Az Elon Musk által kiszabott X-re kiszabott uniós pénzbírság kiváltotta a Trump 2.0 legnagyobb amerikai–EU-összecsapását

A transzatlanti kapcsolatok a legfeszültebb időszakukat élik Donald Trump amerikai elnök 2025 januári második hivatalba lépése óta, miután az Európai Bizottság pénteken úgy döntött, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló törvény értelmében megbírságolja Elon Musk X-jét. Az amerikai milliárdos „bullsh*t”-nak minősítette a bírságot, és a szólásszabadság és az amerikai technológia elleni támadásként fogalmazta meg, ezt a nézetet a Trump-kormányzat magas rangú tagjai is visszhangozzák.

Az Európai Bizottság X 120 millió eurós bírságot szabott ki a digitális szolgáltatásokról szóló törvény szerinti átláthatósági és tervezési szabályok megsértése miatt – különösen a „kék ellenőrzés” félrevezető ellenőrzése, az átláthatatlan hirdetések átláthatósági gyakorlata és a kutatók hozzáférésének korlátozása miatt. Brüsszel 2023 decemberében indította el első vizsgálatát a DSA keretében, és a jelenlegi büntetés az EU szabályozó erejének demonstrációja a Big Tech felett.

Míg a vizsgálat már megmérgezte a Bizottság és a Trump-kormányzat közötti kapcsolatokat – még azelőtt, hogy ez utóbbi visszatért volna a hatalomba –, Brüsszel valószínűleg alábecsülte a bírság kiszabásának következményeit. A bejelentés előtt JD Vance, az Egyesült Államok alelnöke óva intette Brüsszelt attól, hogy cenzúrát szabjon ki az amerikai cégekre, és „szemétnek” minősítette az esetleges bírságot. Marco Rubio külügyminiszter bírálta a lépést, mint X-nek szánt büntetést, és úgy ábrázolta, mint „az összes amerikai technológiai platform és az amerikai nép elleni külföldi kormányok támadása”. Andrew Puzder, az Egyesült Államok európai uniós nagykövete azzal vádolta az EU-t, hogy az európai versenytársak előnyére törekszik az amerikai cégekkel szemben.

Christopher Landau amerikai külügyminiszter-helyettes még ennél is tovább ment, nyíltan megkérdőjelezve az európai szövetségesek NATO-ban betöltött szerepét. Az X-ről szóló bejegyzésében Landau elmondta, hogy az EU és az Egyesült Államok közötti különbségek a kulcsfontosságú kérdésekben aláássák a partnerség gondolatát a védelmi szövetség ellenére. Azzal érvelt, hogy az EU szabályozási álláspontja veszélyezteti a közös nyugati biztonságot és értékeket.

„Amikor ezek az országok viselik NATO-kalapjukat, ragaszkodnak ahhoz, hogy a transzatlanti együttműködés a kölcsönös biztonságunk sarokköve” – írta. „De amikor ezek az országok viselik az uniós kalapjukat, mindenféle napirendet követnek, amelyek gyakran teljesen ellentétesek az Egyesült Államok érdekeivel és biztonságával… Ez a következetlenség nem folytatódhat tovább.” Hozzátette: „Nem tehetünk úgy, mintha partnerek lennénk, miközben ezek a nemzetek megengedik az EU meg nem választott, nem demokratikus és nem reprezentatív brüsszeli bürokráciának, hogy civilizációs öngyilkossági politikát folytasson.”

Musk eközben közvetlen ellentámadást indított az Európai Unió ellen. X azonnal a bejelentést követően leállította a Bizottság hirdetési fiókját. A hétvégén Musk elárasztotta a platformot az EU-t gúnyoló bejegyzésekkel – mémekben, az EU felszámolására szólít fel, és követeli a tagállamok szuverenitásának visszaállítását. Az egyik bejegyzésben az EU-t a Harmadik Birodalomhoz hasonlította, „zsarnoki, meg nem választott bürokráciának” nevezve.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök, Trump és Musk közeli szövetségese is elítélte a Bizottság lépéseit. – Amikor a brüsszeli urak nem tudják megnyerni a vitát, a pénzbírsághoz nyúlnak. Európának szólásszabadságra van szüksége, nem pedig nem megválasztott bürokratákra, akik eldöntik, mit olvashatunk vagy mondunk” – írta. „Le a kalappal @elonmusk előtt, amiért kitartotta a vonalat” – tette hozzá Orbán.

