Az Európai Bizottság nem zárta ki annak lehetőségét, hogy bíróság elé állítsa Magyarországot, Lengyelországot és Szlovákiát az ukrán mezőgazdasági importra vonatkozó tilalmaik folytatása miatt. – mondta Olof Gill, a Bizottság helyettes szóvivője POLITICO Brüsszel Csütörtökön kijelentette, hogy Brüsszel nem látja indokoltnak, hogy ilyen nemzeti intézkedések érvényben maradjanak az EU–Ukrajna kereskedelmi megállapodást követően, amely október elején lépett életbe.
Gill kijelentette, hogy az EU végrehajtó testülete „erősíti a kapcsolatot” a dacos fővárosokkal. Azon szorongatva, hogy a Bizottság kizárta-e a jogsértési eljárás megindítását, azt válaszolta: „Minden lehetőség van az asztalon”. Szerint POLITIKABrüsszel fő aggodalma egy jogi lépéssel kapcsolatban, hogy az megfeszítheti a kapcsolatokat a Bizottság és Donald Tusk varsói kormánya között, miközben csak Budapest és Pozsony bíróság elé állítása „kettős mércének tűnhet”.
A Brüsszel és Kijev között létrejött – az európai piacokat elárasztó ukrán áruk negatív hatásait enyhíteni hivatott – új megállapodás ellenére Lengyelország, Magyarország és Szlovákia továbbra sem látja elégségesnek a keretet ahhoz, hogy megvédje hazai piacait az újabb importsokkoktól. Varsó azzal érvel, hogy nemzeti intézkedései „nem szűnnek meg automatikusan”, és továbbra is érvényben maradnak, míg Budapest szerint Brüsszel „az ukrán érdekeket helyezi előtérbe”, ígéretet tesz a gazdálkodók védelmére a 2022 óta fennálló árnyomás és tárolási szűk keresztmetszetek közepette. Pozsony az új megállapodás biztosítékait „nem elég erősnek” minősítette a nemzeti érdekek és a gazdálkodók védelméhez.
„Lengyelország, Magyarország és Szlovákia továbbra sem látja elégségesnek a keretet ahhoz, hogy megvédje hazai piacait az újabb importsokkoktól”
Ukrajna, a világ egyik legnagyobb gabonaexportőre a háború előtt a világ búzaexportjának nagyjából 10 százalékát és a napraforgóolaj-export közel 50 százalékát adta. Amikor azonban a konfliktus 2022-ben kirobbant, a tengeri szállítást leállították, ami jelentős veszélyt jelentett a globális élelmezésbiztonságra. Mivel a tengeri utak továbbra is nem biztonságosak, az ukrán gabonát kelet- és közép-európai államokon keresztül európai kikötőkbe irányították át – a gyakorlatban azonban ez azt eredményezte, hogy a lazább szabályozás mellett termesztett termékek elárasztották az EU piacait.
Gazdáik védelme érdekében 2023-ban öt tagállam – Magyarország, Szlovákia, Lengyelország, Bulgária és Románia – fordult a Bizottsághoz. Nyomás alatt Brüsszel megengedte ezeknek az országoknak, hogy korlátozott korlátozásokat vezessenek be az ukrán gabona behozatalára. Az intézkedést 2023 szeptemberében egy bizottsági határozatot követően feloldották.
Az ukrán mezőgazdasági import volt a 2023-ban és 2024 elején Európa-szerte zajló gazdálkodói tiltakozások egyik fő mozgatórugója. Varsótól Brüsszelig, Párizstól Madridig vonultak utcára a gazdák a fővárosokban, miközben a lengyel gazdák blokkolták a határátkelőket, hogy megakadályozzák az ukrán áruk EU-ba való bejutását. Hasonló tiltakozások zajlottak a magyar-ukrán határon Záhonynál.
