Hamarosan globális elismertségre tehet szert Magyarország az akkumulátorgyártás területén, hiszen a következő években megkezdődhet egy új, magyar fejlesztésű akkumulátor anód gyártása – vélik Áder János volt köztársasági elnök Blue Planet podcastjában nyilatkozó kutatók.
Az epizódban a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöki tisztét betöltő Áder és Vida Ádám, a Bay Zoltán Kutatóközpont kutatás-fejlesztési igazgatója beszélgetett. Beszélgetésük középpontjában az Onli néven ismert újonnan kifejlesztett anódanyag állt, amely lítium-ion akkumulátorcellákban használható.
A beszélgetést a Magyar Vasúttörténeti Parkban megrendezett Planet Budapest Fenntarthatósági Expón rögzítették, ahol a technológiát is bemutatták. Vida szerint a fejlesztés 13 éves kutatás csúcsát jelenti, és mostanra eljutott abba a szakaszba, hogy megindulhat az ipari termelés.
Vida, aki a fejlesztő Edortech Ltd. ügyvezető igazgatójaként is dolgozik, kifejtette, hogy a hagyományos lítium-ion akkumulátorgyártás az anód- és katódanyag-gyártók által gyártott porokra támaszkodik. Ezeket a porokat összekeverik kötőanyagokkal és oldószerekkel, mielőtt az akkumulátorcella részét képező fémfóliákra alkalmaznák.
Azonban ezeknek a fémfóliáknak a hővezető képessége viszonylag gyenge, ami a gyorstöltés során problémákat okozhat. Ha a hőt nem lehet megfelelően kezelni az akkumulátorrendszeren belül, a cella idő előtt lebomolhat, és megnőhet a tűzveszély.
A magyar technológia más megközelítést alkalmaz. A hagyományos anyagokra hagyatkozás helyett a kutatók egy ónalapú ötvözetből készült anódelektródát készítettek, amelyet elektrokémiai úton egy rézszalagra helyeznek fel. Ez az eljárás jelentősen javítja mind a hő-, mind az elektromos vezetőképességet a hagyományos megoldásokhoz képest.
A gyártási folyamatot is környezetbarát módon tervezték. Vida szerint a gyártási módszer nem igényel ragasztót vagy vegyi oldószereket, nem használ vizet, és olyan anyagokra támaszkodik, amelyek mind Európában beszerezhetők. Ezen előnyök ellenére az új anód költsége közel maradhat a grafitéhoz, amely jelenleg a legszélesebb körben használt anódanyag, miközben a jóval drágább szilícium alapú alternatívákhoz hasonló teljesítményjellemzőket biztosít.
Egy másik nagy előnye az energiatároló képessége. A grafithoz képest az Onli anód lényegesen több töltést képes tárolni. Vida úgy jellemezte, hogy a javulás a hagyományos anyagok kapacitásának duplája és tízszerese közé esik.
A technológia az akkumulátorgyártást is leegyszerűsítheti. Mivel az eljáráshoz nem szükséges a hagyományos gyártásban használt ragasztó alapú bevonat, a gyártók elkerülhetik a bevonat után általában szükséges hőkezelési lépést, amely nagy mennyiségű energiát és vizet fogyaszt.
A technológiát az elektromos járműveken túl nagyméretű energiatároló rendszerekben is lehetne alkalmazni, például napelemekkel vagy szélturbinákkal termelt villamos energia tárolására. Vida szerint a megnövelt tárolókapacitás hasonló előnyökkel járhat ezekben az alkalmazásokban.
Az elmúlt hónapokban a fejlesztőcsapat több nemzetközi céggel is megkezdte az együttműködést, köztük az Egyesült Államokban, Németországban és Türkiye-ben működő partnerekkel. Vida elmondta, hogy még a Teslával is tárgyaltak.
A technológia Planet Budapesten tartott bemutatóját követően a vállalat több mint 40 további megkeresést kapott potenciális partnerektől és iparági érdekeltektől.
Arra a kérdésre, hogy a technológia mikor jelenhet meg a kereskedelmi forgalomban kapható akkumulátorokban, Vida elmondta, hogy az értékesítés 2027 közepe táján kezdődhet meg, míg a teljes ipari méretű gyártás várhatóan 2028 végén kezdődik meg.
The post Nagyobb kapacitást és zöldebb termelést ígér az új magyar akkumulátortechnológia appeared first on Magyar Konzervatív.
