Az alábbiakban a Pap Lázár által írt cikk adaptált változata, amelyet eredetileg magyarban tettek közzé Magyar Krónika–
Amerika – az új világ, a lehetőségek földje, a szabad földterület. A 19. és a 20. században a magyarok százezrei hagyták el korábbi életét, hogy átlépjék az Atlanti -óceánot, és messze messze próbálják a szerencsét, azaz „túl a Óperencia”, ahogy a magyar mese megy. A sorozatában, Magyar Krónika Az amerikai és az Egyesült Államokban élő magyar diaszpóra találkozási pontjait vizsgálja. Ebben a részben folytassuk a magyar amerikai újságtulajdonos, Joseph Pulitzer történetét, aki expozíciós sorozatot tett közzé a Panama -csatornát körülvevő kétes tranzakciókról, amelyekre a szövetségi kormány beperelte őt.
A világ arra törekedett, hogy a „sárga sajtó” időszakot teljesen hátrahagyja, és visszatérjen korábbi dicsőségéhez, a közszolgálat eredeti alapelveihez, valamint a hiteles hírek jelentéseihez. A sajtókábornok a New York Journal megsértette az újság hírnevét, mivel feláldozta a szenzáció oltárának megbízhatóságát. A külpolitikában véglegesen anti-imperialista álláspontot vett igénybe, amelyben a nemzetközi konfliktusok tárgyalására vitatkoztak, mint az orosz-japán háború (1904–1905) során. Ezenkívül a cikkben a háztartási álláspontot a korrupcióellenes és a reformista nézetei ismét meghatározták (a népesség egyre szélesebb körére támaszkodva). A demokraták még mindig közelebb álltak Pulitzer véleményéhez, de egyértelműen megtartotta a távolságot a párttól, és meg akarta őrizni autonómiáját. Például az 1900 -as választásokon nem támogatta a demokratikus jelöltet, mert nem értett egyet monetáris véleményével.
Ebben az időszakban volt az A világ közzétette az egyik leghíresebb nyomozási cikk sorozatát, amely a New York -i életbiztosító társaságok általi visszaélések feltárásával tette ki. Az ügyfelek pénzét saját célokra, spekulációra, a politikusok és a sajtó megvesztegetésére, valamint a kampányok finanszírozására felhasználták. Az újság annyira sikeresen képviselte az esetet, hogy New York államban új jogszabályokat vezettek be a probléma kezelésére.
1907 -ben, most 60 éves és rossz egészségi állapotban, bejelentette, hogy nyugdíjba vonul az újságok közvetlen kezeléséből. Még mindig meghozta a fontos stratégiai döntéseket, de már nem irányította a napi műveleteket. Egy évvel később azonban egy ideig vissza kellett térnie, mert A világ Elindította a Panama -csatorna felépítésével kapcsolatos pénzügyi tranzakciókról szóló expozíciós sorozatot, amely a Roosevelt adminisztrációval szembeni peres eljárás során végződött.
„Az újság annyira sikeresen képviselte az esetet, hogy új jogszabályokat vezettek be New York államban a probléma kezelésére”
Az 1908 -as választások előestéjén, az alapú A világnyomozó anyag, a Indianapolis News Közvetlen támadást indított Roosevelt és Protégé, William Howard Taft ellen. Pulitzer, aki akkoriban jachtja volt, csak a választások után tudta meg az ügyet, amikor Roosevelt nyilvánosan válaszolt az állításokra. Azonnal New York felé indult, hogy átvegye a helyzet irányítását. Hazaérkezésekor az egyik írója már nem igazolta Roosevelt követelését, és azt állította, hogy az elnök bizalmasa, William Nelson Cromwell, a pénzügyi manipulációk mögött állt.
Roosevelt komolyan vette az ügyet, fenyegetve a jogi lépést, és rendkívüli üzenetet küldött a Kongresszusnak. A világ provokatívan válaszolt a „lèse-majesté” című cikkben. Eközben Pulitzer szilárdan állt a papírja mögött, és vállalta a felelősséget az elnök kritikájáért.
1909. február 17 -én egy szövetségi nagy zsűri Washington DC -ben vádolták A világKiadó, Pulitzer és az újság két vezető munkatársa a rágalmazás vádjával. A Indianapolis News hasonló sorsot szenvedett, de egyik félnek sem volt döntő bizonyítéka. Az ügyet meglepően gyorsan elutasították, de 1909. március 4 -én újabb vádiratot indítottak a kiadóval szemben. A vádak a spanyol – amerikai háború alatt a „felforgató tevékenységekre” vonatkozó törvényen alapultak.
Közben, A világA Panama -ügy vizsgálata elakadt. A peres eljárás jelentősége azonban növekedett, mivel egyértelmű volt, hogy a cél az volt, hogy az újságot egy olyan törvény alapján elnémítsák, amelyet nehéz volt alkalmazni a sajtótevékenységekre. A világÜgyvédei eljárási okokból vitatták a vádakat, és a bíróság az ő javukra döntött, ezáltal újabb győzelmet biztosítva a szövetségi kormány felett. Pulitzer azonban nem volt elégedett ezzel, és az ügyet a Legfelsõbb Bírósághoz vitte, amely az elsőfokú ítéletet fenntartotta.
A világ Kiemelkedő siker volt, és a győzelemről szóló hírek országos szenzációt váltottak ki, így Pulitzer hősré tette a nyilvánosság és a sajtó szemében. Az újság „Yellow Press” korszaka elfelejthető epizód maradt a sajtó -mágnes életrajzában.
„A győzelemről szóló hírek országos szenzációt váltottak ki, így Pulitzer hős lett a nyilvánosság és a sajtó szemében”
Pulitzer 1911. október 29 -én halt meg, röviddel az ügy letelepedése után. A magyar bevándorló, katona, ügyvéd, újságíró, újságtulajdonos és sajtómágnó azonban nem hagyta el ezt a világot nyom nélkül. A sajtóbirodalmát fiainak hagyta, akik közül Joseph Pulitzer Jr lett a legsikeresebb a kormánynál St Louis Post-Dispatchami ma is létezik. Szellemi örökségét a Columbia Egyetem programja folytatja, amely 1912 ősze óta működik. Ezenkívül a Pulitzer -díj, amelyet először 1917 -ben ítéltek oda, szintén megemlékezik munkájára és életművére.
Ez a cikk András Csillag munkáján alapul elnevezett Joseph Pulitzer és az American Press–
Olvassa el az alábbi sorozat korábbi részeit:
Kattintson ide az eredeti cikk elolvasásához.
Az Óperencia – Roosevelt versus Pulitzer: A VII. Rész először jelent meg először a magyar konzervatív oldalon.
