Heves vita alakult ki a közelmúltban tartott brüsszeli találkozón arról, hogy Magyarország összekapcsolhatja-e az Ukrajnának nyújtott 90 milliárd eurós hitelcsomaghoz kötött európai uniós jogszabályt a Druzsba olajvezeték ügyével – mondta Bóka János uniós ügyekért felelős miniszter egy pénteken megjelent interjúban.
hozzászólni IndexBóka János elmondta, hogy bár a csővezeték-vita formálisan nem szerepelt a tanácsülés napirendjén, az Ukrajnával kapcsolatos vita lényegében az Európai Tanács márciusi csúcstalálkozóját előkészítő tárgyalásokon lényegében ennek a kérdésnek a középpontjában állt.
A miniszter szerint a tagországok közötti eszmecsere hosszadalmas és érzelmes volt, időnként felemelt hangokkal. A megbeszélés középpontjában a vezeték körüli valós helyzet állt, többek között a kérdés, hogy ki kire gyakorol nyomást, milyen állapotban van az infrastruktúra, működőképes maradt-e, és hogyan kell értelmezni a fejlesztéseket.
A vita középpontjában az állt, hogy Magyarország összekapcsolhatja-e az Ukrajnának nyújtott 90 milliárd eurós hitelcsomaghoz szükséges uniós jogalkotási lépéseket a Druzsba olajvezeték újranyitásával. Több tagállam határozottan érvelt amellett, hogy a két kérdésnek nincs köze egymáshoz.
Ezek az országok fenntartották, hogy a hitelkeretről már korábban megszületett a politikai megállapodás, ezért azt nem szabad politikai vitaként újraindítani. Véleményük szerint Magyarország fölöslegesen politizálja azt, amit technikai és végrehajtási kérdésnek neveztek, nem pedig újbóli politikai egyeztetés tárgyát.
A magyar kormány ugyanakkor úgy véli, hogy Ukrajna politikai okokból nem nyitotta újra a vezetéket. Ha a döntés politikai jellegű – érvel Budapest, akkor azt Magyarországra gyakorolt nyomásnak szánják, amit a kormány elfogadhatatlannak tart.
Bóka azt is elmondta, hogy az uniós intézmények egyértelművé tették, hogy nem kívánnak nyomást gyakorolni Kijevre a vezeték újranyitására. Az Európai Bizottság illetékesei jelezték, hogy nem avatkoznak be, és a miniszter szerint nem is mutattak hajlandóságot arra, hogy ukrán források nélkül, függetlenül ellenőrizzék a vezeték működőképességét.
Hozzátette: hasonló álláspont alakult ki az António Costa elnöklete alatt álló Európai Tanácsból is, amely a magyar miniszterelnökkel folytatott levelezésben elutasított minden összefüggést a vezetékvita és a 90 milliárdos uniós hitelkeret között.
Bóka szerint a legtöbb uniós intézmény és tagállam kevéssé érti Magyarország álláspontját, és még a vezeték helyzetének független vizsgálatára sem nyitottak. Ilyen körülmények között Magyarország olyan eszközöket is bevethetne az uniós döntéshozatali folyamatokon belül, mint például a 20. szankciócsomag vagy a hitelkeret blokkolása.
A miniszter azzal érvelt, hogy az ilyen lépések politikailag indokoltak lehetnek, ha Magyarország energiabiztonsága veszélybe kerül. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az EU-ban már vannak vitarendezési mechanizmusok, amelyek a hasonló helyzetek kezelésére szolgálnak.
„A legtöbb uniós intézmény és tagállam kevéssé értette Magyarország álláspontját, és még a csővezeték helyzetének független vizsgálatára sem nyitottak”
Ezek közé tartozik az EU–Ukrajna társulási megállapodás és a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi övezet (DCFTA), amely magában foglal egy korai előrejelző mechanizmust, amelynek célja, hogy konzultációs kereteket biztosítson az energiaellátás megszakadása esetén. Bóka szerint azonban a magyar kormány az Európai Bizottság álláspontjára tekintettel nem tartja hasznosnak a mechanizmus aktiválását a jelenlegi helyzetben.
A miniszter az azzal kapcsolatos találgatásokra reagálva, hogy Magyarország csökkentheti-e az Ukrajnába irányuló villamosenergia-exportot, egy ilyen lépés szükségtelen terhet róna az ukrán lakosságra és a kárpátaljai magyar közösségre. Hangsúlyozta: Magyarország nem akarja rontani a háború sújtotta országban élők helyzetét, hanem azt üzeni, hogy nem lehet nyomást gyakorolni az általa energiafegyvernek minősített módon.
Bóka amellett is érvelt, hogy a közelgő magyar választásnak szélesebb európai jelentősége van. Véleménye szerint Európa-szerte sok politikai szereplő nem csupán hazai eseménynek tekinti, hanem olyan fejleménynek, amely befolyásolhatja az európai integráció jövőbeli irányát.
Szerinte a szavazás azt fogja próbára tenni, hogy a nemzeti szuverenitás uniós intézményekkel szembeni védelmére összpontosító kormányzati stratégia politikailag sikeres maradhat-e a blokkon belül.
A miniszter szerint mind az Egyesült Államok, mind Kína szorosan figyelemmel kísérheti a fejleményeket, hiszen a korábbi együttműködések stabil alapokat teremtettek, és mindkét ország érdekelt a pragmatikus partnerségben az Európai Unióval anélkül, hogy a gazdasági kapcsolatokat fölöslegesen politikai akadályokba ütközne.
The post Az EU-találkozó heves vitát lát Ukrajna hitel- és energiavezeték-kérdésében appeared first on Magyar Konzervatív.
