Brazília útját a fenntartható jövő felé feltűnő ellentmondások jellemzik. Míg villamosenergia-termelésének körülbelül 90 százaléka megújuló forrásokból származik, egyben a világ hatodik legnagyobb üvegházhatású gázkibocsátója is, főként mezőgazdasági ágazatának köszönhetően. Az ország a bolygó második legnagyobb erdőterületével és páratlan biológiai sokféleségével büszkélkedhet, ugyanakkor létfontosságú esőerdői riasztó ütemben tűnnek el az erdőirtás miatt. A jelenlegi adminisztráció alatt az e paradoxonok kezelésére tett erőfeszítések felerősödtek, és Brazíliát a globális zöld kezdeményezések vezetőjévé kívánják tenni, miközben elősegítik a gazdasági növekedést a mély regionális és társadalmi egyenlőtlenségek leküzdése érdekében. Ezek az ambíciók azonban nélkülözik az egyöntetű politikai támogatást, ami kiszolgáltatottá teszi őket a hatalomváltásokkal szemben. Az ENSZ 2025-ös klímaváltozási konferenciájának (COP30) házigazdájaként Brazília egyedülálló lehetőséget kínál arra, hogy bemutassa előrehaladását, és nemzetközi támogatást biztosítson környezetvédelmi céljaihoz.
Az energia rejtély
Brazília energiaszerkezete régóta a tiszta, megújuló energiaforrásokat részesíti előnyben, amelyek ma a villamosenergia-termelés mintegy 90 százalékát adják – ez a szám kiemelkedik a G20-országok közül. A vízenergia dominál, mintegy 109 GW beépített kapacitással, amely az ország villamosenergia-termelésének nagyjából 60 százalékát adja, és a teljes beépített kapacitás mintegy 60 százalékát adja, így Brazília Kína után a világ második legnagyobb vízenergia-termelője. Ez a függőség azonban kockázatokat rejt magában: az elhúzódó aszályok és az erdőirtás csökkenti a folyók áramlását, veszélyeztetve az energiastabilitást. Ennek enyhítésére a kormány azt tervezi, hogy a vízenergia részarányát a 2000-es évek eleji 83 százalékról 46 százalékra csökkenti 2031-re, szél- és napenergiára diverzifikálva, ami a 2019-es villamosenergia-termelés 10 százalékáról 2024-re 24 százalékra ugrott. Ezen előrelépések ellenére a növekvő villamosenergia-kibocsátás átmenetileg megnövelheti a földgáz energiaigényét. ágazatban, amely jelenleg a teljes országos szám mintegy 9 százalékát teszi ki.
A bioüzemanyagok tovább erősítik Brazília zöldítési törekvéseit, amelynek története 1975-ig nyúlik vissza. A világ második legnagyobb etanol- és harmadik legnagyobb biodízel-gyártójaként az ország jelenleg 30 százalékos etanol-keverést ír elő a benzinben és 15 százalékban a biodízelt a dízelben. Míg a közlekedés a teljes kibocsátásnak csak körülbelül 10 százalékát teszi ki (azaz 5 százalékponttal a globális átlag alatt), a fenntartható üzemanyagok kiterjesztett használata és az elektromosítás révén további csökkentésekre is van lehetőség. Paradox módon Brazília továbbra is a tíz legnagyobb olajkitermelő közé tartozik, az állami tulajdonban lévő Petrobras pedig 111 milliárd dolláros beruházást tervez 2029-ig a kitermelés bővítésére azzal a céllal, hogy az ország a világ öt legnagyobb kitermelője közé kerüljön. A tisztviselők azzal érvelnek, hogy az olajbevételek hozzájárulnak a zöld és szociális programok finanszírozásához, de a kritikusok megjegyzik, hogy a Petrobras olajbevételének jelenleg mindössze 0,06 százaléka támogatja az energetikai átállást, és az új mezők feltárása, valamint az olaj- és gázégető kibocsátás az országos éves összesített kibocsátási mennyiségnek felel meg.
A mezőgazdasági rejtély
A mezőgazdaság és a földhasználat uralja Brazília kibocsátási profilját, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 70–75 százalékát, miközben az ország GDP-jének mindössze 5–6 százalékát teszi ki. E kibocsátások közel fele a földhasználat változásaiból, elsősorban az erdőirtásból származik, amelyet nagyrészt a szarvasmarha-tenyésztés terjeszkedése okoz – ez a gyakorlat jelentős metánkibocsátással is jár. A szarvasmarhával kapcsolatos tevékenységek a kibocsátás 57 százalékához kapcsolódnak, az élelmiszerszektor egésze pedig 74 százalékát. 1990 óta az állatállomány növekedésének jelentős része a növekvő kibocsátásban, és az ágazat erőteljes lobbija akadályozza a reformokat. A mezőgazdaság azonban a bioüzemanyag-termelést is támogatja a szója és a cukornád révén, ami segít az energiacélok teljesítésében.
Brazília területének 60 százalékát lefedő esőerdői a világ fajainak 15-20 százalékának adnak otthont, és 150-200 milliárd tonna szenet tárolnak, ami globális jelentőséggel bír. Ezen erdők sorsa befolyásolja a nemzeti kibocsátást és a vízenergia életképességét. Jair Bolsonaro volt elnök (2019–2022) idején a gazdálkodás, a gazdálkodás, a bányászat és az infrastruktúra fejlesztése miatt megnövekedett az erdőirtás a meggyengült végrehajtás miatt. Az ezt követő Luiz Inácio Lula da Silva kormányzat megpróbálta megfordítani ezt a tendenciát. A közelmúltbeli erőfeszítések, beleértve a műholdas megfigyelést és a megerősített védelmet, körülbelül 31 százalékkal csökkentették az Amazonas erdőirtását az elmúlt évben, és kilencéves mélypontot értek el. Ezek az intézkedések helyreállították a nemzetközi bizalmat, és újjáélesztették az Amazon-alapot olyan adományozók hozzájárulásával, mint Norvégia és Németország. A haladás ellenére a 2024-es aszályok és erdőtüzek okozták a legnagyobb fapusztulást 2016 óta, ami aláhúzza a régió éghajlatváltozással szembeni sebezhetőségét.
