Bíróságok az európai értékkonfliktusok élén– ezzel a címmel tartotta rendezvényét a Mathias Corvinus Collegium (MCC) budapesti campusán, a budapesti Feneketlen-tó mellett február 27-én, pénteken. A nap témája az az aljas folyamat volt, amelynek során a luxembourgi Európai Unió Bírósága (EUB) a progresszív menetrend minden tagállamra kényszerítésének eszközévé vált.
Ez nem mindig volt így. Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója megnyitó beszédében elmondta, hogy Európában a bíróságok korábban a törvényhozók „passzív értelmezői” voltak. Az EUB azonban mára „az értékek ütközésének központi színterévé” formálódott.
Kijelentette: „az Európai Unió jövője nagyon is múlhat azon, hogy az Európai Unió Bírósága képes-e felismerni saját korlátait, és képes lesz-e alkalmazkodni saját tagállamai politikai és kulturális sokszínűségéhez”. Szalai úr ezután kijelentette, hogy az uniós jog abszolút elsőbbsége sehol nem szerepel az Unió szerződéseiben. Valójában az „egység a törvényen keresztül” volt az eredeti felhívás a tagállamok számára. Az EUB azonban az utóbbi időben egyes véleményeiben az úgynevezett „szövetségi közös jogra” hivatkozik – mutatott rá az előadó, amit a tagállami szuverenitás megsértéseként értékel.
Ezután Varga Zs. András, a Magyar Kúria elnöke szólalt fel. Kezdetben úgy vélekedett, hogy az EU-n belüli nemzeti-szupranacionális együttműködésről szóló viták az elmúlt 10-15 év legfontosabb kérdései Európában. Ezzel a kérdéssel Magyarország Alaptörvénye is kifejezetten foglalkozik – tette hozzá, ami kiemeli ennek fontosságát. Az EUB-t és a tagállami bíróságokat „párhuzamos jogrendszernek” minősítette, és egyetértett abban, hogy az előbbi az Európai Unió Alapjogi Chartáját az összes uniós tagállamban jogilag kötelező erejű jog szintjére kívánja emelni. Varga bíró azzal is vádolta az uniós bíróságot, hogy egyoldalúan érvényesítette hatalmát olyan ügyekben is, amelyek egyértelműen tagállami hatáskörbe tartoznak. Figyelmeztetett arra, hogy ez a folyamat „feleslegessé” teheti a nemzeti legfelsőbb bíróságokat.
Ezt követően panelbeszélgetés következett. Martin Mendelski kutató, az Aquinói Szent Tamás Pápai Egyetemen szerepelt benne; a Károli Gáspár Református Egyetem professzora, az EU Jogi Tanszék vezetője, Osztovits András; Tóth András, a Gazdasági Versenyhivatal alelnöke; és Rodrigo Ballester, a Mathias Corvinus Collegium Európai Tanulmányok Központjának vezetője. A beszélgetést Yann Caspar kutató moderálta a Mathias Corvinus Collegium Európai Tanulmányok Központjában.
Osztovits bíró azzal kezdte, hogy rámutatott, hogy a napi bírói munka során az elbírált ügyeknek csak nagyon kis része érinti az uniós jogot vagy az alapvető értékeket. Inkább az esetek túlnyomó többsége hétköznapibb, és olyan kérdésekben döntenek, mint az áfaszabályozás. Azonban abban a néhány esetben, amikor az alapvető értékek közvetlenül befolyásolják a döntést, a bíróknak mélyebben kell elmélyedniük az ügyben – szögezte le.
Az előadó ezt követően egy metaforával illusztrálta, hogy szerinte hogyan kell működnie az EUB és a tagállamok nemzeti bírósági rendszerei közötti kapcsolatnak. Az uniós bíróságot apához, a nemzeti bíróságokat pedig a fiaihoz hasonlította. Az apát fiainak tisztelniük kell, és követniük kell az utasításait. Az apának viszont el kell fogadnia, hogy fiai autonómiával rendelkeznek, és meg kell engednie a véleménykülönbségeket köztük.
