A fővárosi hatóságok bejelentették, hogy rendőrségi feljelentést tesznek, miután alig egy nappal a felhelyezés után eltűnt több, az Erzsébet hídon kihelyezett Progress Pride-zászló, amit szándékos rongálásnak gyanúsítanak.
A probléma azután derült ki, hogy a lakosok észrevették, hogy a zászlók már nem lógnak a hídon, és értesítették a helyi médiát. Karácsony Gergely liberális polgármester hivatala kérdésekre válaszolva megerősítette, hogy a jelentések pontosak, és úgy fogalmazott, hogy „szándékos károkozás gyanúja merül fel”.
Vasárnap elkezdett keringeni a magyar közösségi médiában egy videó, amelyen egy férfi látható, amint az egyik zászlót leveszi a hídról, és a Dunába dobja. A város illetékesei közölték, hogy a hiányzó zászlókat „napokon belül” pótolják, azzal érvelve, hogy a „szabad, sokszínű és támogató Budapesthez” tartoznak a Pride hónapban és a Budapest Pride felvonulás előtt.
A zászlók nem a hagyományos szivárványos Pride zászlók voltak, hanem az Intersex-Inclusive Progress Pride zászlók, amelyek a transznemű és interszexuális embereket, valamint a faji kisebbségeket ábrázoló szimbólumokat tartalmaztak az eredeti szivárványszínek mellett.
Máthé Zsuzsa kereszténydemokrata képviselő a zászlók kitűzésére reagálva bírálta a döntést, és arra hivatkozott, hogy az ütközik a biológiai nemet férfinak vagy nőnek elismerő alkotmányos rendelkezésekkel. A zászlók eltűnésére utalva azt vetette fel, hogy az eltávolításukban szerepet játszhatott a kihelyezésük elleni nyilvános ellenállás.
Az eset alig egy héttel a 2026. június 27-re tervezett Budapest Pride előtt történt. A szervezők a magyarországi gyülekezési törvény előírásainak megfelelően május 27-én értesítették a rendőrséget az eseményről. A szervezők szerint „Magyarország demokratikus átalakulása befejezetlen marad” a „gyülekezési jogok visszaállítása és a jogszabályok hatályon kívül helyezése” nélkül, amelyet diszkriminatívnak tartanak az LMBT emberekkel szemben.
A Pride körüli vita Magyarországon 2025-ben jelentősen felerősödött. Az év márciusában az Országgyűlés törvényt fogadott el a homoszexualitást vagy a nemek közötti átmenetet elősegítő gyülekezések korlátozásáról a kiskorúakra, megteremtve ezzel a jogalapot a Pride-menetek és hasonló rendezvények betiltására. Az intézkedés ellenzéki pártok, polgárjogi csoportok és európai intézmények, köztük az Európai Bizottság tiltakozását váltotta ki.
Miután a rendőrség megtiltotta a felvonulást, Karácsony Gergely főpolgármester megpróbálta kijátszani a tilalmat, önkormányzati rendezvényként szervezve. A jogi fenyegetés és a hatósági tiltás ellenére több tízezren vettek részt Magyarország történetének legnagyobb Pride rendezvényén, amely az Orbán-korszak egyik legnagyobb kormányellenes demonstrációja lett. Elemzők szerint a 2025-ös Budapest Pride a központi hatalom gyengülésének egyértelmű jele volt Orbán Viktor 16 éves Fidesz–KDNP-kormányzása alatt, és előrevetítette a párt 2026. áprilisi választási vereségét.
„Magyar Péter és a Tisza-párt már korábban is megengedőbben viszonyult az LMBTQ-jogokhoz, mint elődje”
Karácsony ellen ezt követően büntetőeljárás indult a rendezvény szervezésében játszott szerepe miatt. Az ügyészek azonban e hónap elején ejtették az ügyet az Európai Unió Bírósága (EUB) áprilisi döntése nyomán. Az EU legfelsőbb bírósága ítéletében megállapította, hogy Magyarország 2021-es gyermekvédelmi törvénye – amely a 2025-ös Pride-tilalom jogi alapjául szolgált – sérti az uniós jogot, az alapvető jogokat és a blokk alapértékeit. A bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a jogszabály jogellenesen korlátozta a homoszexualitást és a nemi sokszínűséget ábrázoló tartalmakhoz való hozzáférést, diszkriminálta az LMBT-személyeket, és hozzájárult megbélyegzéséhez és marginalizálódásához.
Az ítéletet követően az ügyészek arra a következtetésre jutottak, hogy a Karácsony elleni per alapjául szolgáló jogalap már nem tartható fenn, és ejtették a vádat.
Az idei Pride különösen szimbolikus jelentőséggel bír, hiszen ez lesz az első felvonulás Orbán Viktor választási veresége és 16 éves miniszterelnöki hivatalának lejárta után. A Magyar Péter miniszterelnök és a Tisza-pártiak vezette új kormány már korábban is megengedőbb hozzáállást jelzett az LMBTQ-jogokhoz, mint elődje. Míg jelenleg nincs törvényjavaslat a témában az Országgyűlés előtt, Magyar miniszterelnök az áprilisi választási győzelem óta többször is hangsúlyozta, hogy egyetlen magyar sem érhet diszkriminációt, aki miatt szeret.
