A Duna Intézet, a Ludovika Közszolgálati Egyetem és az izraeli székhelyű David Biztonságpolitikai Intézet adott otthont január 21-én. Sorsdöntő év: 2026 Izrael, a Közel-Kelet, az Egyesült Államok és Európa. A szakértők megvitatták Magyarország és Közép-Európa egyedülálló szerepét Izrael természetes szövetségeseként, potenciális vezető szerepüket az EU-n belül, a nemzetközi intézmények befolyását, valamint Magyarország pozícióját az Ábrahám-egyezményben.
A rendezvényen beszédet mondott Bóka János antiszemitizmus elleni küzdelem koordinációs biztosa is.
Változások a globális kormányzásban
A magyar európai uniós miniszter a globális kormányzás alapvető változásaival nyitotta meg beszédét. A miniszter szerint „egyre kevésbé működnek azok az intézmények, amelyeket az egyszerűségre, a liberális intézményi keretekre terveztek”.
Majd kifejtette, hogy a nagyhatalmi politika ma már formálja a feltörekvő többpólusú világot. Ebben a kontextusban a globális intézmények veszítenek jelentőségükből, nagyobb figyelem irányul majd újak kialakítására, bár – mint Bóka János megjegyezte – még senki sem tudja, hogy milyenek lesznek ezek az intézmények.
Az idő számít
A miniszter hangsúlyozta: az új globális kormányzás nem olyan személyekről szól, mint Putyin elnök vagy Trump, hanem a politikáról. Bóka János elismerte, hogy minden vezetőnek megvan a maga személyisége, és ugyanazokra a problémákra más-más megoldást ad. Kiemelte ugyanakkor azt a tendenciát, hogy az államok előtt álló kihívások azonosak, ahogy a belpolitikai elvárások is.
Bóka János hozzátette: idő kell ahhoz, hogy világosan lássuk, milyen irányba halad a modern világ, de arra figyelmeztetett, hogy „olyan globális kormányzásra kell felkészülni, amely jelentősen és alapvetően eltér attól, amit a múltban ismertünk”.
A helyes stratégia
Ebben az új környezetben a nemzeti vezetők központi feladata a tudatosság. A globális változások megértéséhez jelenlét szükséges: az egyik legfontosabb dolog az asztaloknál és a helyiségekben lenni, ahol információcsere zajlik. Ez a tudatosság lehetővé teszi az államok számára, hogy ne csak védekezzenek a növekvő kockázatokkal szemben, hanem az új lehetőségek felismerését és kihasználását is.
A miniszter szerint Magyarország különösen jó helyzetben van, egy határozott és önálló cselekvésre képes kormány vezetésével. A gyorsan változó világrendben ez a vezetés lehetővé teszi Magyarország számára, hogy megvédje magát a kockázatoktól, mérsékelje a fenyegetéseket, és megragadja a felmerülő lehetőségeket.
Az Európai Unió jelenleg a legnagyobb válságban
Bóka János azt is kijelentette, hogy az Európai Unió történetének legnagyobb válsága előtt áll. Az Európai Unió erősödő hármas elszigeteltséggel néz szembe: befolyása a globális színtéren gyengül; nő a szakadék Brüsszel és tagállamai között; és az európai identitásválság egyre mélyül. Ez utóbbi fejlemény különösen aggasztó, mivel Európa identitása nem választható el nemzeti identitásától és azok közös zsidó-keresztény civilizációs alapjaitól.
A miniszter szerint Nyugat-Európában egyre gyakrabban és egyre agresszívebb formákban jelenik meg az antiszemitizmus. Az antiszemitizmus erősödése az egész kontinensen egy mélyebb civilizációs válság tünete. Az ellene folytatott küzdelem tehát nemcsak a zsidó közösségek védelméről szól, hanem Európa saját identitásának és örökségének védelméről is.
Az EU mainstream, amely fokozatosan távolodik Izraeltől, azt kockáztatja, hogy aláássa az antiszemitizmus leküzdésére irányuló erőfeszítéseket, és tágabb értelemben Európa civilizációs alapjait. Az antiszemitizmus ezen új formájának hatékony kezelése stratégiai partnerség kiépítését követeli meg Izraellel.
The post Bóka János: Fel kell készülnünk egy új globális kormányzásra appeared first on Magyar Konzervatív.