Mendelski úr elmondta, hogy ő egy lengyel férfi, aki Németországban nőtt fel, és doktori munkáját Luxemburgban végezte. Ez sokféle perspektívát adott neki a jogrendszerekkel kapcsolatban – ezt a sokféle nézőpontot az Unión belüli különböző tagállamokéhoz hasonlította. Ezekben az államokban a „jogállamiság” különböző történelmi és politikai értelmezése is kialakult – folytatta. Brüsszelen belül azonban egységesebb a jogállamiság felfogása. Mendelski úr szerint a brüsszeli intézményrendszer úgy véli, hogy a jogállamiság hat pilléren áll: a jogszerűségen, a jogbiztonságon, az önkény hiányán, a bírói függetlenségen, a bírósági felülvizsgálaton és az emberi jogok védelmén.
Majd felvetette, hogy az európai bíróságokat – és tágabban a globális jogrendszereket – egyre inkább két egymással versengő világnézet ütközése alakítja: egyrészt a liberális, progresszív és szekuláris megközelítés, másrészt a nacionalista, tradicionális és keresztény szemlélet.
Tóth úr megjegyezte, hogy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnökének hivatali ideje alatt határozott elmozdulás történt az európai intézmények szerepvállalásában. Ezt követően az EU prioritásait az „arisztotelészi közjó” alapelveiről az „európai démosz” megteremtésére való törekvésre helyezte át – állította az előadó. Kitért arra is, hogy a keleti blokk egykori szocialista államai – Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Horvátország, Bulgária és Magyarország – nem a közös „európai értékek” miatt csatlakoztak az Európai Unióhoz, hanem azért, mert az Uniót közös gazdasági projektnek tekintik.
Eközben Ballester úr az Európai Unión belüli „felébredt egyházszakadásról” beszélt, egy olyan intézményről, amelyről úgy gondolja, hogy egykor „rendkívül pragmatikus” volt, de mára annyira ideologikussá vált, hogy a felszólaló még azt is elgondolkodott, vajon a liberális-progresszívnek lenni jogilag kötelező követelmény-e a mai EU-ban. Az EUB olyan ügyekben biztosított joghatóságot, amelyeknek nincs „határokon átnyúló dimenziója” – tette hozzá. Példaként az európai bíróság 2023-as döntését hozta fel, amely arra kényszerítette Bulgáriát, hogy elismerje egy spanyol leszbikus pár szülői hovatartozását, akik béranyaság révén fogantak gyermeket.
A testület zárása után Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter lépett a színpadra rövid zárszóra.
Azzal kezdte, hogy elmondta a hallgatóságnak, hogy az értékek egyre inkább érvényesülnek a bírósági döntésekben – nemcsak az EU-ban, hanem szerte a világon. A miniszter ezután egy sor kritikát fogalmazott meg az Európai Unió Bíróságával szemben. Azt állította, hogy az EUB „szociális tervezéssel” foglalkozik, de facto „szövetségi alkotmánybírósággá” kíván válni, és rendszeresen túllépi annak határait. A hatalmi ágak szétválasztása az Európai Unión belül nem létezik – tette hozzá.
Bóka miniszter az Európai Bíróság nemrégiben hozott problémás ítéletére példaként említette az EUB közelmúltbeli határozatát, amely illegitimnek minősítette a lengyel alkotmánybíróságot. Érvelése szerint az ilyen döntésekkel az EUB úgy állítja be magát, hogy „bármelyik tagállamban bármilyen jelentős politikai kérdést befolyásolni tudjon, ami „puccs” lenne az európai szuverenitás felett” – figyelmeztetett.
The post Az EU Bíróságának ideológiai elfogultsága a Mathias Corvinus Collegium rendezvényen tárgyalt appeared first on Magyar Konzervatív.
