A Trump–Orbán találkozó új amerikai–magyar energiatengelyt alakíthat ki

Orbán Viktor magyar miniszterelnök a tervek szerint november 7-én találkozik Donald Trump amerikai elnökkel a Fehér Házban – ez az első kétoldalú találkozó a két vezető között Trump 2025. januári hivatalba lépése óta. A megbeszélések egyik fő témája az energetikai együttműködés lesz, és a magyar sajtó szerint. IndexOrbán nem érkezik üres kézzel: a magyar kormány javaslata alapjaiban formálhatja át Magyarország energiapolitikáját és az Egyesült Államokkal való partnerségét.

Szerint Indexamely állítása szerint több, magas rangú kormánytisztviselők bevonásával zajló háttérbeszélgetésen is részt vett, a két kormányzat hónapok óta dolgozik egy átfogó energetikai megállapodáson, amelynek középpontjában az amerikai nukleáris technológiák magyarországi bevezetése és a földgázszektorban való együttműködés bővítése áll.

A magyar kormány célja az energiaellátás biztonságának és versenyképességének megőrzése, miközben erősíti gazdasági kapcsolatait Washingtonnal. Ezzel párhuzamosan az Egyesült Államok célja, hogy segítsen az orosz–ukrán háború befejezésében, és bővítse energiaszektora exportpiacait – különösen az atomenergia és az LNG területén.

Az együttműködés legígéretesebb területe az atomenergia, ahol mindkét fél érdekei egybeesnek. Magyarország tárgyalásokat kezdett az amerikai nukleáris üzemanyag beszerzéséről, és készül az amerikai kis moduláris reaktor (SMR) technológia bevezetésére. A Trump–Orbán találkozón várhatóan három kulcsfontosságú téma lesz: a nukleáris üzemanyag-ellátás, az SMR együttműködés és a kiégett fűtőelemek tárolása. Egy kormányzati forrás szerint „minden jel arra utal, hogy a világ első kereskedelmi forgalomban működő SMR létesítménye amerikai technológián fog alapulni”, ami „az Egyesült Államoknak is új befolyást adhat Európában”.

A magyar fél olyan területnek tekinti az atomenergiát, ahol „mindenki nyerhet – az amerikaiak piacot nyernek, mi pedig diverzifikációs lehetőséget nyerünk az orosz függőség ellen”. Egy politikai bennfentes felidézte: „Az amerikaiak egyszerűen lemaradtak, de a második Trump-kormány folytatja azt a stratégiát, amelynek célja az amerikai nukleáris ipar nemzetközi jelenlétének helyreállítása.” Egy másik, névtelenül nyilatkozó forrás szerint „jelenleg úgy tűnik, hogy az atomenergia elsőbbséget élvezhet a fosszilis tüzelőanyagokkal szemben az amerikai-magyar energiaügyi együttműködés napirendjén”.

Az atomenergia mellett az LNG is szóba kerül, bár ott korlátozottabbak a lehetőségek. Egy kormányzati háttértájékoztató egyik résztvevője a következőket nyilatkozta: „Az amerikaiak nemzeti érdekként kezelik az olaj- és gázipari upstream tevékenységek kiterjesztését – a kitermelést és az exportot egyaránt. Még mindig nem adták fel, hogy meggyőzzék szövetségeseiket, hogy fontolják meg nagyobb támaszkodásukat az amerikai LNG-forrásokra.

Magyarország továbbra is kettős energiapolitikát folytat, hosszú távú gázszerződéseket tart fenn Oroszországgal, miközben alternatív forrásokat és útvonalakat épít. „Az Oroszországgal kötött hosszú távú gázszerződés továbbra is Magyarország gázellátási portfóliójának gerince és legversenyképesebb eleme” – mondta egy kormányzati forrás, hozzátéve, hogy ez „nem ideológiai, hanem gazdasági döntés”. Ezt az álláspontot hangsúlyozta Orbán Balázs miniszterelnöki politikai igazgató is.

Orbán Viktor a washingtoni csúcson várhatóan arra fogja kérni Donald Trumpot, hogy vegye figyelembe Magyarország földrajzi és infrastrukturális korlátait, és ne számítson az orosz olajtól és gáztól való teljes elszakadásra. Egy magas rangú tisztségviselő szerint Magyarország ajánlata egyértelmű: „Washingtonnak el kell fogadnia, hogy Magyarország történelmi, földrajzi és technikai okok miatt rövid távon nem tud teljesen elszakadni az orosz olajtól és gáztól – cserébe elmélyíthetjük nukleáris együttműködésünket az Egyesült Államokkal.”

A magyar fél bízik abban, hogy Trump megértést fog tanúsítani ezekhez a realitásokhoz. „Nem a szövetségesek megbüntetése a cél. Ha világosan bemutatjuk egyedi földrajzi, fizikai és műszaki helyzetünket – és korábban is volt amerikai nyitottság a kivételekre –, a csúcstalálkozó kiváló lehetőséget kínál ennek megerősítésére” – mondta egy kormánytisztviselő. Index.

Trump már szeptemberben is tanúsított ilyen megértést, amikor a két vezető telefonbeszélgetést folytatott az orosz energiaimportról. Trump a felhívás után elismerte, hogy Magyarország földrajzi elhelyezkedése és korlátozott infrastruktúrája miatt függ az orosz energiától. „Magyarország egyfajta elakadt, mert van egy vezetékük, amely évek, évek és évek óta ott van, és a szárazföld belsejében vannak” – mondta Trump, hozzátéve, hogy „megérti”.

Összességében a washingtoni találkozó megalapozhatja egy új amerikai–magyar energiatengelyt: Magyarország megtartja orosz forrásait, de stratégiai nyitást tesz az amerikai nukleáris technológia és kisebb mértékben a földgáz felé. „Szükségük van piacokra, nekünk biztonsági alternatívákra van szükségük. Ez a kereslet kielégítésének klasszikus esete – csak egy modern geopolitikai dimenzióval” – ahogy egy kormányzati forrás találóan fogalmazott.

The post A Trump–Orbán találkozó új amerikai–magyar energiatengelyt kovácsolhat appeared first on Magyar Konzervatív.

Szólj hozzá!