című vadonatúj, illusztris fotóalbum Budapest — Amire büszkék vagyunk nemrég jelent meg a Hitel Kiadó gondozásában. A hamarosan a polcokra kerülő album megünneplésére könyvbemutatót tartottak a budapesti Néprajzi Múzeumban. Magyarország december 4-én, csütörtökön.
„A magyar nemzeti kormány fejlesztési projektjeinek köszönhetően Budapest a 20. század fordulójához hasonló ütemben fejlődött. Ezen építési törekvések két lényeges eleme a rekonstrukció és a felújítás. A főváros épületei ma már a régi, eredeti vagy új, újragondolt formájukban reprezentálják, mit jelent magyarnak lenni – tudást, tehetséget, büszkeséget. Ez az, amit a Budapest — Amire büszkék vagyunk a fotóalbum arról szól, a könyvbemutató rendezvény hivatalos szórólapja mesélt a sok izgatott látogatónak.
Az ünnepség magyar néptánc bemutatóval indult, a tehetséget a Talentum Hungaricum program hozta el hozzánk. A nap MC-jeként a híres magyar tévés, Ördög Nóra szolgált. Először a BP Műhely városfejlesztési szakpolitikai szakértőjét, Kőrösi Koppányt hívta színpadra.
Kőrösi úr felidézte a 90-es évek eleji rendszerváltás utáni Budapesten eltöltött idejét. Ahogy leírta, ez egy olyan város volt, „minden nap lelógó fejjel”, és lelkesen várták a jobb időket. A jelentős városfejlesztéssel járó jobb idők végül kilenc évig érkeztek. Bár nem részletezte, valószínűleg Tarlós István volt főpolgármester 2010 és 2019 közötti hivatali idejére utalt. Kőrösi úr arra is rámutatott, hogy a fejlesztéseknek köszönhetően ma már évente 6 millió turista keresi fel Budapest fővárosát.
Hangsúlyozta azt is, hogy a város immár múltjából merít ihletet, és a jelent a jövő építésére használja. Majd az előadó méltatta, hogy míg a Városliget – Budapest híres városrésze, amely az új albumon is sokat szerepel, és ahol éppen ennek a rendezvénynek a helyszíne – a „meleg sör és a hideg virsli szintjére” süllyedt, ez a romlás mára megfordult, és mára a külföldi és a helyi látogatók kedvelt szórakozóhelye.
Ezt követően Baán László Liget-projekt miniszteri biztosa, Finta Sándor építész, Balázs János Kossuth-díjas zongoraművész, valamint Sal Endre újságíró, a 2011. évi XX. Budapest — Amire büszkék vagyunk kiadvány, a színpadon pódiumbeszélgetésre gyűltek össze.
Ördögné felvetésére, miszerint a Liget Projekt a magyar kormány egyik legvitatottabb fejlesztési terve, az akciót vezető Baán úr azt válaszolta, hogy politikai okokból sok hazugság terjed róla a médiában. Emlékeztetett arra, hogy még arra is figyelmeztette az ellenzéket, hogy a projekt befejezése után hazugságaik végül lelepleződnek, és nem lesz hosszú távú politikai haszon a fenntartásukkal, de ennek ellenére folytatták. Most, hogy a Városliget felújítása befejeződött, az emberek minden politikai nézőpontból elégedettek vele; ezért igazolva érzi magát – osztotta meg Baán úr.
Köszönetet mondott a projekt számos tehetséges közreműködőjének, helyi és nemzetközi szinten egyaránt; valamint a magyar kormány, amely a folyamatos indokolatlan támadások ellenére több mint egy évtizedes időtartamra kiállt a kezdeményezés mellett.
Finta úr kifejtette, hogy a városfejlesztés általában nehezen eladható pálya a nagyközönségnek, hiszen az átlagembernek nem könnyű elképzelni, hogy a tervek alapján hogyan nézne ki egy épülő város adott része, ha elkészül. Mint fogalmazott, az emberek nehezen tudják elképzelni, hogyan néznének ki saját lakásuk belső felújítások után, nemhogy egy nagyobb városi projektet. Ugyanakkor azt is kijelentette, hogy amint a felújítás mintegy kétharmadát elvégezték, a közvélemény gyorsan elmozdul a javára. Ami a Budai Vár és a Városliget konkrét, közelmúltbeli felújítási projektjeit illeti, Finta úr elmondta a jelenlévőknek, hogy a szervezőknek sok „faux szakmai” vitát kellett felvállalniuk az építészetről, amelyek csak burkolt politikai támadások.
Ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy az UNESCO egyes budapesti helyszínek világörökségi státuszának visszavonásával fenyegetőzött, amíg a magyar kormány felújítási projektjei folyamatban vannak. A projektek befejezése után azonban egyhetes alapos vizsgálat után nem találtak semmi kivetnivalót a felújított telkeken.
Balázs Péter beszélt a Liszt Ferenc Zeneakadémia épületének átalakulásáról, amelyet nyolc éves kora óta rendszeresen látogat, immár 28 éve. Úgy jellemezte, mint valami templomra emlékeztetőt, és úgy vélte, hogy a nagytermének akusztikája a világ egyik legjobb hangszeres zenéje. Azt is megjegyezte, hogy a híres 19. századi zeneszerző, Liszt Ferenc által alapított Akadémia idén 150 éves, és „a Liszt öröksége a zenészek lelkében él tovább”, nem csak az épület. Balázs úr azt is megosztotta, hogy lenyűgöző felismerni, hogy Bartók Béla és Kodály Zoltán ugyanazt a lépcsőt járta az Akadémia épületében, mint ma.
Sal úr megszólította Baán László paneltársát, és elmondta, hogy az ő aláírása, a Liget Projekt a következő 100 évre rányomja bélyegét a városra. Arra is örült, hogy a projekt legkeményebb kritikusai, a magát „Városliget megmentőinek” kikiáltó csoport, amikor utoljára ellenőrizte őket, egy késő esti filmforgatás fényei miatt panaszkodtak a Parkban, ami megzavarhatja a mókusok álmát, és csak három lájkot kapott a Facebookon…
Az album Budapest — Amire büszkék vagyunk Földházi Árpád fotós képeit tartalmazza.
The post Budapest — Amire büszkék vagyunk a Néprajzi Múzeumban tartott könyvbemutató rendezvényen appeared first on Magyar Konzervatív.