Túl lassú, túl gyenge, túl keskeny
A 2025 júniusában lejárt egyoldalú autonóm kereskedelmi intézkedésektől eltérően az új EU–Ukrajna megállapodás kölcsönös és kiszámítható vámmegállapodásokat vezet be, csökkentve vagy eltörölve az agrár-élelmiszeripari termékek, például a tejtermékek, a gyümölcsök, a zöldségek és a hús vámtételeit. Ukrajna piacra jutását az állatjólétre, a peszticidekre és az állatgyógyászati készítményekre vonatkozó uniós szabványokhoz való fokozatos hozzáigazításhoz is köti – a liberalizációt a szabályozási konvergenciához kötve. A kulcsfontosságú elem egy „erős védintézkedési mechanizmus”, amely lehetővé teszi bármelyik fél számára, hogy korlátozza az importot, ha a helyi piacok zavart okoznak, miközben az olyan érzékeny termékek, mint a cukor, a baromfi, a búza, a kukorica, a tojás és a méz továbbra is védettek maradnak a fokozatos liberalizáció révén.
Az új megállapodás kritikusai azzal érvelnek, hogy az uniós biztosítékok túl lassúak, túl szűkek és túl gyengék ahhoz, hogy megvédjék a határ menti gazdálkodókat. A gyakorlatban ez egy reaktív, Bizottság által vezérelt eszköz, amely nagy bizonyítási teherrel jár – a hatóságoknak „piaci zavart” kell bizonyítaniuk, gyakran olyan uniós szintű adatok felhasználásával, amelyek elfedik a helyi sokkokat Lengyelországban, Magyarországon és Szlovákiában. A kiváltó okok nem automatikusak, a vizsgálatok hetekig vagy hónapokig tartanak, a jogorvoslatok pedig ideiglenesek és korlátozottak – ellentétben a kormányok által preferált gyors nemzeti tilalmakkal. Ezenkívül nincs beépített kompenzáció a gazdálkodók számára, vagy megoldások a tárolási és logisztikai szűk keresztmetszetek kezelésére, és Ukrajna szabályozási összehangolása időt vesz igénybe.
Nagy István magyar földművelésügyi miniszter hétfőn azt mondta, Brüsszel az európai és a magyar gazdálkodók rovására támogatja Ukrajnát, amelynek finanszírozását jelentős megszorítások várják az EU következő hétéves költségvetésében, amelyet Ursula von der Leyen bizottsági elnök javasolt az év elején. „Ehelyett a megbeszélésnek arra kell összpontosítania, hogy például a megállapodás alapján Ukrajnából importált 35 000 tonna méz milyen hatással lesz az EU méhészeti ágazatára; mit jelent majd a 120 000 tonna baromfi az EU baromfiipara számára; hogyan birkóznak meg az uniós gabonatermelők 1,3 millió tonna búzával; és mit okoz a kukorica nulladik vámja az uniós gazdálkodóknak” – hangsúlyozta Nagy.
V4 feltámadás?
A kelet-európai országok ellenállása azzal jár, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök egy Ukrajna-szkeptikus koalíciót akar létrehozni az EU-n belül a háborúpárti politika ellen. A szövetségbe Szlovákia is beletartozna, amely szintén kritizálja Kijev feltétlen támogatását, és nagymértékben támaszkodik az orosz olajimportra, valamint Csehország, ahol Andrej Babiš ANO-ja került kormányra, miután október elején megnyerte a választásokat. „Nagyon jól működött a migrációs válság idején. Így tudtunk ellenállni” – mondta Orbán Balázs miniszterelnöki politikai igazgató POLITICO Brüsszel a lehetséges szövetséggel kapcsolatban.
„Az európai piacok megvédését az ukrán dömpingtől régóta a megújult együttműködés potenciális katalizátoraként tekintették”
Babiš visszatérésével egyre több szó esik a nagysikerű Visegrádi Négyek formátumának esetleges újraélesztéséről is. Bár jelenleg befagyott Donald Tusk varsói kormánya és a magyar vezetés közötti feszült viszony miatt, az európai piacok megvédését az ukrán dömpingtől régóta a megújuló együttműködés potenciális katalizátoraként tartják számon. Ha Brüsszel úgy dönt, hogy bíróság elé állítja ezeket az államokat, a Bizottság azt kockáztatja, hogy közelebb viszi egymáshoz a V4-országokat, ami összehangolt cselekvésre ösztönöz, és megerősíti kollektív érdekérvényesítő képességüket.
The post Brüsszel bíróság elé akarja vinni Lengyelországot, Magyarországot, Szlovákiát az ukrán importtilalmak miatt appeared first on Magyar Konzervatív.
