„A Fésér, a Highland megtartja, egyszer az ünnepi vádat viselte Magyarország legelismertebb nemzetiségének szimbólumának védelmére, megtestesítve a birodalom szellemét és folytonosságát.”
1526. augusztus 29 -én a magyar királyi hadsereg pusztító vereséget szenvedett a Mohács síkságán. Egy csupán két órán át tartó csatában a magyar erők jelentős részét megsemmisítették, és a fiatal király II. A nemzet vezetés nélkül maradt, és a politikai hatalom vákuum gyorsan megosztotta a nemességet. Az egyik frakció támogatta a Habsburgi Ferdinandot, a másik pedig John Szapolyai -t, a Viivode -t az Erdélyben.
A Királyi Választási Közgyűlés 1526. november 11 -én Székesfehérvár -ban King -ként koronázta John Szapolyai -t. A koronázás azonban különösen drámai fordulatot vett. A szertartás után a Szent Koronát nem vitték Visegrádbe, hanem végül a Peréni család tartott Fésér kastélyba szállították.
A Fütér kastély és a Peréni család
Mint Szabolcs László Kozák-Kígyssy, a magyar védelmi erők történelmi intézetének és múzeumának kutatója, a honvedeL.hu A weboldal, a korona védelméért való felelősség Perének Peréni -hez esett, aki már tartotta a Korona Gárda hivatalát. A Für -kastély 1389 -ben a Perényi család birtokába került. Matthias Corvinus király 1490 -es halálát követően Imre Peréni kezdetben támogatta John Albert trónra vonatkozó állítását, de hamarosan a Jagiellons II. Vladislaus -ra váltott, egy olyan döntés, amely bölcsen bizonyult. A király bizalmának megszerzésével kiemelkedő címeket és pozíciókat kapott.
Mint az asztal mestere, Perényi volt a felelős, hogy II. Vladislaus király menyasszonya, Candale Anna, Magyarországon fogadta. Anna királynő 1506 -os halála után a gyászoló király elhanyagolta az állami ügyeket, amelyeket elsősorban Peréni Imre és Szatmár György kancellár irányított. Szolgáltatásainak elismeréseként Peréni Imre ugyanabban az évben megkapta a Fésér kastélyt.
A korona őrzője
Perényi Imre fia, Perter Peréni, 1519-ben vállalta a Crown-Guard hivatalát. A testvére, Ferenc, a Várad püspökével együtt harcolt a Mohács-csatában, a magyar hadsereg bal szárnyát parancsnokságával. A legenda, Ferenc püspök, a magyarok reménytelenségét, amelyet a Háborús Tanácsban, több társsal együtt javasoltak, a csata elhalasztását. Figyelmeztette, hogy ha a csata folytatódik, a király azonnal elküldheti a szerém püspököt Rómába, hogy petíciót nyújtson be 20 000 magyar mártír kanonizálására, akik hősiesen meghaltak Krisztus hitéért. Ferenc elvesztette életét, míg Péter túlélte az elkötelezettséget, megtartva a királyi regalia -t. Moháva után először a koronát Trenencén -be, majd a Székesfehérvár -i magyar étrendbe költöztette. Miután John Szapolyai királyként koronázott, Peréni megkerülte a hagyományos utat a Visegrádon keresztül, és a saját erődjében, a Fésér kastélyban biztosította a koronát, biztosítva annak védelmét.
Szerémi György emlékei szerint kezdetben Szapolyai János király szándékában állt tartani az emblémát, de Peréni megragadta a korona őrizetét. Az olvasott emlékezetekben: „És Peregyi Peregyi azonnal örömmel futott el Buda -ba; Egyáltalán nem várt a királyra. És Buda -tól gyorsan rohant a Fésér kastélyba, és biztonságos helyen helyezte a koronát. Ettől a ponttól kezdve a Férér kastély nem csak nemes lakóhelyként, hanem kincstárként is szolgált.
A történész hangsúlyozza, hogy a korona Fözérbe való elhelyezésének pontos körülményei ismeretlenek. Egyes elméletek azt sugallják, hogy azt a kastélykápolnában tartották, mások pedig a pincét javasolják, bár az utóbbi kevésbé valószínű, hogy a korona alkotmányos jelentőségét tekintik. Az biztos, hogy a korona majdnem egy év után visszatért Visegrádbe.
