Az alábbiakban Bíró Mátyás eredetileg magyar nyelven ben megjelent cikkének adaptált változata olvasható Magyar Krónika.
A hegyek téli varázsa lélegzetelállító. A ködös táj, a finom dérrel borított kerítések, a fáradt, jéggel terhelt ágak látványa, olykor ropogtatása, a napsugarak erőtlen próbálkozásai, mind hozzátartoznak a téli hegyek hangulatához.
A téli túrázás egy saját kategória. Nemcsak azért, mert a hegyek szerelmesei csak jól felkészülve induljanak neki, hanem azért is, mert – főleg havas időszakban – egy szinte misztikus csodaországba lépünk.
Egy magas csúcsról, a Galya-tetőről vagy a Vörös-kő-kilátóról lenézve látjuk, hogy a Mindenható puha, felhőtakarós takarókból ágyaztatott nekünk. Természetesen nem tesszük, de szívesen beleugrunk a közepébe.
A név ‘galya‘ valószínűleg szlovák eredetű, jelentése fátlan, füves hegy. Ezt ma már nagyon nehéz elképzelni, hiszen a táj sokat változott.
Ahogy ropog a fagyos hótakaró a lábunk alatt, és térdig süllyedünk a néhány napja ott heverő hóba, hirtelen visszarepülünk gyermekkorunk téli világába, amikor még a házaink között is volt elegendő minőségű hó a szánkózáshoz és a hógolyózáshoz. Ma már a Mátrába vagy a Bükkbe kell vinnünk a gyerekeinket, ha hasonló élményeket akarunk átadni nekik.
Ezen a kiránduláson a Galya-tetőt bejártuk a téli tájon, bükkfák között, bejártuk az itteni pókhálószerű ösvényhálózat számos szakaszát a kéktől a piroson és sárgán át. Eseménydús téli hullámvasutat tettünk Mátraszentimrére, Mátraszentistvánra, Mátraszentlászlóra, hegyi településeken, falvakon haladva, minél többet beszívva a leírhatatlanul tiszta téli levegőből.
Látnivalók a környéken
Mátraszentimre község hat Felső-, Nyugat- és Magas-Mátra-vidéki településből áll: Mátraszentimre, Mátraszentistván, Mátraszentlászló, Bagolyirtás, Fallóskút és Galyatető (maga a település neve). Ezek Magyarország legmagasabban fekvő települései, 750-835 méteres tengerszint feletti magasságban.
Az itteni lakosság korábban túlnyomórészt szlovák származású volt, az első telepesek régi nevük szerint üvegfúvással és szénégetéssel foglalkoztak, ennek állít emléket a mátraszentimrei üveggyár is. A trianoni békeszerződés után a hegyvidéki turizmus fellendült. A szlovák–magyar lakosságcsere-egyezmény értelmében a Felső-Mátrában élő szlovákok jelentős részét telepítették le. A mai lakosok egy része ma is őrzi nyelvében szlovák gyökereit, sőt Mátraszentimrén szlovák tájház is működik.
A Mátraszentimre, Mátraszentlászló és Mátraszentistván határában található neobarokk Három falu templom a Felső-Mátra egyik jelképe. A legenda szerint a három község nem tudott megegyezni a templom pontos helyéről, ezért az egri érsek jelölte ki a végleges helyét. Itt található az ország egyik legmodernebb síterepje, a Mátraszentistváni Sípark is.
Itt is áthalad az Országos Kékösvény, amely andeziterdőkön keresztül nyugat felé az ágasvári turistaházig tart. Mátraverebélynél a Nyugati-Mátra lejtőiről ereszkedünk le, keletre pedig a Kékestetőt felkapaszkodva érjük el Sirokot, a Kékösvény egyik legnehezebb, de egyben legszebb szakaszát.
Nem is érdemes leírni a Galya-tetői téli esték csendjét, nyugalmát, hangulatát. Ennek minden másodpercét meg kell tapasztalnia.
Kapcsolódó cikkek:
Kattintson ide az eredeti cikk elolvasásához.
The post A téli Mátra varázslatos világa appeared first on Magyar Konzervatív.
