A magyar médiafogyasztás ma már főként online zajlik, ahol az algoritmusok és a közösségi ajánlások egyre inkább meghatározzák, hogy mit látnak a felhasználók, felváltva a szándékos kereséseket – derült ki egy új tanulmányból. A kutatás az Egységes Digitális Mérésért Egyesület megbízásából és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság támogatásával készült.
Az Inspira Research által 2025 novemberében végzett tanulmány a hazai médiahasználati trendeket vizsgálta három különböző korcsoportból összeállított fókuszcsoportokon keresztül. Az eredmények szerint a hírfogyasztás többplatformossá vált, a hagyományos híroldalakat és a Facebookot a digitális videók és podcastok növekvő szerepe egészíti ki, különösen, ha a felhasználók több időt szentelnek a tartalomnak.
A kutatók megfigyelték, hogy a közönség egyre inkább kötődik nemcsak a platformokhoz, hanem az egyes közéleti személyiségekhez és a jellegzetes szerkesztői stílusokhoz is. A tartalomfelfedezést manapság gyakran inkább algoritmusok, barátok vagy kollégák ajánlásai vezérlik, mintsem célzott keresések.
Míg az algoritmusok által vezérelt fogyasztás kényelmet kínál, a válaszadók azt is felismerték, hogy a véleménybuborékokra korlátozódnak. Sokan azt mondták, hogy tudatosan próbálják ezt ellensúlyozni azzal, hogy a sajátjuktól eltérő nézeteket képviselnek. A fiatalabb, 18 és 39 év közötti felhasználók általában hálózatba kapcsolva navigálnak a tartalmakban, olyan platformokat kombinálva, mint a YouTube és a Reddit, míg a középkorú felhasználók inkább az ismert hírcsatornákra és a szerkesztői felügyeletre hagyatkoznak.
A minőségi szerkesztett tartalom minden korcsoportban következetesen átgondolt, ellenőrzött és gondosan megírt anyagként került meghatározásra, amely megkülönbözteti a gyors, felületes vagy véleményvezérelt online tartalmakat. Az egyértelmű beszerzést a hitelesség kulcsfontosságú tényezőjeként emelték ki, a válaszadók nagyra értékelték az adatok, idézetek és állítások átláthatóságát.
A reklámozással és a szponzorációval kapcsolatban a legtöbb résztvevő elfogadta, hogy a tartalomgyártóknak bevételre van szükségük, de hangsúlyozták, hogy a prezentáció számít. A fiatalabb felhasználók toleránsabbak voltak a rövid és szervesen integrált szponzorációkkal szemben, míg a tolakodó reklámok jelentősen aláásták a bizalmat a 40 és 65 év közöttiek körében. A szponzorált tartalmak átláthatóságát és egyértelmű elkülönítését minden csoport alapvető fontosságúnak tartotta.
A jövőre nézve a résztvevők a rövid, gyors formátumok további térnyerését várták, de úgy gondolták, hogy a mélyreható, magyarázó tartalom kisebb, de stabil közönséget fog megtartani. A fiatalabb válaszadók a minőségi újságírást is ellensúlyként írták le, amely kontextust és egyértelműséget kínál a felületesebb formátumok között.
A mesterséges intelligenciát kockázatnak és lehetőségnek is tekintették. Bár rövid távon felgyorsíthatja a fogyasztást és megkérdőjelezheti a hosszabb formátumú tartalmak finanszírozását, egyes résztvevők lehetőséget láttak a jól használható mesterséges intelligencia eszközökben, amelyek idővel támogatják és kiegészítik a magas színvonalú szerkesztői munkát.
The post A tanulmány kiemeli a változó híradási szokásokat és a minőségi tartalom iránti keresletet Magyarországon appeared first on Magyar Konzervatív.
