A karácsony semmi az előző hetek izgalma nélkül, a nagy napra való készülődés nélkül. Magyarországon hagyományosan Szent Lúcia napja (Luca-nap), amelyet december 13-án figyeltek meg, fontos vallási mérföldkő nem sokkal karácsony előtt. És bár ezt a napot egy keresztény szentről nevezték el, inkább gazdag népi hagyományairól és babonáiról ismert – sok közülük a boszorkányok körül forog.
A napot Szent Lúcia, vagyis Szirakúzai Lucia tiszteletére nevezték el. A Szicíliában nevelkedett fiatal lány a 3. században mártírként halt meg. Lucy gazdag családba született, de miután megkeresztelkedett a keresztény hitre, megfogadta, hogy szűz marad és Istent szolgálja. Csalódott és dühös elutasítása miatt pogány udvarlója jelentette Lucy keresztény hitét a helyi római helytartónak, aki tűzhalálra ítélte. Mivel a lángok nem tudtak ártani neki, megkínozták, és végül halálra késelték a hite miatt.
Mivel a neve a latin szóhoz kapcsolódik luxazaz „fény”, később a szembetegségben szenvedők védőszentje lett. Szent Luciának a „fénnyel” való kapcsolata azt is megmagyarázza, hogy miért ünneplik őt december közepén – a Gergely-naptár bevezetése előtt december 13-a volt az év legrövidebb napja (ma december 21-re esik), a legkevesebb természetes napfény. Szent Lucy ünneplése ezen a napon a fényre és a melegre emlékeztette az embereket.
Míg a december közepi ünnepségnek nevét adó szent kedvességéről és jóindulatáról ismert, a folklórban a nap mégis szorosabban kapcsolódik a gonoszhoz – és annak női ügynökeihez: a boszorkányokhoz.
Magyarországon Szent Lúcia napján tilos volt a hagyományosan nőkhöz kötődő háztartási feladatok elvégzése, mint például a sütés, mosás. Úgy gondolták, hogy ezeknek a szabályoknak a megszegése szerencsétlenséget hoz a háztartásra – például a sütés ezen a napon a ház felgyújtását kockáztatja. Félő volt, hogy a szomszédoknak küldött tárgyak boszorkányok kezébe kerülnek, és soha nem nyerik vissza őket.
Míg a legtöbb háztartási feladat tilos volt ezen a napon, egy feladat kötelező volt: Szent Lucy zsámolyán dolgozni (Luca-szék). A zsámolyt szigorú utasítások szerint kellett elkészíteni. Szentestéig be kellett fejezni, de a család minden nap csak egy lépést teljesíthetett.
„A templomban a székre felállás lehetővé tette a boszorkányok felismerését a tömegben”
A szögek nélkül összeállított zsámoly kilenc részből állt, mindegyik más-más fából készült. Ha a család becsületesen kitöltötte, és az éjféli misére bevitte a templomba, jutalmat kapott: a templomban a székre ülve felismerték a boszorkányokat a tömegben. Utána a zsámolyt el kellett égetni – a néphagyomány szerint lehetett hallani a boszorkányok sikoltozását, amikor kigyulladt.
Jack-o’-Lantern Hungary-Style: Védelem a gonosz szellemektől
A nyugati világban a faragott sütőtök imázsa elválaszthatatlan a Halloweentől. Kevésbé ismert, hogy Magyarországon ugyanezt a hagyományt kötték Szent Lúcia napjához.
A tökfaragás hagyománya leginkább a dunántúli régiót jellemezte, ahol szem-szájjal ijesztő tököket faragtak. A sütőtökről azt hitték, hogy elriasztja a gonosz szellemeket, míg a behelyezett gyertyákat megvédik a sötétségtől.
Előrejelzések és jóslatok Szent Lucia napján
A Szent Lucia napját a következő év időjárásának előrejelzésére is használták. Úgy tartották, hogy a januári időjárás Szent Lucia napját tükrözi, míg a februári időjárás az ünneplést követő napon.
Az időjárás előrejelzési kísérletéhez kapcsolódik az a vágy, hogy megjósoljuk, milyen gazdag lesz a jövő évi termés. Szerencsére Lucy napja jó volt ennek előrejelzésére is. Ezen a napon a családok búzát ültettek (Luca búza), helyezze a magokat kis edényekbe a kandalló közelében. Az asszonyok melegen tartották a búzát, és megpróbálták termeszteni. Ha a hajtások meggyökeresedtek, és megvastagodtak és magasra nőttek karácsonyra, akkor azt hitték, hogy bőséges lesz a termés. Karácsony napján a búzát piros szalaggal átkötötték, és díszként a karácsonyfa alá helyezték.
The post Advent Magyarországon: Szent Lúcia napja appeared first on Magyar Konzervatív.
