Ez egy ritka fajta politikai botrány, amely az Atlanti-óceán egyik partjától a másikig terjed. Mint olvasóink valószínűleg tudják, a BBC dokumentumfilm-sorozatának rendezői Panoráma úgy döntött, lélekben visszamegy az időben a 2010-es évek eleji YouTube-ra, és csinál egy kis mókás „mondatkeverést”.
Összefűzték Trump elnök két kijelentését, amelyeket 55 perc különbséggel tett az Egyesült Államok Capitoliuma előtt a hírhedt 2021. január 6-i napon. Így azt a benyomást keltette, hogy a tüntetőket arra buzdította, hogy menjenek a Capitoliumhoz, és vegyenek részt harcban a törvényhozókkal.
A szerkesztői magatartás igazi kirívó része az volt, hogy semmi jel nem utalt vágásra. Valójában a szerkesztők szándékosan vágtak egy képet a tömegről, miközben Trump elnök kijelentéseit játszották le a hanganyagban, hogy eltitkolják a szerkesztést. Ezért nagyvonalú értelmezés a „szerkesztői tévedés”, amely a BBC hivatalos válaszában és bocsánatkérésében is szerepel.
A helyzet súlyosságának megfelelően Tim Davie főigazgató és Deborah Turness hírosztály vezérigazgatója már lemondott a brit állami hírszervezetnél betöltött tisztségéről.
Szóval, miért vannak még mindig olyan emberek, mint Mark Damazer, Margaret Sullivan A Guardianvagy David Bauder számára Az Associated Presski áll a BBC védelmében?
Mert véleményük szerint a BBC az egyik tekintélyes intézmény, amely „túl” van Trumpon és Trumpizmuson. Részét képezi annak az intézményi hálózatnak, amelyhez elítélésért és Trump lenézésének igazolásáért apellálhatnak, még azután is, hogy – annak ellenére, hogy ragaszkodtak ahhoz, hogy ez nem történhet meg – az Egyesült Államok népe úgy döntött, hogy ismét hatalomra szavazza.
Ne törődj azzal, hogy a BBC a világ újságírásának egyik legrangosabb neve, 103 éve alapították, mégis épp most kapták el őket, hogy olyan hanyag munkát végeznek, hogy talán be sem repül. Infowars szerkesztőség szobája. És az amerikai elnökválasztás előestéjén sugározták, amikor a világ bármely hírszervezete fokozottan figyeli a nyilvánosságot.
Donald Trump politikai személyiségként való felemelkedése az Egyesült Államokban az intézményekbe vetett bizalom meredek hanyatlását idézte elő – és ez érthető.
Ne feledje: gyakorlatilag minden közvélemény-kutatással, szakértővel és politikai elemzővel dacolt, amikor 2016-ban először megnyerte a Fehér Házat. Aztán elnöksége alatt az ország globális világjárványt sújtott – ez az esemény tovább rontotta a szakértőkbe vetett közbizalmat. Sok korai szakértői állítást később visszautasítottak vagy cáfoltak, beleértve azokat is, amelyek elvetették a laboratóriumi eredet lehetőségét. A végül hitelesített információk nagy része pedig az alternatív médiában, nem pedig a mainstream sajtóban jelent meg.
2024 januárjában a Harvard elnöke, a világ tudományos életének egyik legnagyobb neve, Claudine Gay egy plágiumbotrány után lemondott. Ezt a botrányt egy Chris Rufo nevű férfi tárta fel, akit a BBC legtöbb újságírója nagy valószínűséggel csak „alult jobb figurának” írna le.
A 2024-es amerikai elnökválasztás előtt bűnügyileg alulbeszámolt történetben az is kiderült, hogy Kamala Harris, aki a Howard és a UC Law San Francisco kiváló egyetemein tanult, szó szerint kiemelte a Wikipédiából a büntető igazságszolgáltatásról kiadott könyvének több szakaszát, miközben San Francisco kerületi ügyészeként dolgozott.
Ennek ellenére sokan továbbra is azt várják tőlünk, hogy ezekből az intézményekből származó emberekre hagyatkozzunk, hogy „határozottan” beleszóljanak olyan kérdésekbe, mint a nemi identitás, a bevándorlás és az éghajlatváltozás. A Trump elnökkel és a BBC-vel kapcsolatos közelmúltbeli botrány csak a legutóbbi emlékeztető arra, hogy miért kell tétováznunk.
The post A Trump–BBC-botrány tágabb jelentősége appeared first on Magyar Konzervatív.
