Taraczközi Anna, a Közszolgálati Egyetem Európa Stratégiai Intézetének tudományos munkatársa által írt cikk adaptált változata az alábbiakban olvasható, eredetileg magyarul aÖt perc EurópablogjaLudovika.hu.
Két héttel a brüsszeli megállapodás után a kormány egyszerre két fronton is intézkedett: benyújtotta az Országgyűlésnek a kulcsfontosságú mérföldkövek teljesítéséhez szükséges jogszabálycsomagot, és hivatalosan is benyújtotta Brüsszelnek a felülvizsgált fellendülési tervet. Az alábbiakban megvizsgáljuk, hogy mit tartalmaznak a dokumentumok, és elegendő lesz-e a rendelkezésre álló idő.
Egy korábbi cikkben Ludovika.hu kifejtette, hogy a május 29-i brüsszeli megállapodás nem a források folyósításáról szól, hanem a folyósítás feltételeiről.
Alig két héttel később ezek a feltételek két kulcsfontosságú dokumentumban öltöttek testet: az Országgyűlés elé terjesztett T/174. számú törvényjavaslatban és a Bizottsághoz benyújtott módosított helyreállítási tervben. Ez a két dokumentum együttesen határozza meg, hogy a 16,4 milliárd eurós keretből valójában mennyi jut el Magyarországra.
A jogalkotási csomag: 30 törvény, 162 szakasz, egy cél
A Görög Márta igazságügyi miniszter által június 9-én benyújtott korrupcióellenes és átláthatósági törvényjavaslat mintegy 30 hatályos törvényt módosít 110 oldalon és 162 paragrafusban. A preambulum kifejezetten kimondja, hogy a Bizottság nem támasztott új feltételt – a törvényjavaslat célja a 2022-es tanácsi végrehajtási határozatban körvonalazott kötelezettségek végrehajtása, amelyek a korábbi igazgatás alatt nem teljesültek.
A csomag legkiterjedtebb eleme a vagyonbevallási rendszer átalakítása: a köztisztviselőknek tételesen kell felsorolniuk az ingatlanokat, a kriptovalutákat, a bankbetéteket és a tartozásokat. A Feddhetetlenségi Hatóság a listáján szereplő húsz személy – a köztársasági elnöktől a pártvezetőkig – nyilatkozatát felülvizsgálhatja, és szándékosan valótlan állítás esetén a személy jogviszonya hároméves eltiltással együtt automatikusan megszűnik.
A közbeszerzési reform bevezeti az „átlátható gazdasági szereplő” fogalmát és széles összeférhetetlenségi szabályokat: a köztársasági elnöktől a Magyar Nemzeti Bank elnökéig senki, családtagja nem vehet részt ajánlattevőként.
A közérdekű vagyonkezelő alapítványok ügye (kekva) a javaslat politikailag legérzékenyebb aspektusa – és az egyik legjelentősebb pont az EU szemszögéből is. A törvény hatályon kívül helyezi a 15 névre szóló alapítványt, köztük a Mathias Corvinus Collegiumot és a Fudan Magyarországért Alapítványt létrehozó jogszabályt. Az igazgatóság tagjainak mandátuma 2027 augusztusában jár le; ezt követően a kinevezések nyílt versenyvizsga útján történnek, a politikai összeférhetetlenségi szabályok betartásával.
Figyelemre méltó, hogy a Bizottság korábban nem ezen alapítványok feloszlatását, hanem átláthatóságuk biztosítását várta – a kormány így túllépett a „szuper mérföldkövekben” meghatározottakon. Ez a lépés nem csak a helyreállítási és rugalmassági eszközhöz szükséges: akekvasA kohéziós alapok és a 2,2 milliárd eurós egyetemi költségvetés felszabadításának is előfeltétele.
Felülvizsgált helyreállítási terv: új tartalom, ugyanaz a határidő
A jogalkotási csomag biztosítja a „szuper mérföldkövek” jogi végrehajtását; a kormány által június 10-én benyújtott helyreállítási terv azonban meghatározza a konkrét beruházásokat és kifizetési kérelmeket. A Bizottság szóvivője megerősítette, hogy az elmúlt hetek intenzív tárgyalásainak köszönhetően a Tanács már júliusban jóváhagyhatja a módosított tervet.
