Magyarország befektetési környezete ritka és meghatározó változáson megy keresztül. 2025-ben az ország soha nem látott mennyiségű amerikai tőkét vonzott, ami a tisztségviselők szerint történelmi fordulópontot jelent, amely mind a magyar gazdaság szerkezetét, mind földrajzi helyzetét átformálja.
A Magyar Befektetési Ügynökség (HIPA) adatai szerint az amerikai cégek csak idén nagyjából 190 milliárd forint (kb. 494 millió euró) projektet jelentettek be. Ezek a befektetések a kutatás-fejlesztésre, a fejlett gyártásra és a magas hozzáadott értékű tevékenységekre összpontosulnak – ami egyértelműen eltér az egykor Közép-Európát meghatározó alacsony költségű termelési modelltől.
„Soha nem jelentettünk be ennyi amerikai befektetést egy éven belül” – mondta a HIPA vezérigazgatója, Joó István kormánybiztos az aktuális programról. Konkrétan Rónai Egonnal -on Index. A felfutást a politikai kapcsolatok javulásával és az amerikai-magyar kapcsolatok szélesebb körű újrakezdésével magyarázta Donald Trump elnöksége alatt.
A lendület azonban nem 2025-ben kezdődött. Az előző év már rekordokat döntött. 2024-ben Magyarország több mint 10 milliárd eurónyi közvetlen külföldi befektetést vonzott, ami meghaladja a másik három visegrádi ország összesített értékét. A HIPA 2014-es megalakulása óta országszerte 63 milliárd euró értékben valósítottak meg projekteket, ami alapjaiban változtatta meg Magyarország gazdasági profilját.
2014 és 2025 első fele között összesen 145 amerikai befektetésről döntöttek körülbelül 2,5 milliárd euró értékben a HIPA támogatásával. Az USA jelenleg Magyarország harmadik legnagyobb befektetője, a Magyarországon működő közel 1400 amerikai cég jelentős mértékben járul hozzá a magyar gazdaság átalakulásához. Donald Trump amerikai elnöki hivatalba lépésével egy teljesen új korszak kezdődött a magyar-amerikai kapcsolatokban, ami a kereskedelmi és beruházási volumenben is megmutatkozik.
A keleti főváros továbbra is domináns
Míg az amerikai tőke most felpörög, a keleti befektetések volumene továbbra is dominál. Kína továbbra is Magyarország legnagyobb befektetője 2025-ben is. A fő projekt a BYD szegedi gyártóüzeme, amely évente 300 000 járművet gyárt majd, és ad otthont a cég európai központjának. Körülbelül 2000 magasan képzett alkalmazott dolgozik majd a telephelyen, ami alátámasztja a tudásintenzív ipar felé való elmozdulást az egyszerű összeszerelési műveletek helyett.
„Miközben az amerikai tőke most felpörög, a keleti befektetések továbbra is dominálnak volumenben”
Egy másik csendesen átalakuló trend az üzleti szolgáltató központok robbanásszerű növekedése. Öt évvel ezelőtt körülbelül 50 000 ember dolgozott az ágazatban; mára ez a szám 120 000-re emelkedett. A HIPA 116 ilyen központ létrehozását támogatta, így ez az ügynökség egyik legsikeresebb befektetési kategóriája.
Döntő fontosságú, hogy Magyarország hazai kis- és középvállalkozásai egyre inkább beépülnek a globális ellátási láncokba. A HIPA 1200 magyar céget tartalmazó beszállítói adatbázist üzemeltet, közvetlen hozzáférést biztosítva a multinacionális befektetőknek. A BYD esetében 120 magyar céget hívtak meg, hogy mutatkozzanak be közvetlenül a kínai vállalat központjába – olyan szintű elkötelezettség, amely még egy évtizeddel ezelőtt még elképzelhetetlen lett volna.
A beruházások mögött meghúzódó állami támogatási modell pénzügyileg is hatékonynak bizonyult. Minden egyes forint állami támogatás 4,1 forint költségvetési bevételt generál a HIPA szerint. A rendszer szigorúan teljesítményalapú: a cégek csak a létesítmények megépítése és a szerződéses kötelezettségek teljesítése után kapnak támogatást.
K+F átvételi központ
A kutatás és fejlesztés az ágazat legnagyobb nyertesévé vált. Magyarország 2024-ben és 2025-ben minden eddiginél több K+F projektet támogatott, ami több mint 5500 K+F munkahely teremtését eredményezte. A Mercedes-Benz most egy prototípus-fejlesztő központot üzemeltet Kecskeméten, amelyben magyar mérnökök dolgoznak – ez erős jele annak, hogy a fejlett ipari know-how helyben gyökerezik.
A beruházási politikát a regionális egyenlőtlenségek kezelésére is használják. A projektek egyre inkább olyan területekre irányulnak, ahol rendelkezésre áll a munkaerő. A magyar vidéki városok, mint Ózd, Salgótarján, Orosháza, Pécs, Szekszárd és Nagykanizsa kerültek a beruházási térképre. Csak Békéscsaba 2500 új munkahelyet teremtett, Makón és Szegeden is jelentős a foglalkoztatás növekedése.
Mindezt a nemzetközi mércével mérve is rendkívül versenyképes adórendszer támasztja alá. Magyarország az OECD 38 tagállama között összesítésben a kilencedik helyet foglalja el adóversenyképességben, a társasági adóban pedig a negyedik helyet.
A jövőre nézve a HIPA célzottabb befektetési stratégiát követ. Összeállították a több száz konkrét nyugati és keleti cég listáját, amelyekhez Magyarország külkereskedelmi attaséi is aktívan fordulnak. A kiemelt ágazatok közé tartozik az orvosi technológia, a gyógyszeripar, a kompozit technológiák, a vegyipar és az IKT.
Az adatok üzenete egyértelmű: Magyarország nemcsak megőrizte befektetési vonzerejét, hanem új korszakba lépett. Az amerikai tőke látványos érkezése azt jelzi, hogy az ország pozíciója a világgazdasági térképen tovább erősödik.
The post US Capital Surges into Hungary, Signaling a New Investment Era appeared first on Magyar Konzervatív.
