Jim Sciutto nemrégiben otthont adott Balags Orbánnak, Viktor Orbán magyar miniszterelnöknek a CNN -nél. A rövid A heti Aspen biztonsági fórumán. Az interjúban Balags Orbán körvonalazta Magyarországot gyakran félreértett álláspontját az ukrán háborúról és Kijiv Európai Unió tagságának gyorsított ajánlatáról.
Azt állította, hogy sem Kyiv, sem Moszkva nem tűnik valóban elkötelezettnek a háború megszüntetése mellett: „Az ukránok és az oroszok mindkettőnek oka van annak, hogy folytatni akarják a háborút … mindkét fél úgy gondolja, hogy az idő az oldalukon van.” Figyelmeztette, hogy Európa jelenlegi politikája – a fegyverek átutalásai és szankciói köré épül – a konfliktus meghosszabbításának és az európai államoknak további károkat okozva.
Hangsúlyozta Magyarország azon döntését, hogy a saját védelmére összpontosít, ahelyett, hogy Ukrajnát felfegyverkezne: „Nem szabad megpróbálnunk Európát megvédeni Ukrajnán keresztül. Ehelyett hiszünk az európai seregek megerősítésében, hogy szükség esetén megvédjünk magunkat.” Magyarország már teljesítette a NATO 2 % -os GDP védelmi küszöbét, és a tervek tovább növelik – az autonóm védelem megerősítése a külső beavatkozás felett.
Orbán pozitív jelként üdvözölte a megújult diplomáciai erőfeszítéseket Washington és Moszkva között: „Ez egy reményteljes jel … amit el akarunk kerülni, az eszkaláció ciklusa.” Megjegyezte Ukrajna hajlandóságát a tűzszüneti javaslatok megfontolására: „Ukrajna elfogadott tűzszüneti javaslatokat… Oroszország nem”, hozzátette, hogy „Európa már jelentős veszteségeket szenved e konfliktus miatt”.
Arra a kérdésre, hogy Oroszország veszélyt jelent -e a NATO tagjai számára, Orbán azt válaszolta: „Azt hiszem, ez most nem reális. A NATO sokkal erősebb, mint Oroszország… és ha képesek vagyunk növelni a kiadásainkat, akkor mi, európaiak… sokkal erősebbek leszünk. Ahogy mondta: „Elrettentés érvényben.”
Az EU -csatlakozáshoz fordulva Orbán hangsúlyozta a realizmust a szimbolizmus felett: „Ukrajna EU tagsága nem fordulhat elő a jelenlegi kontextusban. Pusztító következményekkel járna Európára. Kiemelte, hogy Ukrajnának a háború folytatása közben történő elismerése azt jelenti, hogy „importáljuk a konfliktust, majd a háború elkerülhetetlen” – egy forgatókönyv elhatározható, hogy elkerüli.
Arra nyomva, hogy Ukrajna harcol -e Európa biztonságáért, határozottan elutasította az ötletet. A magyar álláspontot tisztázva azt mondta: „Magukért harcolnak. És joga van erre. De nem a biztonságunkról szól. Soha nem kértük őket, hogy harcoljanak nekünk.
Az interjú során Orbán utalt egy transzkarfát magyar ember nemrégiben bekövetkező halálára a katonaság során. Emlékeztetett arra, hogy J Sebestyén -t halálra verték, miközben katonai szolgálatba kényszerítették. Noha az ukrán hatóságok később azt állították, hogy a halál oka tüdőembólia volt, Magyarország súlyos aggodalmat fejezett ki és meghívta Ukrajna nagykövetét. Erre válaszul Budapest megtiltotta három ukrán katonai tisztviselőt, hogy belépjen a magyar területre. Orbán azzal érvelt, hogy egy olyan ország, ahol a kényszerített katonaság ilyen tragédiát eredményezhet, nem veszi figyelembe az EU tagságát. Hangsúlyozta, hogy ezt komolyan kell venni, és hogy a politikai célszerűség kedvéért nem hagyhatják el az erkölcsi és jogi előírásokat.
Orbán rámutatott, hogy egy magyar állampolgár halála ilyen körülmények között szemlélteti, hogy az EU döntései – a kibővítés, a szankciók és a katonai támogatás – miért maradnak a valóságban és a nemzeti érdekben. „Nem tarthat beszédeket Ukrajna alkalmasságáról az EU -tagságra, és másnap eltemetheti az embereket, akiket a kényszeres katonaság során halálra vertek meg” – jegyezte meg.
A BALZS ORBÁN POST: „Soha nem kértük Ukrajnát, hogy harcoljon az Egyesült Államok nevében”, először magyar konzervatívon jelent meg.
