Az idei budapesti Brain Bar -fesztiválon Viktor Orbán Magyar miniszterelnök, Balázs Orbán politikai igazgatója és Carl Bildt volt svéd miniszterelnök egy lelkes vitában szembesült az Európai Unió jövőjéről, és élesen ellentétes látomásokkal látta el, hogy a BLOC -nak hogyan kell navigálni a halmozódó ropogókat.
A moderátor nyitva tartott azzal, hogy azt kérdezi – először a tömeg felé fordulva -, hogy Európa a helyes úton haladjon. A hallgatókkal teli közönség szinte egyhangúlag reagált a tapsokkal, jelezve, hogy úgy vélik, hogy az EU elveszíti a globális befolyást. A vitát megnyitva Bildt óvatosan válaszolt, megjegyezve, hogy az Unió nagyon más globális kontextusban jött létre. „Amikor mind Magyarország, mind Svédország csatlakozott, többoldalú keretrendszerünk volt, liberális globális rend és megbízható transzatlanti szövetség” – mondta. „Manapság Oroszország betolakod a szomszédokat, és Európa versenyképességi kihívásokkal néz szembe. Túl kell lépnünk a válságkezelésen, és stratégiaibbá kell válnunk. ”
Balázs Orbán egyetértett a diagnózissal, de élesen elutasította a recepteket. „Az európai válságkezelés még rosszabbá tette a dolgokat” – állította. „A migrációról, a zöld átmenetről, a háborúról – a bullbok központosítják a hatalmat és kudarcot vallnak. Maga az európai politikai struktúra a probléma részévé vált. ”
Bildt ellensúlyozta, hogy Európa küzdelmeit folyamatként kell érteni. „Van migrációs problémánk, demográfiai probléma, háborús probléma és versenyképességi probléma” – mondta. „De olyan kis országok, mint Magyarország és Svédország, nem tudják egyedül kezelni őket. Szükségünk van közös megoldásokra. Ez folyamatban van.
Orbán elutasította ezt a sort, ragaszkodva ahhoz, hogy Brüsszel egységes megoldásokat kíván kivetni a nem hajlandó tagállamokra. „A migrációról néhány ország több százezer érkezést fogadott el, mások, mint mi, bezárva a határokat. A nézeteltérés egyértelmű. A kérdés az, hogy hogyan működhetünk együtt anélkül, hogy egymást kényszerítenénk? – kérdezte. „Az EU intézményi beállítását arra használják, hogy az országokat olyan utakba kényszerítsék, amelyeket nem akarnak.”
A 2015 -ös migrációs válság lobbanáspontjává vált. Bildt emlékeztetett arra, hogy Magyarország menedékkérőket buszolt Ausztria és Németország felé, ami azt sugallta, hogy aláásta a szolidaritást. Orbán hátráltatta, hogy maga Merkel azt mondta Viktor Orbánnak, hogy engedje be a migránsokat. „Azt mondta:” Meg fogom védeni a határaimat. Ha migránsokat akar, vegye őket, de ez a döntésed. ” És most bírálunk a határok védelme miatt – mondta Orbán. „Az európai szolidaritás nem létezik a jelenlegi vitában.”
A vita ezután az EU hosszú távú pályájához fordult. 2050 -ig szétesik -e az Unió? Bildt ragaszkodott hozzá, hogy nem: „A Brexit hiba volt, és a legtöbb európaiak ezt felismerték. Egy igényesebb világban csak együtt lehetünk.
Orbán azt is mondta, hogy nem reméli, hogy nem, hanem figyelmeztette, hogy Európa elveszíti a versenyképességet, és a világ legszigeteltebb hatalmi központjává válik. Azt vádolta Brüsszelben, hogy levágta magát az olcsó orosz energiától, Kínával a kereskedelemben és a Washingtonnal való veszekedéssel szemben. „A jelenlegi vezetőkkel nagyon nehéz lesz megváltoztatni a pályát. Ezért mondják a magyarok, hogy új vezetésre van szükségünk.
Bildt vitatta azt az állítást, miszerint Európa egyoldalúan csökkenti az energiakötéseket. „Oroszország volt az, amely csökkentette a gázszállításokat, és megpróbált benyújtani minket” – állította. Hangsúlyozta, hogy Európa továbbra is ipari erőmű, bár az információs technológia elmaradása a szétaprózott tőkepiacok és az alulfinanszírozott egyetemek miatt.
