Az alábbiakban a Pap Lázár által írt cikk adaptált változata, amelyet eredetileg magyarban tettek közzé Magyar Krónika–
Amerika – az új világ, a lehetőségek földje, a szabad földterület. A 19. és a 20. században a magyarok százezrei hagyták el korábbi életét, hogy átlépjék az Atlanti -óceánot, és messze messze próbálják a szerencsét, azaz „túl a Óperencia”, ahogy a magyar mese megy. A sorozatában, Magyar Krónika Az amerikai és az Egyesült Államokban élő magyar diaszpóra találkozási pontjait vizsgálja. Ez a rész Jobsef Pulitzer életét fogja megvizsgálni, aki eredetileg Mexikóba távozott, hogy katonává váljon, de végül Amerikában maradt és újságíróvá vált.
Magyar bevándorlóként Joseph Pulitzer felismerte az amerikai álomot – sőt a tetejére is vitte. Az ő esetében a „top” szót szó szerint vehetjük fel: karrierje zenitjén a felhőkarcoló tetejéről a sajtótáblát futtatta. De ne lépjünk még önmagunk előtt.
Családi háttér
Joseph Pulitzer 1847. április 10 -én született Makóban. Apja morva származású kereskedő volt, anyja egy magyar zsidó család leszármazottja volt. A negyedik gyermekként született Joseph kiváló oktatást kapott. Apja üzlete hosszú ideig biztonságos pénzügyi hátteret biztosított a család számára. A családi vezető egészsége azonban az idő múlásával romlott, és tuberkulózisban halt meg, miközben üzleti tevékenységük csődbe ment.
Abban az időben hősünk egy kereskedelmi iskolába járt, de anyai nagybátyja nyomában követve egy katonai karrierről álmodozott. Apja testvérei szintén szenvedélyesen foglalkoztak ezzel, és ketten nemzeti őrökként szolgáltak az 1848 -as forradalom során. 1864 -ben lehetősége volt kipróbálni szerencséjét, kalandos természetét követve. A Habsburgi Maximilian francia segítséggel indult a mexikói trón igényléséhez. Nagybátyja csatlakozott az expedícióhoz, és Joseph ugyanezt akarta tenni, de kérelmét rossz fizikai állapota miatt elutasították. Ez azonban nem visszatartotta őt, és elindult a tengerentúlon, hogy csatlakozzon a hadsereghez.
Kivándorlás az Egyesült Államokba
Végül elindult Hamburgból az Új Világért, de elakadt New Yorkban, mert kifogyott a pénz. Az Egyesült Államok sem volt pontosan békés időszakban, mivel a polgárháború továbbra is az északi és a déli között zajlott. A Pulitzert az Union toborzók találták meg, és csatlakoztak az 1. New York -i lovasság ezredéhez. Az ezredet Carl Schurz, a német forradalmak veteránja hozta létre. Ennek eredményeként elsősorban a német katonák szolgáltak ott, bár volt néhány magyar is.
Nem tudjuk, vajon a fiatal bevándorló részt vett -e a tényleges harcban, de tudjuk, hogy ezrede 1864 -ben részt vett a Shenandoah -völgy kampányaiban, majd Virginiában állomásoztatta. Nyolc hónapig szolgált, majd kiürítették. Az akkori még mindig csak 18 éves Pulitzer kapta utolsó fizetési csekkjét New Yorkban. Ott állt 13 dollárral a zsebében, és el kellett döntenie, mit kell tennie. Nem beszélt a nyelvet, nem volt munkatapasztalata, és korlátozott lehetőségeit tovább akadályozta az a tény, hogy más mentesített katonák tömege akkoriban is munkát keresett.
Hosszú ideig csak ideiglenes munkái voltak és szabadban aludtak. Végül azt tette, amit hasonló körülmények között mások tettek: Nyugat felé indult. St Louis -ban könnyebben tudott bejutni az ott telepedett németek között, mivel legalább ismerte a nyelvet. Eleinte ott sem talált megbízható jövedelemforrást, de elment a könyvtárba, megtanulta a nyelvet, és rendszeresen játszott egy kocsmában. Ott két ügyvéd észrevette a fiatalember tehetségét, a szárnyuk alá vitte, és megélhetést nyújtott neki. Támogatásukkal megkezdte jogi tanulmányait. Ezenkívül továbbra is kipróbálta a kezét különféle furcsa munkákon. Miután feliratkozott egy cukorültetvényre, de megtévesztették; A munkavállalókat szállító hajó levette őket, így gyalogosan kénytelenek voltak visszatérni St Louisba. Felháborodva írta a történetet a Westliche Post Újság, amely közzétette a cikkét. A szerkesztőségi személyzet annyira tetszett az írásnak, hogy engedték neki, hogy rendszeresen közzétegye. Mint a sors lenne, az újság egyik vezető alkalmazottja Carl Schurz volt, aki a nap folyamán az 1. New York -i gyalogos ezred alapította, ahol Pulitzer is szolgált, és később politikus és újságíró példaképévé vált.
