Egy friss, négy éven át tartó kutatás szerint a távmunka nemcsak kényelmes, hanem boldogabbá is teszi az embereket.
A kutatást az ELTE és a Bécsi Egyetem közösen végezte 2019 és 2023 között, több mint 12 000 dolgozó részvételével Európa különböző országaiban.
Az eredmények egyértelműek: akik részben vagy teljesen otthonról dolgoznak, kiegyensúlyozottabbnak, nyugodtabbnak és elégedettebbnek érzik magukat — sőt, a mentális egészségük is javul.
„Korábban minden reggel stresszben rohantam, most viszont nyugodtan iszom meg a kávémat — és közben már nem utálom a hétfőket,” meséli Eszter, egy budapesti marketingmenedzser.
A boldogság mögött álló okok
A kutatás során a résztvevőket évente többször kérdezték meg életminőségükről, stressz-szintjükről és munkával való elégedettségükről.
Az adatokból kiderült, hogy a távmunka több tényező miatt is javította a közérzetet:
- Kevesebb utazási idő → több alvás és pihenés
- Rugalmasabb időbeosztás → jobb munka–magánélet egyensúly
- Csökkent munkahelyi konfliktusok → kevesebb stressz és szorongás
- Nyugodtabb környezet → nőtt a koncentráció és a produktivitás
- Jobb egészségi mutatók → kevesebb betegszabadság, stabilabb mentális állapot
„Azt láttuk, hogy már heti 2 nap otthoni munka is jelentősen csökkenti a kiégés kockázatát,” mondta Dr. Kovács Dóra, a kutatás vezető pszichológusa.
„Az emberek nem lustábbak lettek, hanem elégedettebbek és hatékonyabbak.”
A távmunka hatása számokban
Mutató | Irodai dolgozók | Táv- vagy hibrid munkások |
---|---|---|
Átlagos stressz-szint | 7,2 / 10 | 4,9 / 10 |
Munkával való elégedettség | 63 % | 84 % |
Kiégés tüneteinek előfordulása | 41 % | 19 % |
Átlagos alvásidő (munkaidő alatt) | 6 óra 12 perc | 7 óra 04 perc |
Betegszabadságok száma évente | 8,4 nap | 4,1 nap |
A kutatók szerint a különbség részben abból adódik, hogy az otthonról dolgozók nagyobb kontrollt éreznek az idejük felett, és kevésbé élik meg a munkát kényszerként.
A csökkent utazási idő ráadásul naponta átlagosan 1 órát szabadít fel, amit a legtöbben alvásra, testmozgásra vagy családi tevékenységre fordítanak — mindez közvetlenül növeli a jóllétet.
A cégek is profitálnak belőle
Érdekesség, hogy a távmunka nemcsak a dolgozók, hanem a munkaadók számára is kedvező hatású volt. A kutatásban részt vevő vállalatok átlagosan 18%-os növekedést mértek a munkavállalói elégedettségben, és 20%-kal csökkent a fluktuáció ott, ahol lehetővé tették az otthoni munkavégzést.
Több cég arról is beszámolt, hogy a dolgozók produktívabbak lettek, kevesebb hibát vétenek, és jobban tartják a határidőket, miközben az irodai fenntartási költségek is mérséklődtek.
A jövő: rugalmas munkavégzés
A tanulmány készítői szerint a következő években a hibrid munkavégzés válhat az új normává: heti 2–3 nap iroda, a többi otthonról. Ez lehet a legjobb kompromisszum a közösségi élmény és a rugalmasság között.
A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák: a siker kulcsa nem csak az otthoni munkavégzés engedélyezése, hanem a bizalom, a jó kommunikáció és az önállóság támogatása is.
„A távmunka nem menekülés az irodából — hanem egy új munkakultúra,
ahol az emberek végre nem csak dolgoznak, hanem élnek is” — foglalta össze Dr. Kovács.