A Magyar Tudományos, Műszaki és Közlekedési Múzeum (MMKM) azonosította Adam Clark, a budapesti ikonikus Lánchíd építését felügyelő skót mérnök 185 éves, eddig ismeretlen építési rajzait. A múzeum csütörtökön közölte, hogy az újra felfedezett terveket novembertől a nagyközönség is megtekintheti a fővárosi Műszaki Tanulmánytárakban.
Clark (1811–1866) kézzel rajzolt vázlatai új részleteket tárnak fel a híd építésével kapcsolatban. Figyelemre méltó, hogy a tervek négy láncvonalat ábrázolnak, amelyek a hidat támasztják alá, míg végül csak kettő épült be a végleges szerkezetbe.
A rajzok első nyilvános bemutatóján kedden Schneller Domonkos múzeumigazgató kiemelte, hogy a levéltári és lektorálási munka sokszor hálátlan feladat a múzeumi életben. „Ez a kiállítás azokat tiszteli, akik éveket, akár évtizedeket szenteltek az aprólékos levéltári kutatásnak, amely nélkül szegényebb lenne Magyarország kultúrtörténete” – mondta.
A Lánchíd építése 1839-ben kezdődött, William Tierney Clark brit mérnök tervei alapján, Adam Clark felügyelete mellett. Az alapkőletétel 1842-ben történt, a hidat 1849 novemberében avatták fel, így ez lett az első állandó átkelő Buda és Pest között.
A 25 újrafelfedezett rajz, amelyek a híd építése során készültek, több mint 180 éves mérnöki történelmet őriznek. A szakértők már régóta elveszettnek tartották az eredeti terveket, mivel a meglévő levéltári dokumentumokról azt hitték, hogy csak az 1860-as évekből származnak.
A kiállított anyagok között megtalálhatók a híd pilléreinek és pilléreinek részletes ábrázolása, valamint a híd alapozási munkáinak egyik legfontosabb állomása, a cölöpverés sorrendjét és elrendezését bemutató műszaki tervek. Néhány rajz még az 1840-es évek építési folyamatában használt gépeket és berendezéseket is ábrázolja.
Az egyik legszembetűnőbb felfedezés az, hogy Clark eredeti tervei oldalanként négy láncvonalat tartalmaztak, szemben a végső tervben megvalósított kettővel. Ezek a vastag vasszemekből álló láncok alkotják a felfüggesztés szerkezetét, amely megtámasztja a híd fedélzetét.
A múzeum szerint a rajzok felbecsülhetetlen betekintést nyújtanak a Lánchíd korai mérnöki történetébe, és hozzájárulhatnak az építkezés átfogóbb tudományos vizsgálatához. Míg Viszota Gyula történész 1936-ban dokumentálta a híd 1836 előtti történetét, Domonkos Csaba pedig 2024-ben publikálta a híd 1849 utáni történetét, addig az 1836 és 1849 közötti évek tudományosan még mindig feltáratlanok.
A rajzok november 1-től december 31-ig lesznek megtekinthetők a Műszaki Tanulmányi Üzletekben szerdán és csütörtökön. A digitális változatok későbbi rendezvényeken is megjelennek a Szabadság-híd vámházában, a frissítések a múzeum Facebook-oldalán keresztül érhetők el.
The post Újra felfedezett 185 éves tervek a Lánchíd titkait tárják fel appeared first on Magyar Konzervatív.