Időközben befejezte jogi tanulmányait, és amerikai állampolgárságot is kapott. Elindította a saját közjegyzői irodáját, de vállalkozása földre futott. Pulitzer azonban nem maradt megélhetés nélkül, mint a Westliche Post felajánlotta neki egy újságíróként, amelyet elfogadott.
„(Pulitzer) független szerkesztővé vált … az akkoriban megszerzett 30 000 dollár lett későbbi mesés vagyonának alapja”
Carl Schurz mellett elsajátította az úgynevezett reform újságírás kimeneteit. Példaképe révén betekintést nyert a politika világába is, sőt annak is részévé vált. A republikánus párton belül egy református mozgalmat hoztak létre Schurz vezetése alatt, többek között az Ulysses Grant elnökségét kísérő korrupció kiküszöbölésére. Erőfeszítéseik azonban sikertelenek voltak; Grant-t újból megválasztották elnökévé, és nem tudták megváltoztatni a párton belüli hatalmi egyensúlyt is.
A Westliche Post Ezeket az eseményeket kudarcnak is látta, és olvasói körük visszaesett. Ennek fényében a menedzsment alacsony áron értékesítette az újság tulajdonjogának egy részét. Addigra Pulitzernek már elegendő tőkéje volt ahhoz, hogy kihasználhassa ezt a lehetőséget.
Ezután független szerkesztővé vált, amely a tulajdonosi részesedésének visszavásárlásához vezetett – az akkoriban megszerzett 30 000 dollár lett későbbi mesés vagyonának alapja.
Pulitzer, a kiadó
Ezután Pulitzer nem maradt a Westliche Post de áthelyezték Charles Dana újságába, A napahol a washingtoni riporter lett. Időközben feleségül vette Kate Davis -t, Jefferson Davis, a késő Konföderáció elnökét, mint feleségét. Európai turnéjuk után visszatértek St Louisba, és Pulitzer úgy döntött, hogy megvásárolja saját újságát. A Esti oszlop És a Esti elküldéslétrehozta saját újságát, a St Louis Post-Dispatch–
„(Az újsága) a közszolgálat okát vette át, és teljesen szokatlan módon kezdett virágozni”
Első szerkesztőségében kijelentette, hogy újsága nem fog partit, hanem az embereket szolgálni; Nem a „republikánizmus” szájrésze lesz, hanem az igazság;… nem támogatja a kormányt, hanem kritizálja; Ez ellenzi az összes csalás és megtévesztés, bármi is legyen, bárhol is lehet; Ez inkább az alapelveket és ötleteket támogatja, nem pedig az előítéleteket és a partizányságot. ” A közszolgálat okát vette igénybe, és teljesen szokatlan módon kezdett virágozni.
A cikkek a St Louis Post-Dispatch igyekezett mobilizálni az olvasókat és felkeltette az érdeklődést. Ebből a célból sokkal gyakrabban indították az úgynevezett sajtókampányokat, mint az akkori más kiadványok. Ennek ellenére informatív maradt, csak a legmegbízhatóbb hírforrásokból származik. Fontos alkalmakkor a szerkesztői cikkekben állt, amelyek megjelentek a szerkesztői oldalon.
Stílusa, minősége és keringési figurái gyorsan elkülönítik a vidéki sajtó többi részétől.
A Pulitzer pénzügyi forrásai lehetővé tették számára, hogy megvásárolja a napilapokat A New York -i világamely nagyon rossz állapotban volt, a jól ismert vállalkozótól, Jay Gould-tól. A New York -i sajtópiac könyörtelenül diktálta. Tudatában ennek, Pulitzer a legjobb szerkesztõit vette át St Louis Post-Dispatch vele New Yorkba. Céljai változatlanok maradtak:
„Ebben a nagy és növekvő városban van egy olyan újság számára, amely nemcsak olcsó, hanem magas színvonalú, nemcsak kiterjedt, hanem valóban demokratikus, hanem az emberek számára, nem pedig a pénzeszközök számára szánt, és amely az új világ híreit fontosabbnak tekinti, mint az öreg világé; amely feltárja az összes csalás és szégyen, harcol a közélet hibáival és visszaéléseivel, valamint a határozott őszinteséggel rendelkező emberekért. Ebből a célból, és önmagában erre a célra felhívom az intelligens közvélemény figyelmét az Új Világra. Az első szerkesztőségében írta a kormánynál A New York -i világ–
Így az egykor magyar bevándorló amerikai sajtómágnává vált, aki később rendkívüli hatással volt nemcsak az újságírás világára, hanem az Egyesült Államok hazai és külpolitikájára is.
Ez a cikk András Csillag munkáján alapul címmel Joseph Pulitzer és az American Press–
Olvassa el az alábbi sorozat korábbi részeit:
Kattintson ide az eredeti cikk elolvasásához.
Az Óperencia túlmutató posztja – a makó fiú, aki finil bevándorlóvá vált az American Press királyáig, először magyar konzervatívon jelent meg.
