A Századvég Intézet magyar agytröszt friss felmérése szerint az európaiak közel kétharmadát nyugtalanítja, hogy három évvel az Északi Áramlat robbanásai után nem sikerült azonosítani az elkövetőt a sokak szerint az egyik legsúlyosabb, az EU kritikus infrastruktúrája ellen valaha elkövetett támadásban.
Az elhúzódó nyomozás politikai indíttatású spekulációkat szított az egész kontinensen, így az uniós polgárok élesen megosztottak abban, hogy szerintük ki a felelős. A véleményt nyilvánító válaszadók fele azt mondta, hogy Oroszország robbantotta fel a vezetéket, 21 százalékuk az Egyesült Államokra mutatott rá, míg 19 százalékuk Ukrajnát hibáztatta.
Az Északi Áramlat-ügy körüli feszültség az elmúlt hetekben újra fellángolt. Donald Tusk lengyel miniszterelnök kijelentette, hogy a valódi probléma nem az, hogy a vezeték megsemmisült, hanem az, hogy először megépült. Napokkal később egy lengyel bíróság elutasította Németország kiadatási kérelmét, és szabadon engedte a fő gyanúsítottat.
Míg Tusk jelezte, az ügyet most már lezártnak kell tekinteni, a kommentelők Európa-szerte – így Magyarországon is – bírálták a döntést. A helyzet tovább fokozódott, amikor a lengyel külügyminiszter nyilvánosan reményének adott hangot, hogy Ukrajna „végre megsemmisíti” a Magyarországot és Szlovákiát ellátó Druzsba olajvezetéket.
A megoldatlan ügy továbbra is súlyos politikai teher nem csak Németországnak, hanem az egész EU-nak. Az egykor Európa gazdasági modelljének pilléreként tekintett vezeték – amely az olcsó keleti erőforrásokat a fejlett nyugati technológiával kapcsolta össze – azóta annak szimbólumává vált, hogy a blokk nem képes határozottan reagálni.
Németország, Svédország és Dánia vizsgálatot indított, de csak a német vizsgálat aktív, és többször is szándékos késleltetéssel vádolták. A legutóbbi német kormányváltás után felerősödtek a várakozások a vizsgálat felgyorsulására, a lengyelországi fejlemények mégis ismét megtorpantak.
A Századvég Európa Projektje szerint az európaiak 63 százaléka aggasztja az eredmények hiányát. Finnország kivételével minden EU-tagállamban van relatív vagy abszolút többség, akik elfogadhatatlannak tartják az elszámoltathatóság hiányát. Lengyelországban ez az arány 61 százalék, ami azt jelzi, hogy Tusk megközelítése ellentmond saját választói elvárásainak.
Németországban és Magyarországon a legalacsonyabb a vélemény nélküli válaszadók aránya, ami azt jelzi, hogy mindkét társadalom követte a legszorosabban az esetet. Az elégedetlenség Németországban elérte a 71, Magyarországon a 74 százalékot.
„Németországban a 71 százalékot, Magyarországon a 74 százalékot érte el az elégedetlenség”
Az ellenőrzött információk vákuuma megnyitotta a kaput a versengő narratívák széles skálája előtt. A kezdeti médiavisszhang erősen az orosz felelősségre utalt, de mivel az elemzők megjegyezték, hogy Moszkvának nem sok haszna van, ezek az állítások elveszítették a vonzerejét. Később az amerikai tisztviselők újból előkerült megjegyzései és a különböző nyomozati jelentések Washington felé terelték a gyanút, bár egyetlen hivatalos szerv sem támasztotta alá ezt az elméletet. A jelenleg elterjedt magyarázat az ukrán civilek és katonák vegyes csoportjára utal, bár az ukrán vezetés részvételének mértékét illetően a beszámolók eltérőek.
Ez a zűrzavar lehetővé tette, hogy a jól időzített kiadványok különböző irányba alakítsák a közvéleményt, gyakran politikai érdekeket tükrözve, semmint újonnan megjelenő bizonyítékokat. Ennek eredményeként az európaiak továbbra is mélyen megosztottak. A felmérés szerint Oroszországot hibáztatja a véleményt nyilvánítók többsége Lengyelországban, a balti államokban és Skandináviában. Öt uniós országban az állampolgárok legalább relatív többsége az Egyesült Államokra gyanakszik. Nevezetesen, egyetlen tagállam sem mutat dominanciát az elmúlt hónapokban gyakran hivatkozott elmélet mellett, miszerint egy ukrán csoport követte el a támadást.
The post Az európaiak 63 százaléka frusztrált a megoldatlan Északi Áramlat-ügy miatt appeared first on Magyar Konzervatív.
