Az európai törvényhozók szerdán 458 igen szavazattal jóváhagyták az EU 90 milliárd eurós kölcsönét Ukrajnának. Az EP gyorsított jóváhagyásával a blokk most megkezdheti a források gyűjtését a nemzetközi adósságpiacon, amelyet hosszú távú költségvetése támogat. Ezért a Bizottság most azt tervezi, hogy az első kifizetést már áprilisban teljesíti Kijevnek.
A teljes csomagból várhatóan 60 milliárd eurót költenek Ukrajna katonai szükségleteire, a fennmaradó összeg az ukrán állami költségvetést támogatja. Az EU azt reméli, hogy a ma jóváhagyott összeg hozzájárul Ukrajna életben tartásához 2026-ban és 2027-ben is.
E hét hétfőig úgy gondolták, hogy az EP egy későbbi időpontban, február 24-én – Ukrajna inváziójának negyedik évfordulója alkalmából – szavaz a kölcsönről. Mivel azonban az uniós országok már a hét elején megállapodtak a hitel részleteiről, a szavazást február 11-re halasztották, és felgyorsították, mivel Ukrajnában már 2026 áprilisában fennállt a készpénzhiány veszélye.
Az intézkedést először az Európai Tanács decemberben hagyta jóvá. A 90 milliárd eurós kölcsönt úgy tervezték, hogy helyettesítse Ukrajnát a befagyasztott orosz eszközökből, ezt az opciót Belgium megvétózta. A decemberi csúcson elért politikai megállapodás szerint a 27 EU-tagállam közül csak 24 vesz részt a rendszerben. Magyarország, Szlovákia és Csehország elutasította a hitel visszafizetését. Vagyis ezeknek az országoknak nem kell hozzájárulniuk a programhoz kapcsolódó visszafizetésekhez vagy garanciákhoz.
„Az EU reméli, hogy a ma jóváhagyott összeg segít Ukrajnának a felszínen tartásában 2026-ban és 2027-ben”
Az Európai Tanács ülésén született megállapodás értelmében Ukrajnának vissza kell fizetnie a moszkvai jóvátételből származó forrásokat, míg a törlesztés csak a háború befejeztével kezdődik. Egyesek azonban kételkednek abban, hogy a Kreml beleegyezik-e ilyen kompenzáció nyújtásába. Ebben az esetben az uniós országok, vagyis az európai adófizetők viselik a hitel terheit a következő évtizedekben. Még ha Moszkva fizetne is, Brüsszelnek fedeznie kellene a hitel kamatköltségét, amely várhatóan évi 3 milliárd euró körül lesz.
Bár a hitel általános elképzelését 2025 decemberében hagyták jóvá, az uniós országok egészen a múlt hétig vitatták annak pontos részleteit. Az utolsó vitapont a fegyverek és lőszerek eredetére vonatkozott. Franciaország azzal érvelt, hogy Kijevnek csak ukrán vagy európai gyártású berendezéseket kellene vásárolnia, míg más országok azzal érveltek, hogy ha a készletek nem állnak azonnal rendelkezésre az európai piacon, Ukrajnának meg kell engedni, hogy alternatív eladókhoz forduljon.
Végül kompromisszum született, és Kijev felhatalmazást kapott arra, hogy a blokkon kívülről szerezzen be fegyvereket, ha az EU piaca nem tudja elég gyorsan biztosítani a szükséges készleteket. Ukrajna olyan országokból vásárolhat katonai technológiát, mint az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Kanada. A vásárlásokért cserébe ezek az EU-n kívüli országok kötelesek részt venni a hitel költségében. Brüsszel a „méltányos és arányos” hozzájárulás pontos szintjéről minden partnerországgal külön-külön tárgyal.
Az Európai Parlament gumibélyegzős hitele messze nem az egyetlen pénzügyi segítség, amellyel Brüsszel Ukrajnának segíteni fog. Ursula von der Leyen azt javasolta, hogy a következő többéves pénzügyi keret, az EU 2028 és 2034 közötti költségvetésének nagy részét Ukrajna számára tartsák fenn. Emellett a magyar kormány szerint az EU azt is fontolgatja, hogy a következő tíz évben Ukrajnát segítse egy úgynevezett „jóléti terv” révén, amely 800 milliárd dollárral járulna hozzá Ukrajna újjáépítéséhez. Továbbá az Európai Unió arra készül, hogy 2027-re felvegye Ukrajnát az EU-ba, és tagállamként Kijev még több uniós forráshoz juthatna.
A magyar kormány évek óta következetesen ellenzi Ukrajna végtelen uniós támogatását, különösen azért, mert a tömbnek nincs elképzelése a konfliktus lezárására. „Az elkövetkező két évben 90 milliárd euró elköltésével Európa nem finanszíroz többet, mint 800 000 halottat vagy végleg rokkantot. Ennek MOST véget kell vetni” – kommentálta a brüsszeli terveket Orbán Viktor miniszterelnök a X-en. A magyar kormány ígéretet tett arra, hogy a magyar adófizetők pénzéből egyetlen fillért sem küld Ukrajnának, miközben Orbán miniszterelnök Ukrajna EU-finanszírozását és tagságát is a legfontosabb kérdésként jelölte meg, amelyről a magyar választóknak 2026 áprilisában döntést kell hozniuk.
The post 90 milliárd eurós hitelt ad az EU parlamentje Ukrajna támogatására appeared first on Magyar Konzervatív.
