Albert Einstein tudományos írásaitól Thomas Mann regényeiig és Hajós Alfréd magyar építész terveiig nagy hatású alkotások széles skálája került a nyilvánosság elé 2026. január 1-jén – közölte a Szellemi Tulajdon Hivatala (HIPO).
Az európai és a magyar szerzői jogi törvények értelmében a védelem a szerző halálát követő 70. év végéig tart. Ennek eredményeként azok a művek, amelyek utolsó életben maradt alkotója 1955-ben halt meg, 2025. december 31-én elveszítették a szerzői jogi védelmet, és mostantól szabadon felhasználhatók engedély és jogdíjak nélkül.
A legkiemelkedőbb személyiségek közé tartozik Albert Einstein, a történelem egyik legbefolyásosabb elméleti fizikusa. 2026-tól írásai és publikációi közkincsnek minősülnek. Míg a matematikai képletek és természeti törvények soha nem részesültek védelemben, a hozzájuk tartozó magyarázó szövegek igen, így ez a változás különösen jelentős az oktatás, a publikálás és a tudománytörténet szempontjából.
Ugyanez vonatkozik Thomas Mann német író műveire, köztük a Magyarországon széles körben tanított regényekre és novellákra, mint pl. A Varázshegy, Mario és a varázsló és Tonio Kröger. Dale Carnegie eredeti angol szövege Hogyan nyerjünk barátokat és Befolyásolni az embereket szabadon felhasználhatóvá vált, bár a fordításokra a szerzői jog továbbra is érvényes lehet a fordító halálának dátumától függően.
A képzőművészetben a francia avantgárd festészet kulcsfiguráinak örökségei kerültek a nyilvánosság elé, köztük a szürrealista Yves Tanguy és a kubista mester, Fernand Léger. A zenében a korai jazz és a charlestoni stílus úttörője, James P Johnson amerikai zeneszerző művei is szabadon felhasználhatók.
Magyar szempontból különösen figyelemre méltó Hajós Alfréd szereplése. Magyarország első olimpiai bajnoka is neves építész volt, olyan projektekért felelős, mint a debreceni Aranybika Hotel. A magyar szecesszió vezéralakja, Kőrössy Albert Kálmán építész életműve is a köztudatba került, Török Sophie írónő, Borszéky Frigyes keramikus és számos más, 1955-ben elhunyt magyar szerző és művész alkotásai mellett.
A HIPO megjegyezte, hogy a nemzetközi különbségek továbbra is fennállnak. Az Egyesült Államokban egyes művek közkinccsé válnak a megjelenés dátuma, nem pedig a szerző halála alapján, jellemzően 95 év után. Ennek eredményeként bizonyos művek már ingyenesen felhasználhatók az Egyesült Államokban, de Magyarországon továbbra is védettek maradnak.
Az Országos Széchényi Könyvtár tájékoztatása szerint 2026-ban több mint 1000 mű válik nyilvánosan elérhetővé a Magyar Elektronikus Könyvtáron keresztül, ahol már több száz újonnan megjelent kötet ingyenesen letölthetővé vált.
The post Albert Einstein, Thomas Mann és Hajós Alfréd belép a közterületre 2026-ban appeared first on Magyar Konzervatív.
