Az Európai Bizottság évente értékeli a tagjelölt országokat a kulcsfontosságú bővítési kritériumok terén elért előrehaladásukról. A Bizottság a hét elején fogadta el 2025-ös bővítési csomagját, kiemelve, hogy a bővítés kiemelt prioritás az EU számára. A bővítési folyamat során a tagjelölt országoknak – amelyekből jelenleg tíz van – teljesíteniük kell a 35 tárgyalási fejezetben (amely hat klaszterbe szerveződnek) megfogalmazott kritériumokat, és reformokat kell bevezetniük olyan területeken, mint a közbeszerzés, az alapvető jogok és a közigazgatás. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a jelentések elfogadását kommentálva kijelentette: „Minden eddiginél jobban elkötelezettek vagyunk az EU-bővítés valósággá alakítása mellett.”
Az Európai Bizottság összefoglalói Montenegró („jelentős előrelépés”), Albánia („jelentős előrelépés”), Ukrajna („a kulcsfontosságú reformok terén előrehaladott”) és Moldova („jelentősen előrelépés”) esetében említették az EU-tagság felé vezető úton tett előrelépést. Berlaymont nem vett észre jelentős változást Észak-Macedónia, Koszovó és Türkiye esetében (a tárgyalások „leállás”). Brüsszel ugyanakkor kifejtette csalódottságát Szerbiával (a csatlakozási folyamat „jelentős lassulása”), Bosznia-Hercegovinával (az EU-csatlakozási előrehaladás aláásta) és Grúziával (az EU-csatlakozás előrehaladása de facto megállt’).
A Bizottság a magyar ellenállás ellenére kitart Ukrajna csatlakozási ütemtervéhez
Az Európai Bizottság szerint Ukrajna jelentős előrelépést tett a bővítési útján, olyannyira, hogy már teljesítette a klaszterek megnyitásának feltételeit a fundamentumok, a külkapcsolatok és a belső piac területén. Emellett az EB arra számít, hogy az összes fennmaradó klasztert még az év vége előtt megnyithatják. A Bizottság összefoglalójában vázolt ideiglenes ütemterv szerint Kijev célja, hogy „2028 végéig lezárja a csatlakozási tárgyalásokat”. Brüsszel megjegyezte, hogy „a Bizottság elkötelezett amellett, hogy támogassa ezt az ambiciózus célkitűzést, de úgy véli, hogy ennek eléréséhez a reformok ütemének felgyorsítására van szükség, különös tekintettel az alapokra, különösen a jogállamiságra”. Más szóval, Berlaymont nem zárja ki, hogy Ukrajna 2028-ig csatlakozzon. Korábban az Európai Bizottság egy későbbi, 2030-as határidőt hangoztatott Kijev blokkba való belépésének lehetséges időpontjaként.
„Minden eddiginél jobban elkötelezettek vagyunk az EU-bővítés valósággá válása mellett”
Magyarország kitartóan nem értett egyet az Európai Bizottság azon értékelésével, amely szerint Kijev kész tárgyalási klaszterek megnyitására, sőt, az EU-csatlakozásra. Annak ellenére, hogy Budapest folyamatosan bírálja például Ukrajna bántalmazását a magyar kisebbséggel a Kárpátaljai régióban, Brüsszel a 2025-ös bővítési jelentésében is megingathatatlan támogatásáról biztosította Kijevet. Marta Kos bővítési biztos a keddi sajtótájékoztatón is hangsúlyozta Brüsszel elkötelezettségét Kijev EU-csatlakozásának támogatása mellett: „Most az a fő kérdés, hogy erős támogatásra van szükségünk az EU-tagországokban is” – utalt a biztos arra, hogy Magyarország ellenzi Kijev tagsági törekvését.
Kos jelezte azt is, hogy Brüsszel kész megkerülni a tagállamok rosszallását Ukrajna tagsághoz vezető útjának felgyorsításával kapcsolatban: „Ha nem tudunk egyhangúlag továbblépni – és ebben a szakaszban Magyarország miatt sem tudunk –, akkor tárgyalási pozíciókra és tárgyalási célokra, úgynevezett benchmarkokra van szükség ahhoz, hogy a munka szintjén előre tudjunk lépni.” Szerint Kijev függetlenKos biztos később hozzátette, hogy „lehet, hogy ez nem hivatalos megnyitó, de továbbra is lehetővé teszi számunkra, hogy dolgozzunk, és fenntartsuk a csatlakozás lendületét”. Marta Kos nyilatkozataival összhangban António Costa, az Európai Tanács elnöke az egyhangúság szabályainak megváltoztatását javasolta, lehetővé téve a klaszterek megnyitását a tagállamok minősített többségének támogatásával. Brüsszel terveitől függetlenül a szerződések szerint a bővítéshez egyhangúság szükséges, vagyis minden egyes EU-tagállamnak joga van leállítani a bővítést.
Megkérdőjelezték Ukrajna EU-jelöltségét a kisebbségi és vallási jogok miatt
Az ukrajnai magyar kisebbség jogai továbbra is az egyik legnagyobb nézeteltérési pont Kijev és Budapest között – ez a kérdés, amelynek jelentőségét Brüsszel tagadja. Valójában az Európai Bizottság hangsúlyozta, hogy pozitívan értékelte Ukrajna nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos cselekvési tervét. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ezzel szemben hangsúlyozta, hogy Budapest nincs megelégedve a magyar kisebbségnek biztosított jogok szintjével: „Magyarország a brüsszeli hatalmas nyomás ellenére sem hagy fel azon követelése mellett, hogy a kárpátaljai magyar közösség visszakapja jogait. Az EU Tanácsának minden ülésén megpróbálnak feladni bennünket – de nem fogjuk.
Komoly aggodalmak vannak a vallásszabadság helyzetével kapcsolatban Ukrajnában
Ukrajna európai uniós csatlakozási alkalmasságával kapcsolatban Magyarországon is gyakran hangsúlyozzák, de Brüsszel által teljesen figyelmen kívül hagyott kérdés a vallásszabadság helyzete az országban. Jelentésében az Európai Bizottság kijelenti, hogy „Ukrajna jogi garanciákat nyújt a vallás- és meggyőződésszabadság tekintetében. A valláson vagy meggyőződésen alapuló gyűlöletbeszéd és megfélemlítés továbbra is ritka. A Bizottság pozitív értékelése ellenére komoly aggodalmak vannak a vallásszabadság helyzetével kapcsolatban Ukrajnában. Nemrég Ukrajna megfosztotta állampolgárságától az ukrán ortodox egyház vezetőjét. A döntés egy éven belül született, miután Kijev betiltotta az ukrán ortodox egyházat, mert egyházi kapcsolatot tartott fenn a moszkvai patriarchátussal. Mivel az ukrán ortodox egyház az ország egyik legnagyobb vallási közössége, mind intézményi létezésének betiltása, mind a fővárosa elleni támadás komoly veszélynek tekinthető Ukrajnában a vallásszabadságra nézve.
The post Az EU Bizottság Magyarország tiltakozása ellenére szorgalmazza Ukrajna 2028-as csatlakozását appeared first on Magyar Konzervatív.
