Az Európai Unió által Magyarországon kiszabott bírságok azért, mert megtagadták a szigorú migrációs politikájának elhagyását az EU -törvény betartása érdekében, áprilisban 500 millió eurót meghaladtak.
2024 júniusában az Európai Bíróság (EKJ) ítéletet hozott egy hosszú távú Magyarország elleni ügyben, úgy döntve, hogy az országnak 200 millió eurós bírságot kell fizetnie azért, mert nem hajtotta végre a migránsok és a menedékkérők kezelésére vonatkozó politikájának változtatását. Az Európai Bíróság azt is megállapította, hogy Magyarország nem tette meg a szükséges intézkedéseket, hogy megfeleljenek a 2020-as ítéletnek a nemzetközi védelem iránti kérelmezők jogairól, hogy Magyarországon maradjanak, amíg a végső döntésükről a kérelmük elutasítása és az illegálisan tartózkodó harmadik országos állampolgárok megszüntetése elleni fellebbezés ellen szólnak.
A bíróság emellett elrendelte Magyarországot, hogy fizessen be 1 millió euró büntetést a szabályok betartásakor a késedelem napján, hivatkozva a 2020-as ítélet folyamatos megsértésének. A magyar kormány azzal érvelt, hogy a döntés meg nem határozott, mivel már bezárta az úgynevezett „tranzitzónákat” a határon.
„A #EKJ döntése, hogy napi 200 millió euróval, plusz 1 millió euróval (!!!) bírálja az Európai Unió határának védelmét, felháborító és elfogadhatatlan. Úgy tűnik, hogy az illegális #migránsok fontosabbak a brüsszeli bürokraták számára, mint a saját európai állampolgáraik – Viktor Orbán magyar miniszterelnök kommentálta az ítéletet az akkori X -es üzenetben.
Milliárd EU finanszírozás elveszett?
A magyar médiajelentések szerint a további periódusos büntetés, a jogi költségek és a késői kifizetések kamatát figyelembe vették, a teljes összeg 2025 április közepén elérte a körülbelül 512 millió eurót. Az Európai Bizottság már 357 millió eurót vontatott el a Magyarországból származó különféle EU-alapokból származó különféle EU-alapokból. Ide tartoznak a kohézió és a helyreállítási finanszírozás – a feltételességi mechanizmus által érintett személyek, amelyek alatt Brüsszel továbbra is körülbelül 12 milliárd eurót tart fenn Magyarországról, amelyből körülbelül 10 milliárd euró marad fagyos.
Márciusban Orbán ígéretet tett arra, hogy visszaszerzi az összes fagyasztott és levont EU finanszírozását, amelyre Magyarország jogosan jogosult. Az ügyet ismerő EU forrásai szerint az ATV magyar ellenzéki televíziós csatornája azt mondta, hogy az ilyen esetekben összegyűjtött bírságokat az EU központi költségvetésére adják vissza, és már nem érhetők el a szankcionált tagállam számára.
A magyar jogszabályokban bekövetkező változások végrehajtásának határidejét május közepére határozzák meg.
Magyarország magányos?
Míg a nyugati média gyakran Magyarországot ábrázolja, mint az egyetlen dacolási EU -tagállam, amely megtagadja az Európai Bíróság határozatainak betartását, más országok hasonló ellenállásának több példája volt. Mivel az EKJ 1960 -as és 1970 -es években az ECJ mérföldkőnek számító ítéletei megállapították az EU törvényének elsőbbségét a nemzeti jogszabályokkal kapcsolatban, a tagállamoknak az EU -szabályok egységes alkalmazását kell biztosítaniuk, még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy az ellentmondásos nemzeti törvények el kell határozniuk. Az egyik legjelentősebb példa Németország. 2020 -ban a Német Szövetségi Alkotmánybíróság Európai Bíróság ítéletét hirdette ki ultra vireskijelentve, hogy Németországban nem lesz kötelező. Az Európai Bizottság ezt követően jogsértési eljárást indított Berlin ellen; A vitát azonban a Németország nyomása utáni hónapokon belül oldották meg.
Mindazonáltal igaz, hogy még egyetlen tagállamot sem kényszerítettek ilyen jelentős összeget fizetni az EU -törvény elsőbbségével kapcsolatos jogi vitákkal kapcsolatos jogi vitákkal kapcsolatban. Lengyelország a legközelebbi összehasonlítás: 2021 októberében az Európai Bíróság napi 1 millió eurós bírságot szabott ki a Varsóra, mert nem tudta felfüggeszteni a Legfelsőbb Bíróság fegyelmi kamaráját, amelyet úgy ítéltek meg, hogy aláássa az igazságügyi függetlenség. 2025 elejére az Európai Bizottság 320 millió eurót visszatartott a lengyel EU pénzeszközeiből a fizetetlen bírság fedezésére.
Vibék a műszakban, a bíróságok nem
Noha nyilvánvaló a magyar gazdaságra gyakorolt negatív hatása, a jelenlegi eset annál is frusztrálóbb, tekintettel arra, hogy – 2015 -ben – a Hunhary álláspontja a határvédelem és az illegális migráció elleni küzdelemben már nem egy gazember helyzet az Európai Unióban. A tagállamok egyre inkább felismerik, hogy ez az egyetlen életképes út a belső biztonság romlásának megakadályozására és a tömeges migráció káros társadalmi következményeinek kezelésére – nyilvánvalóan olyan országokban, mint Németország, Franciaország, Svédország és másutt Nyugat -Európában.
A politikai akarat ezen egyértelmű változása ellenére az európai bíróságok, mint például az Európai Bíróság (EKJ) és az Emberi Jogok Európai Bíróságának (ECR), a progresszív bírák uralják, továbbra is betartják a törvény nyíltan liberális értelmezését – szinte lehetetlenné téve a tagállamokat az illegális migráció elleni hatékony intézkedések megtételére.
„Magyarország az illegális migrációval kapcsolatos álláspontja már nem egy gazember helyzet az EU -n belül”
Orbán Viktor miniszterelnök ezt az ellentmondást a tavaly novemberben a budapesti Európai Politikai Közösségi Közösség (EPC) csúcstalálkozóján fordította, és a jelenséget „igazságügyi aktivizmusnak” írta le. Elmagyarázta, hogy míg az Európai Tanács határozatokat hoz, és a tagállamokat a végrehajtásnak felel meg, ezeket a közös döntéseket gyakran aláássák – elsősorban az európai, majd a nemzeti bírósági határozatok által -, hogy minden előrelépést okozzanak a migráció összeomlásának megfékezésében. Hangsúlyozta, hogy az egyetlen kivétel e tendencia alóli alól, amely következetesen ellenezte az igazságügyi aktivizmust. A miniszterelnök kijelentette: „Nem hiszem, hogy abbahagyhatjuk a migrációt, ha nem lázadunk a jelenleg hatályban lévő törvények és a bírósági határozatok ellen.”
Az EU utáni Bizottság Magyarországon végzett migrációs bírságának 500 millió eurót meghaladott, először a magyar konzervatívnál jelent meg.