Politikai kötelezettségvállalások
Brazília Párizsi Megállapodásra vonatkozó kötelezettségvállalásai egyértelműen változtak az idők során. A 2015-ben tett kezdeti kötelezettségvállalások a 2005-ös szinthez képest 2025-re 37 százalékos kibocsátáscsökkentést céloztak meg. Ezeket a kötelezettségvállalásokat azonban 2023-ban és 2024-ben aktualizálták, és abszolút felső határokat tartalmaznak: 1,32 GtCO₂e 2025-re és 1,2 GtCO₂e 2030-ra (ami 48,4 százalékos, illetve 53,1 százalékos csökkentést jelent), a kormányzati cél pedig 59–207 százalék most 59–203 százalék. 2050-re nulla nettó kibocsátás, egy évtizeddel megelőzve a korábbi terveket, és ágazatspecifikus célokat is tartalmaz. A kritikusok azzal érvelnek, hogy ezek a célok nem érik el az 1,5 °C-os összhangot, hiányzik az átlátható útvonal, és részben a szén-dioxid-kreditekre támaszkodnának.
„A közelmúltbeli erőfeszítések, beleértve a műholdas megfigyelést és a megerősített védelmet, körülbelül 31 százalékkal csökkentették az Amazonas erdőirtását”
A 2023 Plano de Transformação Ecológica foglalkozik a sok fejlődő ország által ismert zöldítés kontra fejlesztés dilemmával, hat kulcsfontosságú területre összpontosítva: fenntartható pénzügy, technológia, biogazdaság, energiaátállás, körkörös gazdaság és infrastruktúra. Ez a terv támogatja a zöld kötvényeket, a szén-dioxid-piacokat, a kutatást és fejlesztést, a járművek villamosítását, a bioüzemanyag-felhasználás növelését, az erdőirtás megszüntetését, az erdők helyreállítását és a fenntartható mezőgazdaságot. A becslések szerint a nettó nulla összegű tervek 6 billió dollár befektetést és kiadást vonzhatnak 2024 és 2050 között, ami kumulatívan Brazília teljes GDP-jének 6,6 százalékának felel meg.
Ezen túlmenően a kormány célja az energetikai átállás előmozdítása azáltal, hogy bevonja az átlagpolgárokat a döntéshozatali folyamatba. A részvétel kulcsfontosságú platformja a Brasil Participativo, egy olyan kezdeményezés, amely már több mint másfél millió embert mozgósított, lehetőséget adva számukra, hogy kifejtsék véleményüket az éghajlati kérdésekről. A növekvő társadalmi egyenlőtlenségek és regionális egyenlőtlenségek elkerülése melletti politikai elkötelezettség ellenére az ország régóta fennálló korrupciós, lobbi- és kizsákmányolási gyakorlata alááshatja a hatékony végrehajtást.
Nemzetközi szinten Brazília kiáll a globális dél „közös, de differenciált felelőssége” mellett, hangsúlyozva, hogy a fejlett országoknak nagyobb történelmi felelősségük van a kibocsátásért, míg a fejlődő országoknak további fejlődésre van szükségük. Ez a retorika egy szélesebb stratégia része, amelynek célja a finanszírozás és technológia biztosítása a fejlett országoktól, amelyek már most is segítik az országot az erdőirtás megfékezésére irányuló erőfeszítéseiben. A COP30 házigazdájaként Brazília további 7 milliárd dollárt sürget az erdők védelmére a Tropical Forests Forever Facility révén, és évente 1,3 billió dollárt a fejlődő országok energiaátállásának támogatására. Az ország puszta mérete és esőerdőinek globális jelentősége súlyt adhat ezeknek a javaslatoknak.
Eredmények és kihívások
Brazília energetikai átalakulását egyenetlen előrehaladás jellemzi. A kiemelt események közé tartozik az erdőirtás megfékezése és a megújuló energiatermelés erőteljes növekedése, 2025 augusztusában a szél és a napenergia adta a villamos energia 34 százalékát. Az ország azonban a 28. helyet foglalja el a Klímaváltozási teljesítményindexen a közepesen teljesítők között, míg a Climate Action Tracker nem tartja elégségesnek a klímacélokat. Emellett Brazíliának számos kockázatot is meg kell birkóznia az út során: a mezőgazdasági reformok elmaradnak, az olajtermesztés folytatódik, és politikai instabilitás fenyeget, amint azt Bolsonaro korábbi megfontolása is bizonyítja, hogy kilép a párizsi megállapodásból. A korrupció, a gazdasági törékenység és a regionális egyenlőtlenségek szintén azzal fenyegetnek, hogy erodálják a zöld politikák támogatását, miközben az erdőtüzek és aszályok továbbra is pusztítják az erdőket.
Mindezek a tényezők baljós hatással lehetnek a kibocsátás-csökkentési célok elérésére. A COP30 kihasználásával azonban az ország globális segélyt vonzhat, és zöld ipari központként és a globális dél modelljeként pozícionálhatja magát. A továbbiakban Brazíliának a megrögzött gazdasági struktúrák lebontásával kell megoldania a nehézségeit, miközben biztosítja az igazságos növekedést és a tartós politikai és szabályozási stabilitást.
The post Brazília zöld átmenete: sok rejtély áll előttünk appeared first on Magyar Konzervatív.