Az Orbán-kormány által 2021-ben benyújtott eredeti magyar terv kilenc összetevőn alapult: demográfia, munkaerő, elmaradott települések, vízgazdálkodás, zöld közlekedés, energia, körforgásos gazdaság, egészségügy és horizontális reformok.
Az eredeti tervben szereplő projektek egy része – az informális kifizetések megszüntetése, a bölcsődei kapacitás bővítése, a háztartások napelemes támogatása, a Care Watch szociális program, illetve egyes vasútvonal-felújítások – megvalósult, de mivel a „szuper mérföldkövek” nem teljesültek, nem lehetett kifizetési kérelmet benyújtani, a beruházásokat a magyar költségvetés előfinanszírozta.
A felülvizsgált terv szerint az eredeti 10,4 milliárd eurós költségvetésből 2,6 milliárd eurót lehet átvinni, a hitelrészből 400 millió eurót elengedtek – ez utóbbi az EU-szerte bevett gyakorlat. A fennmaradó 7,4 milliárd eurós hiányt öt új kezdeményezéssel pótolja a kormány: a villamosenergia-hálózat fejlesztése (1,5 milliárd euró), a kkv-k támogatása és bérlakásprogram (2 milliárd euró), elővárosi vasút (HÉV) és vasúti gördülőállomány vásárlása (1,8 milliárd euró), valamint egyéb uniós forrásokból átcsoportosított projektek (1,1 milliárd euró).
„Az eredeti tervben szereplő projektek egy része valóban megvalósult, de mivel a „szuper mérföldkövek” nem teljesültek, nem lehetett kifizetési kérelmet benyújtani.
Ezen új komponensek többségét a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) tőkeemelése finanszírozza, amely az RRF-rendelet által elismert és más tagországok által is használt pénzügyi eszköz. A modell lényege, hogy a célzott tőkeemelést a kormány augusztus 31-ig hajtja végre, ezzel igazolható beruházást hozva létre, míg a tényleges beszerzések továbbra is a pénzintézeti keretek között zajlanak.
Időkeret és kockázatok
A határidők továbbra is a legszigorúbb korlátok a folyamatban. Ruff Bálint miniszterelnök-helyettes június 16-ra rendkívüli parlamenti ülést hívott össze a törvényjavaslat megvitatására. A legfontosabb mérföldköveket augusztus 31-ig kell teljesíteni, a kifizetési kérelmeket szeptember végéig, a kifizetéseket december végéig kell teljesíteni. Ha ezek a feltételek nem teljesülnek, előfordulhat, hogy a már teljesített mintegy 1 milliárd eurós előleget vissza kell fizetni.
Az EU-szintű összefüggés rávilágít az elmaradás mértékére: a Bizottság júniusi közleménye szerint a tagállamoknak még le kell hívniuk összesen 335 milliárd eurónyi RRF-alapot; Franciaország az allokáció 86 százalékát használta fel, Magyarország 9 százalékkal az utolsó helyen áll. Kármán András pénzügyminiszter pénteken jelezte, hogy a napokban nyilvánosságra hozzák a terv szövegét, a magyar terv pedig a következő ECOFIN-ülésen kerül napirendre.
A kérdés nem az, hogy megvan-e a politikai akarat – az elmúlt két hét tempója nem hagy kétséget efelől –, hanem az, hogy a jogalkotási folyamat, a bizottsági értékelés és a végrehajtás lépést tud-e tartani a határidőkkel. A májusban kötött megállapodás kinyitotta az ajtót. A kulcsot a törvénytervezet és a felülvizsgált terv adta. Most az a kérdés, hogy időben kinyílik-e az ajtó.
Kormányzati tervek Jelentős politikai átalakítás, beleértve az EU-alapokkal kapcsolatos jogszabályokat és ágazati felülvizsgálatokat /*! Ez a fájl automatikusan generálódik */!function(d,l){„use strict”;l.querySelector&&d.addEventListener&&”undefined”!=URL típusa&&(d.wp=d.wp||{},d.wp.receiveEmbedMessage||(d.wp.receiveEmbedMessage{=function(embedMessage) t=e.data;if((t||t.secret||t.message||t.value)&&!/(^a-zA-Z0-9)/.test(t.secret)){for(var s,r,n,a=l.querySelectorAll(‘iframe(data-secret=”‘+t.secret+'”)’),o=l.querySelectorAll(‘blockquote(data-secret=”‘+t.secret+'”)’),c=new RegExp(„^https?:$”,”i”),i=0;i