Belgium szerint hamarosan ugyanolyan bánásmódban részesülhet, mint Magyarország az Európai Unióban POLITICO Brüsszel. Az EU elitek szócsövének nemrég megjelent cikke azt jelzi, hogy ha Bart De Wever belga miniszterelnök nem enged az Európai Bizottság azon tervének, hogy befagyasztott orosz eszközöket használjon fel Ukrajnának nyújtott 165 milliárd eurós jóvátételi hitel fedezetéül, az ország – az EU elődjének, az Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) egyik alapító tagja – elszigetelődik az európai döntéshozatali rendszerben.
„Ha De Wever továbbra is blokkolja a tervet – amelyen már több hónapja járt, további feltételeket és követeléseket támasztva –, egy olyan EU-diplomata szerint, amely olyan régóta EU-párti volt, kényelmetlen és figyelemre méltó helyzetbe kerül egy olyan ország vezetője számára, amelyik ismeri a megbeszéléseket” POLITICO Brüsszel – írta, hozzátéve, hogy „a belga vezetőt lefagynák és figyelmen kívül hagynák, ahogy a magyar Orbán Viktort is hideg vállba vették a demokratikus visszaesés és az Oroszország szankcionálásának megtagadása miatt”.
„A belga vezetőt lefagynák és figyelmen kívül hagynák, akárcsak a magyar Orbán Viktort”
Mégis, csakúgy, mint Magyarország példájában, az EU azon egyszerű okból zsarolja egyik tagállamát, hogy nem akarja elárulni állampolgárait Ukrajnának. Ez egyértelmű intő jel annak, aki az elmúlt években nem hitt Magyarországnak: az Európai Unió (nem olyan) lassan tekintélyelvű diktatúrává válik, ahol nem lehet a többségtől eltérő véleményt alkotni, különben diszkriminációval, elnyomással és zsarolással kell szembenéznie.
Üzenet Belgiumnak, POLITICO Brüsszel folytatta, hogy ha nem jön be, akkor diplomatái, miniszterei és vezetői „elvesztik a hangjukat az EU asztala körül”. „Telefonhívásaira nem válaszolnak” – mondta egy diplomata a portálnak. „Kemény valóság lenne egy olyan ország számára, amely szó szerint és szimbolikusan is az EU-projekt középpontjában áll” – áll a cikkben.
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen terve szerint a 165 milliárd eurós jóvátételi hitel 25 milliárd eurós immobilizált orosz állami vagyont tartalmaz magánbankszámlákon az egész blokkban, a belgiumi Euroclear bankban tartott 140 milliárd euró mellett. Ukrajnának csak akkor kellene visszafizetnie a kölcsönt, ha Oroszország véget vet a konfliktusnak és fizet háborús jóvátételt, amit valószínűtlen forgatókönyvnek tartanak.
A jóvátételi hitelen belül 115 milliárd eurót irányoztak elő Ukrajna védelmi iparának finanszírozására, míg 50 milliárd eurót Kijev költségvetési szükségleteinek fedezésére fordítanak. A csomag fennmaradó 45 milliárd euróját a G7-hitel Ukrajnának 2024-től történő visszafizetésére fordítják.
Belgium joggal tart az orosz megtorlástól az állam és a befagyasztott eszközöket őrző pénzügyi értéktár, az Euroclear ellen. Pénzügyi garanciákat követel a kormány az EU fővárosaitól, ha Moszkva sikeresen visszaszerzi a pénzt. Az EU nem hajlandó pénzügyi garanciákat adni Belgiumnak.
A tagállamok vezetői december 18-án gyűlnek össze, hogy az elmúlt évek egyik legnagyobb tétet jelentő Európai Tanácsi csúcstalálkozón döntsenek a kérdésről. Rajtuk múlik, hogy nem engedik-e, hogy az Európai Unió, a demokrácia úgynevezett védelmezője becsússzon egy von der Leyen és bürokratái által irányított diktatúrába. Míg POLITICO Brüsszel Belgiumot igyekszik a tervet egyedül ellenző országként beállítani – ez tulajdonképpen egy ismerős taktika Magyarországgal szemben is, hogy az országot elszigeteljék –, több más tagállam is nem támogatja ezt: Szlovákia, Magyarország és Andrej Babiš hivatalba lépésével Csehország is ellenzi ezt a jogilag nehezen védhető javaslatot.
The post Az EU „magyar bánásmóddal” fenyegeti Belgiumot az orosz vagyon miatt appeared first on Magyar Konzervatív.
