A Mathias Corvinus Collegium (MCC) közös rendezvényén ill Mandinercímmel mutatta be új könyvét Áder János volt köztársasági elnök A haza mindenek felett – Áder János tíz elnöki éve. A teltházas rendezvényen a szerző és az MCC főigazgatója, Szalai Zoltán beszélgetett.
Áder azzal kezdte, hogy a könyv lényegében egy interjúgyűjtemény, egy „interjúlánc”, amely olvasmányos formában foglalja össze gyakorlatilag az évtizedes hivatali ideje alatt felmerült kérdéseket – alkotmányos dilemmákat, az elnöki szerep megértésével kapcsolatos tapasztalatokat és korábban kiadatlan történeteket.
A volt államfő a nemzeti összetartozás szempontjából legfontosabb elnöki pillanatokat felidézve kiemelte a 2015-ös auschwitzi megemlékezést. Felidézte, hogy a katonai repülőgép meghibásodása miatt autóval érkeztek a helyszínre, rendőri kísérettel, szakadó esőben, „halálfélelem” figyelve a kísérő motoros tiszt útját. Az emlékünnep beszédében azt mondta, ha egy percig emlékeznénk a holokauszt minden áldozatára, akkor több mint három évig csendben kell állnunk. Elmondása szerint szavai mély hatást gyakoroltak a jelenlévőkre; a főrabbi odalépett hozzá, miután lelépett a színpadról, és megérintette az arcát – ami igazán emlékezetessé tette számára az eseményt.
Hasonlóképpen kiemelte azt a parlamenti beszédet, amelyet hónapok óta készített a trianoni békeszerződés századik évfordulójára. A beszéd később egy ismeretterjesztő film alapja lett, és azóta a köztévé évente sugározza. A nemzeti összetartozás élményéről szólva felidézte első csíksomlyói zarándoklatát – amikor először ülő államfő vett részt a rendezvényen –, valamint a moldvai csángó közösségnél tett látogatását, ahol a hitközség vezetője így köszöntötte: „400 éve várunk erre a pillanatra, hogy akár a királyt, akár az elnököt látogassa meg.
Áder részletesen beszélt arról is, hogy élt az elnöki vétóval. Tíz éves hivatali ideje alatt 37 törvényt juttatott vissza az Országgyűlésnek, nyolc esetben pedig az Alkotmánybírósághoz fordult. Hangsúlyozta, hogy nem konfrontációra törekedett, hanem alkotmányos álláspontját védte, minden esetben az Alkotmánybíróság határozataival minőségileg összemérhető részletes indokolással. A Bíróság az esetek mintegy 80 százalékában teljes mértékben, más esetekben pedig részben egyetértett beadványaival. Hozzátette: a Sándor-palota (a magyarországi elnöki rezidencia) jelzései alapján számos törvényt módosítottak a zárószavazás előtt, ezért nem szerepelnek a statisztikákban.
Áder köztársasági elnök ezután áttért a környezetvédelem témájára, amelyet már Brüsszelben EP-képviselőként is központi kérdésként kezelt. Azt mondta, hogy a klímaváltozás kezelése csak egy szelete a teremtett világ védelmének; ide tartozik a víz, a termőföld, az erdők és a biodiverzitás megőrzése, valamint a túlfogyasztás és az élelmiszer-pazarlás csökkentése. Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon évente nagyjából 66 kilogramm élelmiszert dobnak ki fejenként, ami még magasabb az uniós átlagnál. Emlékeztetett a Budapest Water Summitsre és a Budapest Planet fenntarthatósági expókra, amelyek véleménye szerint már a fenntarthatóság tágabb kereteit mutatják be.
A magyar közbeszéd helyzetéről kritikai hangot ütött meg. Arany János és a nagy magyar publicisták – Mikszáth és Ady – színvonalát említette etalonként, és sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a politikai viták manapság gyakran címkékre, jellemzésekre redukálódnak. Pozitív példaként említette több évtizedes barátságát Bihari Mihály jogtudóssal, akivel a jelentős politikai nézeteltérések ellenére is érdemi vitákat, baráti vacsorákat tartott fenn.
Az állami hivatalok elhagyása után továbbra is aktív maradt a közösségi ügyekben: feleségével megalapította a Regőczi István Alapítványt a Covid-járvány miatt árván maradt gyermekek támogatására. Az alapítvány eddig mintegy 1600 gyermeket támogatott, és jelenleg több mint 1200-at kísérnek el felnőtté válásukig, illetve a végzettség vagy diploma megszerzéséig. Az alapítvány az anyagi segítségen kívül programokat, pszichológiai támogatást és jogi segítséget nyújt; a megemelt árvaellátással és özvegyi nyugdíjjal együtt ez a támogatás a legtöbb érintett családban megakadályozza az anyagi nyomort.
Áder a beszélgetés végén felsorolt néhány „közös teljesítményt”, amelyekre szerinte politikai hovatartozástól függetlenül minden magyarnak büszke lehet: az autópálya-hálózat országos kiterjesztése, a bölcsődei férőhelyek több mint megkétszerezése, több száz orvosi rendelő felújítása, valamint kulturális és sport beruházások, mint a Puskás Aréna, a Magyar Zeneház, a Duna-parti Aréna, a Várkerti Bazár. Szépművészeti Múzeum és a komáromi Csillagerőd gipszgyűjteménye. Az elmúlt 15–16 év közvagyonnövekedését az 1867-es kiegyezés utáni évtizedekhez hasonlította, amelyek – mint fogalmazott – a mai napig formálják Magyarország karakterét.
The post Áder volt köztársasági elnök bemutatja új könyvét Mindenekelőtt a haza az MCC-n appeared first on Magyar Konzervatív.
