Az alábbiakban egy cikk adaptált változata, amelyet eredetileg magyarban tettek közzé Magyar Krónika–
Amerika – az új világ, a lehetőségek földje, a szabad földterület. A 19. és a 20. században a magyarok százezrei hagyták el korábbi életét, hogy átlépjék az Atlanti -óceánot, és messze messze próbálják a szerencsét, azaz „túl a Óperencia”, ahogy a magyar mese megy. A sorozatában, Magyar Krónika Az amerikai és az Egyesült Államokban élő magyar diaszpóra találkozási pontjait vizsgálja. Ez a rész egy visszaeséstől szóló Conman -ról szól, George Robert Gaborról, akit többször deportáltak az országból, sőt még börtönre is ítélték.
A sorozatunk korábbi cikkeiben (itt és itt) már foglalkoztunk egy magyar, vagy inkább egy magyar, átkutatott bevándorlóval, aki nem adott pontosan országunknak a tengerentúli jó hírnevet. Peter Heinrich hazudott a származásáról – Béla Estvánnak nevezett – annak érdekében, hogy megkönnyítse az Egyesült Államokban való létrehozását. Ezenkívül a Magyar Krónika magazin, vannak olyan cikkek is, amelyek az amerikai magyarokról írtak, akik elcsábították a fiatal lányokat, néhány dollárért megölték az embereket, gyilkosság áldozatává váltak, prostitúcióba kényszerítették és tragikus sorsokkal rendelkeztek.
Ezt a kevésbé vidám mintát követve-miközben megígéri, hogy a jövőben is sokkal könnyebb eseteket fognak számolni-ebben a cikkben egy fiatalember történetét meséljük el, aki báró lenne. A South Bend News-Times 1931. június 25-én arról számoltak be, hogy a 25 éves George Robert Gabor öt évig Von Krupp báró szerepet játszott, és megtévesztette az amerikai felső osztály több tagját.
Maga a férfi beismerte, hogy 1921 -ben érkezett az Egyesült Államokba, esti órákon vett részt a Columbia Egyetemen, majd a Harvardon tanulmányozta a jogot. Egyszer, egy partin, von Krupp úgy tűnt, hogy báró Krupp, hogy bizonyítsa barátainak, hogy az amerikai társadalom hihetetlen. A cselekedet annyira meggyőző volt, hogy úgy döntött, hogy nem állítja le. Annyira hatékonyan játszotta a báró szerepét, aki tengerentúlon érkezett az ipar tanulmányozására, hogy még egy autót kapott Henry Ford -tól, hogy az ország egész területén vezetjen. Ezenkívül az Ohio állambeli Akronban és a gazdag családokban a gumigyártók és a Denverben gazdag családok fogadták és szórakoztatták.
„George Robert Gabor öt évig játszott Von Krupp báró szerepét, és megtévesztette az amerikai felső osztály több tagját”
A New York Times1928. január 27 -én és 1931. június 23 -án, további részleteket tartalmaz Gabor történetéről. Először 1926 -ban számoltak be arról, hogy hamis csekkeket használtak Von Krupp báró fizetésére. Új -Mexikóban bebörtönözték és ismeretlen körülmények között szabadon engedték. Abban az évben ismét letartóztatták, kilenc hónapot töltött rács mögött, majd el kellett hagynia az országot. 1928-ban hamis dokumentumokkal visszatért, de elkaptak, ötéves felfüggesztett büntetést kapott és deportáltak. Ez még mindig nem akadályozta meg őt, és nem sokkal ezután újra belépett az országba, és folytatta csalásait. Az Egyesült Államok főügyészének asszisztensként jelent meg, amelyért végül elítélték, másfél évet töltött egy kaliforniai börtönben, majd bíróság elé vitték, hogy megvitassák 1928 -as felfüggesztett büntetését. A bíróságon Gabor képviselte magát, és szinte dicsekedõ történeteket mesélt el, köztük az egyiket arról, hogy Herbert Hoover jövőbeli elnök és felesége a Palo Alto otthonában az 1928 -as kampány során.
A közzétett cikkek A New York Times Megmutatja, hogy a férfi azt mondta, hogy kétes tevékenységeit bosszút indította el, hogy illegálisan és erőszakkal deportált az országból 1926 -ban egy hamis ellenőrzés céljából. Abban az időben beismerte, hogy Eleanor du Pont vőlegénye, de a híres iparos család tagja tagadta, hogy bármi köze van az emberhez.
A történet több helyen ellentmondásos, és a fent leírt verzióban már megpróbáltuk több forrásból származó információkat összefoglalni. Ezen felül a South Bend News-Times és A New York Times kisebb különbségeket is mutatnak. Úgy tűnik, hogy ez utóbbi alaposabb, különösen az 1931 -es cikk, azóta a sajtó nagyobb betekintést nyújtott Gabor karrierjébe.
Visszatérve a tárgyalásra, Gaborot végül két év börtönre ítélték, mint A Washington Times számoltak be az 1931. június 30 -i kiadásában. Az olvasók azonban nagyon tévednének, ha azt gondolnák, hogy az ember visszavonult. A Washington Times 1935. április 11 -én arról is beszámoltak, hogy Gabor attaséként a Tokiói amerikai nagykövetségnél jelentkezett, így szerzett pénzt. Ezért másfél év börtönre ítélték.
A jelentések szerint a magyar csaló nem rejtette el a bűncselekményeit a tárgyalások során – néha még a nyüzsgők listáját is összeállította, amelyre feltehetően büszke volt. Az ügy egyik ügyésze elmagyarázta, hogy azt gondolja, hogy „valami nincs rendben az emberrel”, mivel a legtöbb cselekedete egyértelműen hazugság volt.
Ez a cikk a forrásokon alapul South Bend News-Times, a New York Times, és A Washington Times.
Olvassa el az alábbi sorozat korábbi részeit:
Kattintson ide az eredeti cikk elolvasásához.
Az Óperencia túlmutató poszt – A magyar csaló Amerika nem tudott megszabadulni, először a magyar konzervatívon jelent meg.
