A jövőt, a lehetőség hosszú távú szimbólumát, sok fiatal egyre inkább a fenyegetés és a bizonytalanság birodalmaként érzékeli, közvetlenül az éghajlati szorongás terjedését. Egy 2021-es nemzetközi tanulmány szerint a 16-25 éves fiatalok 59 % -a rendkívül aggódik az éghajlatváltozás miatt, annyira, hogy ez befolyásolja a napi jólétüket. Az éghajlati szorongás az éghajlatváltozás következményeire való érzelmi reakció mellett egy összetett társadalmi és pszichológiai jelenség, amely magában foglalja a jövő félelmét, a tehetetlenséget és a cselekvési vágyat. Noha az érzelmi reakciók kezdetben támogathatják az alkalmazkodást és a motivációt, hosszú távon tartós mentális-egészségügyi kihívásokhoz vezethetnek.
Az éghajlati szorongás jelenségének kicsomagolása
Az éghajlatvédelem mind a politikában, mind a társadalomban egyaránt síró sírá vált – annyira beágyazva a mindennapi életbe, hogy még a közügyek iránti korlátozott érdeklődők is nem tudják elkerülni azt. A gyógyszertár körüli pillantás feltárja a vegán samponokat, a teljesen újrahasznosítható csomagolást és a papír szalmát – mindegyik jelzi, hogy a környezeti tudatosság központi szerepet játszik a reklám és a marketing üzenetekben. Így az éghajlatváltozás nemcsak környezeti, gazdasági vagy politikai kihívás, hanem egyre nehezebb pszichológiai terhet jelent a társadalmak számára. Nem csoda, hogy az éghajlati szorongásról szóló nyilvános diskurzus – egy összetett társadalmi tapasztalat, amelyben a reménytelenség, a tehetetlenség és a jövőbeli összefonódás miatt bűntudat – vonzza. Általában az éghajlatváltozás érzelmi reakciójaként definiálják, és bár nem ismerik el klinikai diagnózisként, akkor jelentős mentális és egészségügyi kérdésekké alakulhat, ha ellenőrizetlenül hagyják.
Az éghajlati szorongás fogalma azonban lehetővé teszi a többszörös, gyakran átfedő meghatározásokat, beleértve az „éghajlattal kapcsolatos aggodalmat” és az „öko-szorongás” -ot. Az éghajlati szorongás az éghajlatváltozás által okozott tartós félelemnek és aggodalomnak is meghatározható. Ennek megfelelően az American Psychological Association az öko-szorongást szorongásnak vagy az éghajlatváltozás és annak hatásainak aggodalmának írja le.
„Az éghajlati szorongást tehát ez a kettősség hajtja: a felelősségérzet és az ügynökség korlátai”
Az éghajlati szorongás nem izolált mentális állapot, hanem a jelenlegi korszak szimbolikus tünete. Különösen elterjedt a fiatalabb generációk körében, akiket a globális információs térben szocializáltak, és már a korai életkorban szembesültek az éghajlatváltozás hatásaival. Gyakran terhelik őket a jövőért, annak ellenére, hogy kevés befolyással vannak a jelenlegi döntésekre. Sokan úgy érzik, hogy az idősebb generációk nem értik meg őket, és hogy a megoldásokért felelősség a vállukra esik.
Az éghajlati szorongást tehát ez a kettősség hajtja: a felelősségvállalás és az ügynökség korlátai. Alapvető fontosságú annak felismerése, hogy nem csupán feltétel a leküzdeni, hanem egy olyan társadalmi jel, amely az egyének révén kiemeli a kollektív dilemmákat. Következésképpen az alapkérdés nemcsak az, hogy milyen intézkedéseket teszünk az éghajlatváltozás ellen, hanem azt is, hogy mi pszichológiai és társadalmi szempontból megbirkózzunk egy átalakító világ súlyával. A szorongás általában megbénul, ha nem kíséri a cselekvési lehetőségek. Ezért mentális egészség szempontjából elengedhetetlen, hogy ne az éghajlatváltozást elkerülhetetlen katasztrófaként, hanem olyan kihívást jelentsük, amelyre megoldásokat lehet és kell keresni.
