Az alábbiakban a Pap Lázár által írt cikk adaptált változata, amelyet eredetileg magyarban tettek közzé Magyar Krónika–
Amerika – az új világ, a lehetőségek földje, a szabad földterület. A 19. és a 20. században a magyarok százezrei hagyták el korábbi életét, hogy átlépjék az Atlanti -óceánot, és messze messze próbálják a szerencsét, azaz „túl a Óperencia”, ahogy a magyar mese megy. A sorozatában, Magyar Krónika Az amerikai és az Egyesült Államokban élő magyar diaszpóra találkozási pontjait vizsgálja. Ebben a részben folytassuk a magyar amerikai újságtulajdonos, Joseph Pulitzer történetét, akinek az újság vezető szerepet játszott az olvasók felkeltésében a spanyol-amerikai háború előkészítésében.
A 19. század utolsó évtizedére, A világJoseph Pulitzer vezetésével, az Egyesült Államok legnagyobb és legfontosabb újságává vált. 1300 alkalmazottja volt, éves költségvetéssel 2 millió dollár volt, és Amerikában volt az első, aki színes vasárnapi kiegészítést nyomtatott. A vasárnapi világAz újság vasárnapi reggeli kiadásában 450 000 példány volt, így az ország legnépszerűbb vasárnapi újságává vált.
A századforduló közeledtével azonban Pulitzer riválisát talált William Randolph Hearstban. A kettő közötti verseny a „sárga sajtó” -hoz vezetett, amely meghatározta a korszakot, amelyet talán legegyszerűbben szenzációnak lehetne nevezni. A kifejezés eredetét később magyarázzuk el.
Hearst egy gazdag bányászati családból származott Kaliforniában. Az 1880 -as években újságíróként dolgozott A világmajd átvette a San Francisco vizsgáztató az apjától. Később, 1895 -ben megvette a bulvárlapokat Reggeli folyóiratamelyet átnevezte New York Journal– Alapvetően követte Pulitzer alapelveit, de megpróbálta meghaladni őt mind a tartalom, mind a forma szempontjából.
Ellentétben A világa New York Journal fellebbezni akart a kevésbé képzett, alacsonyabb középosztályú munkavállalók és a szegények számára, így ennek megfelelően adaptálta a stílusát. A Hearst és a Pulitzer közötti sajtóháború a vasárnapi kiadásokban kezdődött, az előbbi pedig a szerkesztők A vasárnapi világ a kiadványához. Hearst Audacity olyan messzire ment, hogy irodáját Pulitzer székhelyén, a San Francisco vizsgáztató– Természetesen a magyar születésű média mogul nem tolerálta hosszú ideig a kihívó insolenciáját, és riválisát kiszabadította az épületből.
– A sajtókábornok Hearst és Pulitzer között a vasárnapi kiadásokban kezdődött, az előbbi pedig a szerkesztők A vasárnapi világ a publikációjához ‘
Mindenesetre Hearst eltökélt szándéka, hogy leüti az ellenfelet a trónjáról, és semmit sem megállt, hogy elérje a célját. Gátlástalanul lemásolta Pulitzert, kezdetben még néhány híreit is tőle, de csak az „innovatív újságírás” formális elemeit követte, és nem akarta teljesíteni a minőségi követelményeit.
Növelte a betűkészlet méretét, további illusztrációkat használt, és pénzügyi forrásai gyakorlatilag kimeríthetetlennek bizonyultak. Csak egy centért eladta a papírját, és egyre nagyobb hangsúlyt fektetett a szórakozásra. Sikerült aláírnia Richard F Outcault karikaturistával, ismét A világaki magával hozta a népszerű karakterét, a sárga gyereket. A külvárosi rascal története a sárga zsákvirág ruhájában, amely gyakran társadalmilag kritikus hangot kapott, rendkívül népszerűvé vált.
Követve Hearst lépéseit
Pulitzer lépést akart tartani az egyre népszerűbb Folyóirattehát ő is egyre több helyet adott a szenzációnak. A keringés mindkét cikknél növekedett, de a FolyóiratA növekedés megállíthatatlannak bizonyult. Pulitzer paradox helyzetben találta magát: a jövőbeni alapelveinek (közszolgálat, oktatás) betartása érdekében nagy forgalomra volt szüksége, de ez azt jelentette, hogy elhagyta alapelveit.
