Február 5-én lejár az Új START-szerződés, az Egyesült Államok és Oroszország között az utolsó fennmaradó, atomfegyvereket szabályozó megállapodás – áll Anton Bendarzsevszkij, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója által közzétett kommentárban.
Éjféltől a világ két legnagyobb nukleáris hatalma elvileg szabadon gyárthat és telepíthet annyi nukleáris robbanófejet és szállítórendszert, amennyit csak akar. A Dmitrij Medvegyev és Barack Obama elnöksége alatt aláírt Új START-megállapodás mindkét felet legfeljebb 1550 telepített nukleáris robbanófejre korlátozta, és 700-ban, összesen 800-ban korlátozta a szállítórendszerek számát, beleértve a rakétákat, tengeralattjárókat és bombázókat.
E számszerű határokon túl a szerződés legfontosabb eleme a kölcsönös ellenőrzés volt. A megállapodás lehetővé tette mindkét fél számára, hogy évente több helyszíni ellenőrzést végezzenek rakétasilókon és katonai bázisokon, biztosítva az átláthatóságot és csökkentve a megtévesztés kockázatát.
Bendarzsevszkij megjegyezte, hogy az Új START 2020 óta gyakorlatilag csak papíron létezik, ennek ellenére a meghosszabbítatlan lejárata erős szimbolikus súllyal bír. A Covid-19 világjárvány kitörését követően Oroszország többé nem engedte be a külföldi ellenőröket katonai létesítményeibe, és 2023-ban hivatalosan felfüggesztette részvételét a szerződésben.
Az elmúlt évtizedet a „szerződések visszavonásának korszakának” nevezte, és mélyen aggasztónak nevezte ezt a tendenciát. 2019-ben az Egyesült Államok egyoldalúan kilépett a közepes hatótávolságú nukleáris erőkről (INF) kötött szerződésből, állítólagos orosz jogsértésekre hivatkozva. 2020-ban és 2021-ben Washington és Moszkva is kilépett a Nyitott Égbolt Szerződésből, amely lehetővé tette a fegyvertelen megfigyelőrepüléseket egymás területe felett. 2023-ban Oroszország az ukrajnai háborúval összefüggésben kilépett az európai hagyományos fegyveres erőkről (CFE) kötött szerződésből.
Bendarzsevszkij szerint ennek a szerződéses összeomlási hullámnak két fő oka van. Az egyik a jelenlegi viharos globális időszakra jellemző növekvő bizalmatlanság és instabilitás. A másik pedig magában a nemzetközi rendszer átalakulásában rejlik. Sok fegyverzetkorlátozási megállapodást a hidegháború által formált világra terveztek, amikor a globális hatalmat két szuperhatalom, az Egyesült Államok és a Szovjetunió uralta.
Ez a kétpólusú világ már nem létezik. Kína, India és más feltörekvő hatalmak befolyásra tettek szert, és sokkal összetettebb globális tájat hoztak létre. Washington szemszögéből, érvelt Bendarzsevszkij, egyre nehezebb megindokolni a kizárólag Oroszországgal megkötött korlátozásokat, miközben más nagyhatalmak kívül maradnak minden hasonló kereten. Jelenleg nincs hatékony módja az olyan országok nukleáris arzenáljának felügyeletének, mint Kína vagy India. Így két lehetőség marad: vagy újratervezzük a rendszert, hogy az magában foglalja az összes releváns jogosítványt, vagy teljesen szétszedjük. Szerinte ez utóbbi történik jelenleg.
A fegyverzetkorlátozási megállapodások hiánya nem csupán több fegyvert jelent, hanem egy veszélyesebb világot is. Míg néhány száz nukleáris robbanófej is elegendő lenne a civilizáció elpusztításához, a rendszer stabilitása a hiteles kölcsönös elrettentéstől függ. Ha ezt a stabilitást aláássák, annak hosszú távú következményei súlyosak lehetnek.
Ha az egyik fél korlátlan számú fegyvergyártásba kezd, a többiek valószínűleg követik a példát, hogy elkerüljék a lemaradást. Ez a dinamika megmagyarázza, hogy a hidegháború csúcspontján az Egyesült Államok és a Szovjetunió miért halmozott fel egyenként 30 000 és 40 000 közötti nukleáris robbanófejet. Ma ezek a számok országonként nagyjából 5000-6000 között vannak.
A katonai doktrína a redundanciára épült, feltételezve, hogy egy nukleáris konfliktus során sok rakéta megsemmisül a földön, repülés közben meghibásodik, vagy a védelem elfogja. Ennek eredményeként az arzenál kibővült, hogy még egy pusztító első csapás után is elegendő fegyver maradjon a teljes pusztításhoz.
Ha az egyik fél azt hiszi, hogy elegendő képességgel rendelkezik ahhoz, hogy egy első csapás során megszüntesse a másik erőit, az elrettentés logikája összeomlik. Bendarzsevszkij ezért figyelmeztetett, hogy a kölcsönös nukleáris korlátok nélküli világ eredendően instabil és veszélyes.
The post Az amerikai–oroszországi új START megállapodás lejárta veszélyesebb atomkorszakot jelez appeared first on Magyar Konzervatív.