Mennyire elterjedt?
Az utóbbi években számos nemzetközi és hazai tanulmány megvizsgálta, hogy az éghajlati szorongás milyen mértékben befolyásolja a fiatalokat, és hogy a különböző országok lakosai hogyan kapcsolódnak az éghajlatváltozáshoz. Az Európai Parlament által megbízott Eurobarométer -felmérés robusztus éghajlati tudatosságot mutat, az EU állampolgárának 77 % -a az éghajlatváltozás nagyon komoly kérdésnek tartja. Egy összehasonlítható százalék szerint a környezeti aggályok közvetlenül befolyásolják mindennapi életüket és egészségüket. Azonban az aggodalomra ad okot, országonként eltérő. 2021 és 2023 között az éghajlatot, akik az éghajlatot az egyik legfontosabb aggodalomnak tekintették Bulgáriában, a Cseh Köztársaságban, Németországban, Romániában és Szlovákiában, míg Lettországban, Litvániában és Magyarországon.
Adatok a BBC Mutassa be, hogy az éghajlati szorongással kapcsolatos keresések 2023 első tíz hónapjában 27 -szer magasabbak voltak, mint a 2017 -es időszakban. A Yale -program 2024 -es felmérése az éghajlatváltozás kommunikációjáról azt mutatta, hogy az amerikai felnőttek 63,3 % -a aggódik a globális felmelegedés miatt – a 2010 -es mindössze 51 százalékból. A regionális változások mindig szignifikánsak voltak. Noha az éghajlatváltozással kapcsolatos félelem erősebb a part menti és nagyvárosi területeken – például a San Francisco -i lakosok 82,3 % -a aggodalmát fejezte ki -, ez az arány sokkal alacsonyabb a sok szárazföldi, konzervatívbb régióban. A földrajzi elhelyezkedés mellett a társadalmi és politikai tényezők is meghatározzák az éghajlati szorongás eloszlását is. A felsőoktatási szint és a liberális nézetek különösen összefüggenek az éghajlatváltozással kapcsolatos nagyobb aggodalmakkal.
Melyek a fő mozgatórugói?
Több tényező hozzájárul az éghajlati szorongás kialakulásához, ám az elsődleges katalizátor továbbra is a jövő félelme, amelyet súlyosbít az éghajlatváltozás bizonytalanságai és következményei. Különleges környezeti változások – például hőhullámok, szokatlan időjárási minták vagy vízhiány – mind hozzájárulhatnak annak fejlődéséhez. A magyar kontextusban a leggyakrabban észlelt problémák egyre inkább forró nyarak, enyhébb tél, a vízellátás bizonytalanságai és a szélsőséges időjárási események, például viharok, aszályok vagy gyors áradások. Ezek annyira kézzelfoghatóvá váltak, hogy különösen komoly egzisztenciális kérdésekkel szembesülnek a fiatalabb generációval.
A kitartóan negatív és indokolatlanul radikális környezeti narratívum szintén felerősítheti az éghajlati szorongást, míg a túlzottan kényszerített vagy eltúlzott zöld üzenetküldés az éghajlat szkepticizmust okozhat. Egy észlelhető tendencia azt sugallja, hogy a túlságosan politizált, agresszív környezeti kommunikáció visszaállíthatja a leválasztást és a bizalmatlanságot, nem pedig az elkötelezettség elmélyítését.
Végül az éghajlati szorongás több, mint egyéni pszichológiai állapot vagy érzelmi reakció a környezeti válságokra. Ez egy olyan jelenség, amely társadalmi és családi kontextusban gyökerezik, bonyolultan kapcsolódik a mai világ bizonytalanságaihoz, valamint a jövőbeli kilátások radikális átalakulásához. Mint ilyen, ez egyben a mélyebb egzisztenciális válság tükröződése is, jelezve, hogy a jövőbeni közös hitet megrázta – és ennek az eltolódásnak hosszú távon jelentős társadalmi következményei lehetnek.
Az éghajlatváltozás társadalmi hatásai: az éghajlati szorongás jelensége és prevalenciája először a magyar konzervatívnál jelent meg.