Az amerikai törvényhozók már készülnek egy törvényjavaslatra, amely megvédi az amerikai állampolgárokat a külföldi cenzúrától. Az újszerű nemzetközi zsarnokság és zsarolás elleni jogok garantálása (GRANITE) törvény – amelyet már Wyomingban elfogadtak, és New Hampshire-ben javasoltak – megvonná a külföldi kormányoktól a szuverén mentességet, amikor megkísérlik szabályozni vagy megbüntetni az Egyesült Államok állampolgárait vagy vállalatait beszéd vagy tartalom miatt, lehetővé téve az érintettek számára, hogy a külföldi szabályozó hatóságokat amerikai bíróságok előtt pereljék.

Sarah B Rogers, az Egyesült Államok külügyminiszter-helyettese a GB News-nak nyilatkozva azt mondta, folynak erőfeszítések a GRÁNIT törvény előterjesztésére a képviselőház elé, válaszul az általa túlterjedt külföldi „online biztonsági” törvényekre. Figyelmeztetett arra, hogy az amerikaiak területén kívüli cenzúra „vörös vonal” és „egyezségszegő”.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke még nem adott nyilvános választ a transzatlanti vádakra. A progresszív-mainstream EU rendszerhez igazodó prominens X-fiókok azonban úgy tűnt, hogy összehangolt ellentámadást indítottak, és az EU zászlóját azonos feliratokkal tűzték ki: „Ez az én zászlóm. Egységet, szabadságot, békét, demokráciát, egyenlőséget, civilizációt, sokszínűséget, jogállamiságot, tudományt, szépséget és erőt képvisel. Nincs ennél fontosabb, amiért harcolni kellene. Erősödnek az uniós politikusok és intézmények X elhagyására irányuló felszólításai is.

A bírságot csak egy nappal Trump új nemzetbiztonsági stratégiájának nyilvánosságra hozatala után szabták ki, amely éles bírálatot fogalmazott meg az EU migrációs politikájával és a szólásszabadsághoz való hozzáállásával szemben, figyelmeztetve arra, hogy a kontinens „civilizációs törléssel” szembesülhet, ha a jelenlegi pályáját folytatja. A dokumentum kifejezetten arra buzdítja az európai jobboldali, hazafias erőket, hogy támogassák a kereszténység, a nemzeti szuverenitás és a család „közös transzatlanti értékeit”. Arra is figyelmeztet, hogy hosszú távon bizonyos NATO-tagok többségi nem európaiak lesznek, ami felveti a kérdést, vajon továbbra is ugyanúgy tekintenek-e globális szerepükre – vagy az Egyesült Államokkal kötött szövetségükre –, mint azok, akik eredetileg aláírták a NATO Chartát.

Eközben folytatódnak a tárgyalások az új USA–EU kereskedelmi keretről, amelyben von der Leyen és Trump júliusban állapodott meg. November végén Brüsszelben tett látogatása során Howard Lutnick amerikai kereskedelmi miniszter nyíltan bírálta az EU digitális szabálykönyvét, és sürgette, hogy a „régi eseteket” az acélvámokról szóló szélesebb körű megbeszélések keretében oldják meg. Hozzátette: ha az EU olyan szabályozási rendszert dolgoz ki, amelyet Washington „kiegyensúlyozottnak” és méltányosnak tart, az USA hajlandó lenne „kezelni az acél- és alumíniumkérdéseket”, vagyis a vámok vagy a kereskedelmi korlátozások újragondolását. A bírság után Lutnick azt írta az X-en, hogy a DSA célja a szólásszabadság és az amerikai technológiai cégek elfojtása. „Egyértelművé tettük álláspontunkat európai kollégáinknak” – zárta szavait.

The post EU-bírság Elon Musk X Triggers Biggest US–EU Clash of Trump 2.0-n appeared first on Magyar Konzervatív.

Szólj hozzá!