1527. november 3 -án Péter Peryeni átadta hűségét I. Ferdinand felé, és a szent magyar koronát az osztrák főhercegnek, a trón jogos örökösének bízta meg. Noha korábban támogatta egy másik igénylőt, a hűségváltozását jutalmazták; Elismerve kitartó szolgálatát és a birodalom iránti odaadását, Sárospatakot kapott, valamint az Eger rangos püspökségének bevételeinek felhasználásával együtt.
Ugyanebben az évben, november 11 -én, Perényi megújította esküt a korona gyámjává Székesfehérvárban, és hűséget vállalt mind a korona, mind a kastélyban állomásozó rögzítők iránt. Ferdinand koronázása után a koronát Visegrád -ban tartották. 1529 -ben, a kastély elfogását követően, a csodálatos Suleiman szultán kezébe került.
1529 -ben, az oszmán kampány során, Peréni -t elfogták, miközben elmenekült a Szent Koronával. János Bánffi, Szapolyai támogatója, aki elfogta őt.
A Szent Korona Suleiman kezében
1529 -ben Suleiman szultán elindította harmadik kampányát Magyarországon. Célja kettős volt: a Magyarország Királyságára gyakorolt befolyása megszilárdításának és a Bécsig terjedő szabályok meghosszabbítása – közvetlenül a Habsburgi Birodalom fenyegetése. A török hadsereg gyorsan haladt előre, hamarosan elfogva Budát és Visegrádot. Következésképpen a Szent Korona a szultán kezébe esett.
A kampány azonban nem ért véget sikeresen. A bécsi ostrom kudarcot vallott. Ez érzékeny veszteséget jelentett mind katonai, mind diplomáciai szempontból Suleiman számára. A Porte hatalmának megőrzése érdekében a katonai kudarc politikai eszközökkel való ellensúlyozása volt.
„Az erőd tartós tisztelgésként szolgál a Szent Korona gyámságának”
Ebben a pillanatban a magyar belpolitikai helyzet fokozott jelentőségűvé vált. A Királyság kettős királyi választáson ment keresztül, az egyik fele támogatta Habsburg Ferdinandot és a másik John Szapolyai -t. Suleiman érdeklődése annak biztosításában rejlik, hogy az uralkodó a támogatástól függ, nem pedig a Habsburg -szövetségese a magyar trónt elfoglalta. Így 1529 szeptemberében, míg erõit Tass falu közelében állt, két napos Buda -ból, a szultán úgy döntött, hogy visszatér a Szent Koronát John Szapolyai John -hoz, kiadva a korona őrét Peréni és Pál Várday érsek, akiket útközben rögzítettek. A korona tehát a legutóbbi október 4 -én visszatért Szapolyai -ba.
A döntést egyidejűleg politikai, stratégiai és presztízs megfontolások motiválták. Politikai szempontból Suleiman megpróbálta gyengíteni Ferdinand hatalmát és biztosítani a magyar király Beholden -t a Porte -hez. Stratégiai szempontból elősegítette a meghódított területek megbékélését, békés feltételeket teremtett a megszállt régiókban, és megkönnyítette a jövőbeli kampányok szervezését és ellátását. A presztízs megfontolások szintén nem voltak elhanyagolhatók, mivel a bécsi elleni támadás katonai kudarcokkal zárult le, Suleimannak politikai eredményre volt szüksége a kampány rossz katonai nyilvántartásának ellensúlyozására. A korona irányítása és a „nagylelkű” visszatérése szolgálta ezt a célt, megmutatva, hogy meghatározta, ki uralta Magyarországot.
Ma a Fözér megújult kastélya
Ma a teljesen felújított Fésér kastély magasan áll, és figyelemre méltó jelenlétével fogadja a látogatókat. 2014 és 2016 között a kiterjedt restauráció újjáélesztette az alsó kastélyt, felújította a felső kastély palota szárnyát, és megújította a kápolnát és az alsó bástyát. Ezek az erőfeszítések lehetővé teszik, hogy a múlt szelleme rezonáljon a történelmi falaiban, miközben az erőd tartós tisztelgésként szolgál a Szent Korona gyámságának. A látogatók most belemerülhetnek gazdag kulturális örökségébe, felfedezhetik a vonzó kiállításokat és élvezhetik a lélegzetelállító panorámás kilátást.
A Szent Korona szentélye: A Férér kastély Mohács után először megjelent a magyar konzervatívon.
