A Duna Intézet Magyarország külföldi gáz- és olajimport-politikájának szentelt rendezvényt tartott a Lónyay–Hatvany Villában február 3-án, kedden a budapesti Várnegyedben. A délután címe Az összekötő állam: Magyarország mint Közép-Európa jövőjének energiaközpontja a téma öt szakértőjéből álló testületet mutatott be.
A kiemelt előadók: Vajda Mátyás, a Duna Intézet tudományos munkatársa, a Ludovika Közszolgálati Egyetem kutatási és akadémiai hálózatvezetője Biró Dávid, a bakui Topchubashov Központ tudományos munkatársa (Azerbajdzsán, Mahammad Mammadov), valamint Nadežda Kokotović, a Brüsszeli Energiaklub igazgatója. A moderátor szerepét Ibrahim Mammadov, a Duna Intézet Turkic–Western Engagement Initiative vezetője látta el.
Kokotović asszony szólalt fel először. Megosztotta, hogy 20 éves tapasztalattal rendelkezik az energiaszektorban, és csoportja arra szakosodott, hogy energiaügyekben összekapcsolja az uniós országokat a nem uniós országokkal. Kitért arra, hogy az európai országok számára egyre fontosabbá válnak a gáz- és olajimport új tranzitútvonalai, és ebben Magyarország kulcsszerepet tölt be.
Mammadov Magyarországot „Azerbajdzsán legfontosabb stratégiai partnerének az EU-ban” jellemezte. Úgy vélte, az ukrán háború utáni korszakban új világrend jön létre, amelyben kulcsfontosságúak lesznek a Közép-Ázsiából üzemanyagot szállító új energiaimport útvonalak.
Biró a jelenlévőknek elmondta, hogy a magyar kormány új energiaimport-politikája három pilléren áll. Az egyik, az infrastruktúra diverzifikálása a trieszti kikötő és a déli gázfolyosó felé történő elágazással; kettő: partnerség a török államokkal; a harmadik pedig a kollektív európai energiabiztonság.
Vajda úr felhívta a figyelmet arra, hogy az energiaimport nemcsak az üzemanyagról és a fizikáról szól, hanem a geopolitikáról is, és minden energiapolitikai döntésnek további politikai vonatkozásai is vannak. Hozzátette: „az energiabiztonság nem a függőségtől való szabadságot jelenti, hanem a szabadságot annak megválasztására, hogy kitől függjön”.
Mamadov úr visszavette a szót, és rámutatott, hogy Azerbajdzsán annyira megnövelte földgázexportját Európába, hogy most új gázkészletek után kell néznie a kereslet kielégítésére. A kínálat növelésének egyik módja a türkmenisztáni gáz beépítése a vezetékbe, így egy másik közép-európai nemzet is Európába küldheti a gázt. Mindeközben Baku zöldenergia-alternatívákba is befektet, például szélerőművekbe.
Kokotović asszony a magyar MOL olajtársaságról és az MVM villamosenergia-társaságról beszélt. Mint kiemelte, ez a két cég gyakran együttműködik projektekben, szemben a nyugat-európai energiaszektor hazai riválisaira jellemző kiélezett versennyel. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a MOL az Egyesült Arab Emírségekben székelő ADNOC energiacéggel karöltve nemrégiben megvásárolta Szerbia primerenergia-szolgáltatóját, a NIS-t, így Magyarország még előtérbe került a közép-európai energiaszektorban. Az oroszországi importról is beszélt: az Európába irányuló energiaimport mintegy 14 százaléka továbbra is a kelet-európai országból származik. Még a nyugati nemzetek is továbbra is vásárolnak tőlük, bár csökkentett mértékben, LNG formájában, amint rámutatott.
Eközben Vajda úr hangsúlyozta, hogy Magyarországnak terjeszkednie kell a trieszti kikötőig, hogy létfontosságú tengeri hozzáférést biztosítson a tengerparttal nem rendelkező országhoz. A Magyarországnak a Transalpine Pipeline-hoz való csatlakozásának projektje folyamatban van, és várhatóan az évtized végére fejeződik be – jegyezte meg.
The post Az összekötő állam: Magyarország mint Közép-Európa jövőjének energiaközpontja appeared first on Magyar Konzervatív.
