozatosan a város részévé vált, és mára közösségi térré újult meg. A Citadella és a Gellért-hegy múltjával és jelenével ismerkedhetnek meg a látogatók tíz, összesen 20 tablóból álló megvilágított installáción keresztül.
A Gellért-hegy már a kelta korban kultikus helynek számított, majd erődített központtá vált. Története a középkor óta szorosan összefügg a magyar történelem meghatározó pillanataival. Az 1848–1849-es szabadságharc leverése után a Citadellát az osztrák birodalmi hatóságok ellenőrzési eszköznek és egy tervezett katonai erődrendszer részének szánták. A 19. század végére azonban kezdték újragondolni a szerepét, és jelképesen lebontották falainak egy részét.
A 19. és 20. század fordulójára a Citadella Budapest látképének meghatározó elemévé és kedvelt kirándulóhelyévé vált. A második világháború után azonban a közelben felállított szovjet győzelmi emlékmű ismét az uralkodó hatalomra emlékeztetett. Az 1960-as évektől törekedtek az egykori erődegyüttes turisztikai hasznosítására, bár viszonylag kevés figyelmet fordítottak állagmegőrzésére.
A főváros számos pontjáról látható Szabadság-szobor fokozatosan Budapest egyik szimbólumává vált, és 1987-ben a terület megkapta a világörökségi státuszt. Az elhanyagolt épületegyüttes azonban a rendszerváltást követő évtizedekben tovább romlott, a Gellért-hegy tetejére érkező látogatókat egy megközelíthetetlen, leromlott állapotú erődépület fogadta, ami elkerülhetetlenné tette a bezárását.
A Citadella most a 21. századi városi célpontként születik újjá. Falaiban több új belépési pont nyílt, folytatva a korábbi szimbolikus lebontást, a teljesen megújult Szabadság-szobor és Budapest egyik leghíresebb panorámája mellett pedig hamarosan tágas park és élményközpontú kiállítás várja a látogatókat. A megújult területen családbarát közösségi terek, kávézó és ajándékbolt is helyet kapnak.
A Várkert Bazár kiállítását április közepéig tekinthetik meg az érdeklődők.
The post Budapest bemutatja a Gellért-hegy és a Citadella történetét az új szabadtéri kiállításon appeared first on Magyar Konzervatív.