A verseny eredménye az volt, hogy a Pulitzer sajtója elvesztette presztízsét, és riválisának szintjére süllyedt. A legszembetűnőbb példa erre az újság tevékenysége volt a spanyol – amerikai háború előtt.
Az alapvető konfliktus a kubai felkelés volt. A spanyol kormány kinevezte a híres keménykezes Weyler tábornokot, hogy vezesse a gyarmati szigetet a lázadás elfojtása érdekében. A kubai felkelést a közvélemény és a sajtó támogatta, míg a kormány, Cleveland elnökök, majd McKinley vezetésével, semleges, óvatos és körültekintő politikát folytatott.
„A verseny eredménye az volt, hogy a Pulitzer sajtója elvesztette presztízsét, és riválisának szintjére süllyedt”
Ez utóbbit arra kényszerítették, hogy elhagyja ezt a politikát, amikor az USS Maine hadihajó gyanús körülmények között robbant fel Havanna kikötőjében. Ezt követően a vezetés nem tudta ellenőrizni az érzelmeket, és az emberek és a Kongresszus akaratának megfelelve 1898. április 23 -án háborút hirdetett.
A háborús propaganda zászlóshajói
Még a Hearst -rel való versengése előtt Pulitzer együttérzött a kubai felkeléssel, ám a verseny melegében újságá vált a háborús propaganda egyik zászlóshajójává.
A Folyóirat, A világ egyre inkább provokatív intézkedéseket tett „a kubai nép érdekében”. Hearsthoz hasonlóan újságírókat küldtek Kubába, akik megalapozatlan, de szenzációs jelentéseket küldtek vissza.
Többek között, A világ elindított egy sor cikk sorozatát a kubai helyzet hátteréről, drámai képekkel szemléltetve. Az első rész a „régi Spanyolország szörnyű történelmét” tárgyalta. Ezenkívül Nellie Bly híres újságíró az újságban bejelentette, hogy önkéntes nők csoportját szervezi a kubai lázadókhoz való csatlakozáshoz.
Folyamatosan beszámoltak a spanyol atrocitásokról, és rajzokkal szemléltetik őket, amelyek a fegyvertelen kubai mészárlást ábrázolják. Időnként még a kivégzésekhez használt vasnyak tartót is használtak, hogy illusztrálják a meglehetősen homályos forrásokból származó információkat. Cleveland elnök megpróbálta megnyugtatni a dolgokat, de a sajtó volt rajta.
A fordulópont az USS Maine titokzatos robbanásával érkezett, amely után A világ És a Folyóirat megpróbálták túlmenni egymást, hogy nyomást gyakoroljanak a politikai elitre a háború kihirdetésére – és végül sikerrel jártak.
A háború következményei
A spanyol -amerikai háborút eldöntötték, mielőtt még megkezdi. Az Egyesült Államok modern hajói gyorsan legyőzték a gyenge spanyol flottát, és a Párizsi Szerződés a spanyol gyarmati birodalom végét jelölte meg. Az Egyesült Államok így ellenőrizte a Fülöp -szigetek feletti irányítást, és a békeszerződés feltételei szerint Kuba, Puerto Rico és Hawaii protektorátusává vált.
A „sárga sajtó” korszak negatív hatással volt Pulitzerre mind pénzügyi, mind presztízs szempontjából. Óriási költségeket merített fel a Hearst -rel való versengés során. A háború után elrendelte a visszatérést az eredeti alapelvekhez, és megújult a megbízhatóságra és a hitelességre összpontosítva. 1901 -ig A világ Teljesen elárasztotta a „sárga sajtó” tulajdonságait, de még mindig meg kellett várnia, hogy teljes mértékben visszaállítsa presztízsét.
Elolvashatja Joseph Pulitzer további kalandjait a VII. Részben.
Ez a cikk András Csillag munkáján alapul elnevezett Joseph Pulitzer és az American Press–
Olvassa el az alábbi sorozat korábbi részeit:
Kattintson ide az eredeti cikk elolvasásához.
Az Óperencia túlmutató hozzászólás – Pulitzer szintén szerepet játszott a háború felbujtásában: a VI. Rész először jelent meg a magyar konzervatívnál.