Orbán válaszolt, hogy olcsó energia nélkül az európai hagyományos iparágak nem tudnak túlélni. Rámutatott, hogy egyes államok továbbra is közvetetten vásárolnak orosz energiát Indián keresztül. „Ha ipari és munkahelyeket akarunk a fiatalok számára, olcsó energiára van szükségünk. Egyébként nincs jövőnk – mondta. Ugyancsak sajnálta, hogy Európa elmulasztotta vezetni a mesterséges intelligenciát, azzal vádolva Brüsszelét, hogy a versenyképességgel kapcsolatos bürokratikus viták rangsorolását prioritássá tették.
A Bildt azonban kiemelte a folyamatban lévő EU kereskedelmi kezdeményezéseket, az újjáéledt Mercosur -üzlettől kezdve az Indiával, Dél -Koreával és Japánnal folytatott tárgyalásokig. „Globálisan sértőbbnek kell lennünk”-mondta. Hozzátette, hogy az integrált tőkepiacok elengedhetetlenek ahhoz, hogy megakadályozzák az európai induló vállalkozásokat az Egyesült Államokba való meneküléstől.
A kettő szintén nagyon különböző képeket festett a jövőről, várva a fiatal európaiakat. A Bildt elképzelése több lehetőséget tartalmazott a külföldi tanulmányozásra és a munkavégzésre, az egészség és a globális irányítás nagyobb ambíciójára, valamint az ukrán robusztus támogatására. „Ukrajna védelme ma holnap Európa védelme” – figyelmeztette.
Orbán elutasította ezt a megközelítést. „Szomorú jövő lenne, ha a fiatal európaiak elmondják, hogy szerepük az, hogy finanszírozzák és harcoljanak az EU -n kívüli háborúval” – mondta. Ehelyett hangsúlyozta a vezetés szükségességét, amely „magasabb fizetéseket, munkahelyeket, gyermekek nevelésének lehetőségeit és mindenekelőtt a biztonságot ígéri”.
A belbiztonságról a Bildt ragaszkodott ahhoz, hogy Európa továbbra is a világ legbiztonságosabb régiói között maradjon, a bűncselekmények aránya jóval alacsonyabb, mint az Egyesült Államokban. Orbán nem értett egyet: „A közbiztonság sok nagy uniós városban megszakadt, és mindenki tudja, hogy kapcsolódik a migrációhoz. Mi, magyarok, nem akarjuk követni ezt az utat.
„Szomorú jövő lenne, ha a fiatal európaiaknak elmondják, hogy szerepük az, hogy finanszírozzák és harcoljanak az EU -n kívüli háborúval.”
Az ukrán háború újabb elválasztó vonal volt. Bildt Oroszország invázióját „nyomorult kudarcnak” nevezte, Kyiv határozott védelmében, és folyamatos európai támogatásra szólított fel. Orbán azonban hangsúlyozta a hatalmas költségeket, figyelmeztetve a NATO – Oroszország konfrontációjának fokozódását, valamint a tűzszünetet és a tárgyalásokat „a lehető leghamarabb”.
Különbségeik ellenére mindkettő elismerte, hogy a diplomácia elengedhetetlen a konfliktus megszüntetéséhez. „Mindkét fél úgy gondolja, hogy harcolhatnak, ami létfontosságúvá teszi a külső erőfeszítéseket” – mondta Orbán, és hozzátette, hogy mind Moszkva, mind Kijiv hazudnak a béke iránti vágyukról. Bildt egyetértett, de ragaszkodott hozzá a béke elérésének egyetlen módja az, hogy meggyőzze Putyint, hogy nem tud nyerni.
Ahogy a vita befejeződött, a moderátor visszatért Európa globális helyzetének nyitó kérdéséhez. A hallgatókkal teli szoba úgy tűnt, hogy szilárdan tartja a kezdeti nézetet – hogy az EU valóban elveszíti a befolyást, amennyire már a kezdetben jelezték.
Az Orbán Post Balags, a volt svéd miniszter, Carl Bildt, az EU jövőjéről szóló tüzes vita során először jelent meg a magyar konzervatívról.
