Az alábbiakban Hulej Emese írásának adaptált változata olvasható, amely eredetileg magyarul ben jelent meg Magyar Krónika.
A 20. század a nők olvasatán keresztül: művészek, tudósok, legendás pedagógusok, életmentők és a társadalom kedvencei. Hadd mutassuk be Pécsi Esztert, Magyarország első női mérnökét, aki a Hajós Alfréd által tervezett, mára híres uszoda szerkezeti terveit készítette.
Magyarország első mérnöknője 1920. március 8-án, 22. születésnapján vehette át diplomáját a Budapesti Királyi József Tudományegyetemen (ma Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem). Tudományos tanulmányai megkezdésekor a magyar felsőoktatás még nem volt koedukált, így több évig a berlini Műszaki Főiskolára járt.
Pollák Eszter néven 1898-ban Kecskeméten született hősnőnk kiskorától fogva mérnök akart lenni, és az összes tudományág közül a legkevésbé nőieset – a szerkezettervezést – választotta. Elkészítette a Hajós Alfréd által tervezett országos uszoda vasbeton szerkezeteinek terveit, valamint több jelentős középület teherbíró képességéért is felelős volt, köztük a Kútvölgyi Kórház és a Fiumei úti sürgősségi kórház.
Alapokon, födémeken, vasbeton- és fémszerkezetű házakon dolgozott. A második világháború után a bombakárosodott épületek felmérésében játszott nagy szerepet, feladata volt a megrongálódott Nemzeti Színház leomlott tetőszerkezetének megerősítése.
„(Pécsi Eszter) nem mindennapi életútjával nagy feltűnést keltett, a korabeli sajtóban is”
Érettségi után egy budapesti mérnökirodában kapott állást, ahol megismerkedett férjével, Fischer Józseffel, akivel saját irodát alakított ki. Fischer, aki többnyire ipari tervezőként dolgozott, mielőtt építész lett, modern, nem szokványos épületeket tervezett, felesége pedig szerkezetmérnök volt. Ha igaz a történet, kapcsolatuk akkor kezdődött, amikor a nő véletlenül tintával ömlött a terveire.
Két fiuk született, Pécsi Eszter pedig fáradhatatlanul dolgozott születésük előtt, alatt és után. Sportkocsijával a Bauhaus stílusú óbudai villájukból építkezésekre járt, és nem mindennapi életútjával és bob-frizurájával is nagy feltűnést keltett a korabeli sajtóban is. A pár közös munkája a ma Magyar Építészeti Múzeumként működő Bajza utcai villa, amelyet a kor híres énekesének, Walter Rózsinak terveztek.
‘Miután elvégeztem a számításokat és elkészítettem a részletes terveket, és megkezdődik a munka, folyamatos felügyeletet gyakorolok, így időm nagy részét az épületekben és a kis sportautómban töltöm. Élvezem a vezetést. Imádok száguldozni kisebb-nagyobb vasbeton gyerekeim mellett, akik szétszórva vannak a városban, de a legjobban azt szeretem, ha hazamegyek a fiaimhoz matematika házi feladatot csinálni vagy latin ragozást nézegetni… Csak azért, mert az ember történetesen nőnek születik, úgy kell dolgoznia, mintha az élet férfinak szánta volna… A férjem építész, és gyakran dolgozunk együtt. Szeretek vele dolgozni; mindig megértjük egymást.‘
Pécsi Eszter beceneve Eta volt, férjét mindenki Juszufként emlegette. Juszuf megalkuvást nem ismerő, bátor ember volt, aki 1944-ben határozott fellépésével több embert is ki tudott menteni a Gestapóból. A pár a legnehezebb időkben az üldözöttek búvóhelyévé vált, többek között Major Tamásnak is.
A háború után kialakult új rendszerben nem volt szükség építész magánirodákra, így Pécsi Eszter a Kohászati és Gépipari Minisztérium Tervezőirodáján helyezkedett el, ahol kifogásolták, hogy nem mutatott kellő lelkesedést a forradalmi dalok kötelező reggeli éneklése közben. Ennél is nagyobb bűn, hogy férjével részt vettek az 1956-os forradalomban, és Fischer elkötelezett szociáldemokrataként még Nagy Imre kormányában is szerepet vállalt. Egyik fiuk akkor már Amerikában élt, és Fischer ragaszkodott hozzá, hogy felesége is emigráljon, mivel nem akarta, hogy a kihallgatások során zsarolják.
A pár ezután hosszú időre elvált. Pécsi Eszter először Ausztriában élt és dolgozott, majd az Egyesült Államokba költözött. 1965-ben megkapta az Év Szerkezetmérnöke díjat egy speciális eljárásért, amelyet a Columbia Egyetem toronyházainak alapozására fejlesztett ki a Hudson folyó partján.
Férje közben többször is kért kivándorlási útlevelet, de csak 1964-ben tudta követni, Pécsi Eszterrel nem ért el ugyan olyan sikert, mint Pécsi Eszter, de 1970-ben agyvérzés után lebénult feleségét öt évig gondozta.
Fischer 1978-ban költözött vissza Magyarországra, átélte a rendszerváltást, majd 1995-ben halt meg. Felesége hamvait ekkor már hazahozták a Farkasréti temetőbe.
Kattintson ide az eredeti cikk elolvasásához.
The post Bob Haircut, Sports Cars, and Latin Conjugations — Az első női magyar mérnök, Pécsi Eszter appeared first on Magyar Konzervatív.
