Az Európai Parlament 389 igen szavazattal, 206 nem szavazattal és 32 tartózkodás mellett hagyta jóvá az EU új visszatérési rendeletével kapcsolatos tárgyalási álláspontját, ami a törvényhozást vezető jobboldali csoportok átütő győzelmét jelenti. A Patriots for Europe (PfE) kulcsszerepet játszott a kezdeményezés támogatásának biztosításában, kitörve a több hónapig tartó patthelyzetet a többség által uralt tárgyalásokon, és előkészítette az utat a tagállamokkal folytatott végső tárgyalások előtt arról, hogy mi lesz a blokk eddigi legkeményebb kitoloncolási kerete.
A március 26-i szavazás döntő lépést jelent a jogalkotási folyamatban, és hivatalosan lehetővé teszi a Parlament számára, hogy háromoldalú tárgyalásokat kezdjen a Tanáccsal. Bár a rendeletet még nem fogadták el teljesen, az eredmény egyértelmű politikai elmozdulást jelez a migráció szigorúbb uniós szintű végrehajtása felé.
Az új keretrendszer az erőviszonyokat Brüsszelről a tagállamok felé tolja el, bevezetve a „minimális harmonizáció” modelljét. E megközelítés szerint a nemzeti kormányok nagyobb rugalmasságot tartanának fenn a saját jogrendszerük szerinti szigorúbb visszatérési intézkedések végrehajtásában, különösen a határellenőrzés és a belső biztonság területén.
A javasolt rendelet kulcsfontosságú elemei közé tartozik a szigorúbb szankciók a kitoloncolási eljárásokkal való együttműködés megtagadása esetén, beleértve a büntetőjogi szankciókat is; legfeljebb 24 hónapos fogva tartási idő; valamint új szabályok, amelyek korlátozzák a migránsok azon lehetőségét, hogy ismételt fellebbezésekkel késleltesse a kitoloncolást.
A keret azt is javasolja, hogy harmadik országokban használjanak „visszaküldési csomópontokat”, valamint a kitoloncolási határozatok szélesebb körű kölcsönös elismerését az EU tagállamaiban. Bevezeti a migránsok úgynevezett „biztonságos harmadik országokba” történő kitoloncolásának lehetőségét, még akkor is, ha előzetesen nem állnak kapcsolatban velük.
Ez a konkrét pont a 2015-ös migrációs válság óta érvényben lévő, biztonságos harmadik ország logikájának magyar migrációs politikai koncepcióját tükrözi. Orbán Viktor miniszterelnök volt akkor az egyetlen európai vezető, aki kemény álláspontot foglalt el a tömeges migrációval szemben, amely álláspontot a nyugati kormányok tartós kritikája kivívta. Most, egy évtizeddel később az EU közös migrációs politikája egyre inkább ebbe az irányba halad.
A szavazás egyértelmű áttörést jelent az Európai Parlament jobboldali csoportjai számára. A Patriots for Europe mellett az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) és a Szuverén Nemzetek Európája (ESN) is támogatta a szigorúbb intézkedéseket.
Marieke Ehlers, a PfE vezető tárgyalója szerint a korábbi erőfeszítések kudarcot vallottak, mert a mainstream pártok „nem tudták megvalósítani a választók által követelt szigorúbb visszatérési politikát”. Hozzátette, hogy a PfE előre elkészítette saját javaslatait, és segített a többség kialakításában „egyértelmű céllal: végre eredményeket elérni és visszaállítani a visszatérítések feletti ellenőrzést”.
Míg a jogszabály végleges formája a Tanáccsal folytatott tárgyalásokon múlik, a csütörtöki szavazás azt jelzi, hogy az EU határozottan halad egy korlátozóbb és a végrehajtásra összpontosító migrációs politikai keret felé, amely egyértelműen az ellenőrzés tagállamokhoz való visszaadását helyezi előtérbe.
The post Az EP megszavazza a „legkeményebb deportálási keretet”, amelyet a Patriots-Led Coalition lökött meg appeared first on Magyar Konzervatív.
