Közel két éve, hogy Magyarország tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. A magyar elnökség 2024. július 1-jétől december 31-ig tartott, az ország történetében csak másodszor vállalta ezt a szerepet, 2011-es első elnöksége után.
Ennek emlékére a Ludovika Egyetemi Kiadó három részes könyvsorozatot jelentetett meg a témában címmel A 2024-es magyar EU-elnökség. Nemrég jelent meg az utolsó kötet. Az indulás megünneplésére a Ludovika Közszolgálati Egyetem június 19-én, pénteken könyvbemutató rendezvényt adott budapesti campusán.
Dr. Török Bernát, az Eötvös József Kutatóközpont igazgatója köszöntötte a vendégeket. Megjegyezte, hogy a könyvek „saját bajnokságot” foglalnak el az egyetemi sajtó által kiadott kiadványok között, így minden kötet megjelenése különleges ünneplésre méltó alkalom. Hozzátette: a rendezvény Magyarország európai uniós tagságának és az EU Tanácsában betöltött soros elnökségének ünnepe is volt.
Dr. Török hangsúlyozta, hogy bár gyakran heves viták folynak Magyarországnak az Európai Unióhoz való viszonyáról, kutatóközpontjának állandóan az az álláspontja, hogy az EU-tagság összességében előnyös az ország számára. Méltatta azt is, hogy a könyv racionális és konstruktív módon járult hozzá ehhez a folyamatban lévő vitához.
Felszólalását követően egy szakértői testület lépett színpadra, hogy megvitassák a magyar elnökséget és annak tágabb összefüggéseit. Dr. Navracsics Tibor volt regionális fejlesztési miniszter, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának docense vett részt a testületben; Dr. Kutasi Gábor, a Ludovika Egyetem Közgazdaságtudományi és Nemzetközi Gazdaságtudományi Tanszékének vezetője; valamint Zalai Csaba, a Ludovika Egyetem közszolgálati professzora. A beszélgetést Kalas-Pesztericz Vivien, a Ludovika Európa Stratégiai Kutatóintézet vezetője vezette.
Kutasi a testületet azzal nyitotta meg, hogy Magyarország 2024-es elnöki posztjára már számos negatív tendencia közeledett az Európai Unión belül, ami a „kudarc időszakához” vezetett. Kitért arra, hogy az EU részesedése a világgazdasági kibocsátásból nagyjából a felére esett vissza, mint az Egyesült Államoké, miközben innovációs teljesítménye is hasonlóan elmaradt. Érvelése szerint ennek következtében az Unió globális befolyása jelentősen csökkent.
Zalai a magyar elnökség időszakát „vihar előtti nyugalomnak” nevezte. Kiemelte, hogy 2024 „szuper választási év” volt, világszerte mintegy 3,7 milliárd ember járult urnákhoz. Ezek a választások magukban foglalták az európai parlamenti választásokat, az orosz elnökválasztást, az indiai parlamenti választást és – a legkövetkezményesebbet – az amerikai elnökválasztást.
Az előadó utalt a Draghi-jelentésre is, az Európai Unió gazdasági versenyképességének 2024-es elemzésére, amelyet Mario Draghi volt olasz miniszterelnök készített. Zalai összefoglalója szerint a jelentés három pillért jelölt meg Európa gazdasági erejét: az olcsó orosz energiához való hozzáférést, az amerikai katonai hatalom által nyújtott védelmet, valamint Kína viszonylag együttműködő hozzáállását az EU-hoz. Az elmúlt években azonban mindhárom pillér meggyengült – mutatott rá – az orosz-ukrán háborút követő orosz energiaimport-kiesés, az amerikaiak növekvő vonakodása a kollektív NATO-védelemre fordított kiadásoktól, valamint a kínai kommunista rezsim egyre határozottabb álláspontja miatt.
Navracsics úr elmondta a hallgatóságnak, hogy mire Magyarország 2024-ben soros elnökséget kapott, az országba vetett bizalom már több nagy EU-tagállamban is megcsappant. Azt is állította, hogy az Unió addigra három nagy „csapást” szenvedett el: a 2009-es uErozone-válságot, a 2016-os Brexitet és a 2020-as COVID-19 világjárványt.
A volt miniszter továbbá megjegyezte, hogy 2024 az intézményi átmenet időszakát jelentette az EU-n belül, amikor új Európai Parlamentet választottak, és szélesebb körű vezetői ciklusváltás zajlik az Unió intézményeiben. Érvelése szerint ebben az átmeneti időszakban Magyarország tanácselnöki szerepe elsősorban a közvetítő, az Unió további működéséhez szükséges infrastruktúra és keret biztosítása.
Navracsics úr kitért arra is, hogy a nettó befizetők már elkezdték megkérdőjelezni az európai egységes piac kevésbé fejlett régióinak kohéziós forrásokkal való befektetési stratégiáját.
Von Der Leyen szerint a magyar EU-elnökség „sok eredményt” hozott /*! Ez a fájl automatikusan generálódik */!function(d,l){„use strict”;l.querySelector&&d.addEventListener&&”undefined”!=URL típusa&&(d.wp=d.wp||{},d.wp.receiveEmbedMessage||(d.wp.receiveEmbedMessage{=function(embedMessage) t=e.data;if((t||t.secret||t.message||t.value)&&!/(^a-zA-Z0-9)/.test(t.secret)){for(var s,r,n,a=l.querySelectorAll(‘iframe(data-secret=”‘+t.secret+'”)’),o=l.querySelectorAll(‘blockquote(data-secret=”‘+t.secret+'”)’),c=new RegExp(„^https?:$”,”i”),i=0;i