Dr. Heil Kristóf a Budapest fővárosra fókuszáló BP Műhely városfejlesztési kutató és elemző cég operatív vezérigazgató-helyettese. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) szerzett jogi diplomát, történelem és jogtörténeti háttérrel rendelkezik.
***
Hogyan jellemezné az Ön által vezetett szervezet, a BP Műhely elsődleges feladatait? Mikor alapították, és milyen küldetéssel?
A BP Műhely városfejlesztéssel és városelemzéssel foglalkozó szakmai szervezet. Adatvezérelt kutatásokon, elemzéseken és szakpolitikai ajánlásokon keresztül vizsgáljuk Budapest működését, hosszú távú céljait, fejlesztési igényeit. Célunk, hogy a döntéshozók és az érdeklődők számára világos, hozzáférhető, ugyanakkor szakmailag szigorú betekintést nyújtsunk, ugyanakkor platformot teremtsünk a főváros jövőjéről szóló párbeszédhez. 2024 végén alakult nonprofit szervezetünk azzal a küldetéssel jött létre, hogy a városfejlesztés hosszú távú, stratégiai támogatásával hozzájáruljon egy élhetőbb, fenntarthatóbb és versenyképesebb Budapest kialakításához.
Hogyan változott Budapest fejlődése a BP Műhely megalakulása óta?
Mint korábban említettem, a BP Műhely egy viszonylag fiatal szervezet. Ennek ellenére rövid időn belül jelentős szakmai munkát végeztünk, és több olyan programot indítottunk el, amelyek erős elemző alapot adnak Budapest jövőbeli fejlődéséhez.
Jelenleg három nagy stratégiai projekt van folyamatban. A BP Index a budapesti kerületekre és a főváros egészére kiterjedő állapotbarométerként szolgál, lehetővé téve az objektív mutatókon és a közvéleményen alapuló összehasonlítást. Az ÜT Jelentés, évente megjelenő kiadványunk a főváros és kerületei működését elemzi, és értékeli az önkormányzatok teljesítményét. Ezenkívül a BP Database – egy nyilvánosan elérhető, tematikusan kereshető adattár – támogatja a városkutatást és a felelős döntéshozatalt a statisztikai és szakpolitikai adatok szabványosított gyűjtésén keresztül.
December elején rendeztük meg a BP Konferenciát, melynek címe Budapest a mérlegen – Jó vagy rossz az irány?amelyet a Királyi Lovardában tartottak. Hazai és nemzetközi szakértők a Budapest előtt álló legégetőbb városfejlesztési kihívásokról tárgyaltak. címmel rendszeresen tartunk szakmai kerekasztal-beszélgetéseket is Beszéljünk, Budapest!ahol a szakértők párbeszédet folytatnak olyan témákról, mint a városi turizmus jövője és a város tulajdonosi struktúrái.
Elemző munkánk kiterjed a közlekedésfejlesztésre, a lakásválságra, a barnamezős területek újrahasznosítására, Budapest nagy közparkjaira és a fővárosi fejlesztési pályázati portfólióra. Fontos hangsúlyozni, hogy a BP Műhely nem döntéshozó testület, hanem egy szakmai agytröszt. Feladatunk a folyamatban lévő és tervezett fejlesztések adatok, nemzetközi legjobb gyakorlatok és hosszú távú városszerkezeti szempontok felhasználásával történő elemzése, megalapozott ajánlások megfogalmazása. Szakmai munkánkon túl közösségi programokkal is igyekszünk erősíteni a lakosság kapcsolatát városukkal. Ide tartoznak a kevésbé ismert budapesti történeteket bemutató, vezetett városi séták, a BP Quiz Night rendezvényei, a közösségi futások és a Parlament épületébe tett szervezett látogatások.
Budapest hol helyezkedik el jelenleg a népszerű európai turisztikai célpontok között a látogatók számát tekintve?
A közelmúlt turisztikai trendjei alapján Budapest egyértelműen Európa vezető fővárosi desztinációi közé tartozik. A turizmus az elmúlt években jelentősen nőtt, a város évente több mint hatmillió külföldi látogatót fogad. 2024-ben megközelítőleg 6,03 millió nemzetközi turista kereste fel Budapestet, ami mintegy 24 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest, és nagyjából 14,7 millió vendégéjszakát generált.
A látogatók túlnyomó többsége – mintegy 87 százaléka – nemzetközi turista volt, ami Budapest erős globális vonzerejét bizonyítja. Ez nagyrészt az elmúlt 15 évben az országos kormányzat által végrehajtott kiterjedt beruházások és fejlesztések eredménye, amelyek a fővárost egyre vonzóbbá tették a látogatók számára. Külön kiemelendőek a Várnegyed és a Városliget nagyprojektjei, de számos egyéb felújítás és fejlesztés is megemlíthető Budapest ikonikus helyszínein. E projektek közül sok nemzetközi elismerést és díjat kapott. Emiatt fontosnak éreztük, hogy hozzájáruljunk egy professzionálisan összeállított fotóalbum elkészítéséhez, amely olyan ikonikus épületeket mutat be, amelyek felújítása kulcsszerepet játszott a főváros fejlődésében.
Mit tud mondani a Hitel Kiadó frissen megjelent fotóalbumáról, melynek címe Budapest — Amire büszkék vagyunk? Mi volt a kiadvány fő koncepciója?
A kormány által irányított beruházásoknak és fejlesztéseknek köszönhetően Budapest a 20. század fordulójához hasonló növekedést ért el. Ennek a folyamatnak két meghatározó aspektusa a helyreállítás és a megújulás. A fővárosi épületek – akár történelmi pompájukban megőrizve, akár kortárs formában újragondolva – a magyar identitás alapvető elemeit testesítik meg: tudást, tehetséget és büszkeséget. Ez a fotóalbum központi témája Budapest — Amire Büszkék vagyunk.
Kezdettől fogva az volt a célunk, hogy a kiadvány több legyen egy egyszerű katalógusnál. Ahelyett, hogy pusztán felsorolnánk az épületeket és a beruházásokat, az ő történeteiket szerettük volna elmesélni – hogyan újultak meg, és milyen szerepet töltenek be ma a városban. Ezért minden fejezetben egy-egy mélyinterjú szerepel egy-egy prominens közéleti személyiséggel, például Baán Lászlóval, a Budapesti Szépművészeti Múzeum főigazgatójával, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosával; Balázs János Kossuth- és Liszt-díjas zongoraművész; és Marco Rossi, a magyar férfi labdarúgó-válogatott vezetőedzője. Nemcsak saját karrierjükről beszélnek, hanem a bemutatott épületekhez fűződő személyes kapcsolatukról is. A kötetet tovább gazdagítják rövidebb írásos hozzászólások.
Ez egy képeskönyv, amely minden könyvespolcon helyet érdemel, akár Budapesten, akár máshol él az olvasó. Dokumentálja azt az alkotómunkát, amelyet mi magyarok az elmúlt 15 év során közösen végzünk. A könyv a Libri könyvesbolt-hálózaton keresztül elérhető, mindenkinek szeretettel ajánlom. Emellett a Millenáris Széllkapu Parkban január végéig látogatható az albumból válogatást bemutató szabadtéri kiállítás is.
The post Budapest növekedési riválisai a 20. század elején — Interjú a BP Műhely munkatársával, Heil Kristóffal appeared first on Magyar Konzervatív.
